Magyar Kultúra Napja
-Könyvbemutató
| 2019.01.24. |
 
|
|
Éppen 30
éve született döntés arról, hogy január 22-a legyen a Magyar
Kultúra Napja. A legenda szerint ezen a napon fejezte be Kölcsey Ferenc
azt a költeményt, amelynek már nem csak a címe Himnusz, hanem megzenésítve
nemzetünk legfontosabb jelképe lett. Városunk minden esztendőben rendez
olyan eseményt, amely szorosan kapcsolódik kulturális értékeink megismeréséhez,
megőrzéséhez.
Január 23-án a könyvtár olvasóterménél nem is lehetett volna jobb
helyet találni egy ilyen alkalomhoz. Körbetekintve - sok más író, gondolkodó
mellett - magyar nagyjaink ránkhagyott művei, gondolatai vesznek körbe.
Méltó hely egy könyvpremierre. De ha még azt is előre bocsátjunk, hogy
a bemutatott kötet városunk történelmi emlékeit dolgozza fel, akkor több
szálon is egybeszövődik mindaz, amit itt nálunk kultúrának helytörténetnek,
irodalomnak tekintünk.
Szűcs
Béla Albert Petőfi-díjas író, újságíró nem ismeretlen a helyi közönség
előtt. Korábban két alkalommal is tartott bemutatót akkor megjelent könyveiből
városunkban. (Ezen bemutatókról szóló tudósítások az alul elhelyezett linken
elérhetők.) Az apropó pedig egyértelmű, hiszen az írások városunk történelmét
dolgozzák fel. Az itteni laktanyában töltötte katonaidejét, közvetlenül
az 1956-os forradalom előtt. Személyesen ismerte Pallavicini Antalt, az
akkori törzsfőnököt. Ebből az indíttatásból is születhetett több elhatározás,
hogy feldolgozza a történelemnek azt a szeletét, amely egy bíboros és egy
katona mártíromságához kötődik.
Rétság nem felejt című, 196 oldalas kötet alapja is az emlékezés. A korábbi
művekhez képest új elem, hogy a 60
éves évfroduló alkalmával felavatott szoborcsoport létrejöttének
történetét dolgozza fel, persze az előzményekkel, és több eddig nem ismert
tény kikutatásával, bemutatásával. A kötet két részből áll. Az első nagy
fejezet az 1956-os történelem helyi vonatkozásait idézi, főként interjúk
formájában. A második fejezet pedig a szoborcsoport létrehozásának dokumentumai,
az emlékbizottság megalakulásától a felszentelésig. Valóban érdekes, egyedi
adalék, ami nem csak a helyi lokálpatriótáknak, a szűkebb történelmünk
iránt érdeklődőknek hasznos olvasmány. Akár példa is lehet más szervezeteknek,
akik településük múltját emlékmű formájában is meg akarják jeleníteni.
Az ünnepi alkalom első köszöntője Jávorka János nyá ezredes, a Hunyadi
János Harckocsidandár Baráti Kör elnöke volt, aki köszöntötte a megjelenteket.
Ezután jelképesen meggyűjtottak három gyertyát - piros-fehér-zöld színűeket
-, majd egy-egy szótagot a megjelentek felváltva felolvasták a Himnuszt.
Beszédet mondott Dr.
Petrasovits Anna, majd Dr.
Sántha Gábor, az 1956-os Magyar Szabadságharcosok Világszövetségének
elnöke, aki a kötet előszavát is írta. Ezt követően a szerző mutatta be
a könyvét, személyes élmények felidésésével is. (A beszédekből nem idézünk,
de meghallgathatók az alul elhelyezett
linken.)
A rendezvényen - több más mellett - részt vett Pallavicini Borbála, Pallavicini
Antal lánya, és Babusa János szobrászművész, aki a rétsági szoborcsoport
alkotója.
Majd kölcsönös köszöntések, ajándékátadások következtek, és tiszteletpéldányok
átadása. A közönség soraiból hozzászólók után Varga Nándorné a vendéglátó
intézmény vezetője köszönte meg a közreműködőknek és a közönségnek, hogy
megtisztelték városunkat és a kultúranapi emlékezést. Ahogy az lenni szokott,
a megvásárolható köteteket a szerző dedikálta, a vendégek pedig kötetlen
beszélgetésben elevenítették fel emlékeiket az ünnepi alkalom meghívott
személyiségeivel.
Képeink az esemény fontosabb pillanatait örökítik meg.
GiK
-
|
