RétságNet - Kiállítás a Fotográfia Napján

Kiállítás a Fotográfia Napján

Nyomtatható változat >>>

-
Már 6. éve, hogy a Rétsági Fotokör éves termését felvonultató kiállítással ünnepli a Magyar Fotográfia napját. Az eseményt ugyan 29-ére tették a naptárba, de a gyakorlat szerint egy héttel előtte/utána tartanak programokat szerte az országban a fényképezés kedvelői. Fotósok, műértők, technikával foglalkozók. Itt a szervezők úgy döntöttek, hogy a hétvégi helyett hétfői legyen az a nap, amikor a három hétig nyitarató tárlatot felavatják, átadják a nagyközönségnek megtekintésre.
     Szépszámmal gyülekeztek alkotók, hozzátartozók és érdeklődők is a művelődési központ termében ahol a falakon több mint 60 fénykép sorakozott fekete alapon, üveg alatt elrendezve. Valóban fénykép, mert korábban volt, hogy számítógépes nyomatokon jelentek meg a felvételek, de a minőség érdekében már 2008-ban is a vegyileg előhívott képek felvonultatása mellett döntöttek a szervezők.
      Vargáné Fidel Ágota köszöntötte a megjelenteket, majd Pekáry Anna fuvolajátéka gyönyörködtette a közönséget. Ebben az évben Fekete Istvánt, a Vácon élő neves fotoművészt kérték fel, hogy pár gondolattal vezesse fel a fényképezés szépségét, a téma aktulalitását. Élvezetes, szabadon előadott mondandója sok izgalmas kérdést érintett az alkotási folyamtól az emberábrázoláson, a kép pillanatot kimerevítő tulajdonságán át a dokumentatív jellegéig. Kiemelte, hogy ma a világ technikai fejlődésének térhódítása mellett szinte mindenki készíthet lenyomatot a környezetünk egyes jelenségeiről, már egy telefon is olyan képalkotó lehetőséggel bír, amely néhány évvel ezelőtt csak a többtízezres masinákra volt jellemző. Mindezzel együtt rávilágított, hogy a tapasztalat a filmes eljárással elengedhetetlen, hiszen a képet komponáló embernek türelmet, kompozíciós készséget nyújt, és a képalkotás valamikor igen fáradtságos műveletének megértésén át vezet az út a technika által egyszerűen, nagy számban gyártható valóságmásolak gyártása helyett, az élesszemű, valódi egyediséget, ötletet, leleményt hordozó, maradandó műalkotások elkészítéséig. Mert bizony a jó fotó műalkotás, amely valamit megőriz a jüvőnek a múltból. A képeket egyenként nem elemezte - ami talán nem is volt szükséges, hiszen ezen művészeti ágban járatos látogatók voltak a teremben, meg aztán mindenki másként, mást lát egy-egy képen - de kiemelte a fiatalok leleményességét ötletességét. Merthogy ebben az évben is a "Felnőtt" fotokör tagjaival együtt állítottak ki az ifjúsági korosztályhoz tartozó alkotók. Őszintén kijelenthető, hogy egyanrangú, érdekes, izgalmas művekkel.
     A bevezető köszöntű után egy kellemes meglepetés következett. A fotokör tagjainak nevében Gubo Zoltán virágcsokorral üdvözölte a kör meghatott vezetőjét, megköszönve ezzel is az éves fáradozását, és a tárlat létrehozásában végzett konkrét képragasztástól a rendezésig tartó munkáját.
     Tény, hogy az egy év alatt rengeteg jó fotót készítettek a tagok, amelyeket egyrészt már megbeszélték a havi összejöveteleken. Bőven akadt olyan, ami még számot tarthat a nagyközönség érdeklődésére. A fal mérete határt szabott a mennyiségnek, de a technika és Juhász Józsi fáradhatatlan köreműködése segített láttatni a kimaradt felvételeket is. A galériával szomszédos teremben mintegy 200 további fotoból szerkesztett, sajátos vetítettképes összeállítást - diashow-t - láthatott a közönség, kiváló zenei aláfestéssel. Mint említettem ez Juhász József prezentálásában - és előkészítő munkájával - vált lehetővé, ugyancsak tetszést és tapsot aratva.
     A képek szeptember 18-ig tekinthetők meg a művelődési ház termének falain, az intézmény nyitvatartási idejében. Azután, immár 3. esztendeje vándorútra indul, hogy más települések ide el nem jutó közönsége is élményt meríthessen a rétságiak által láttatott világból. Néhány felvételünk a megnyitó pillanatait dokumentálják.

GiK