Tárgyal, de kikkel és miről is?
    No mindjárt ez az egyik felvetés. Rendkívüli ülés kell, mert be kell nyújtani egy un. "kapacitás" pályázatot, amelyben az egészségügyi szervek számításba veszik a majdani központot, számolnak vele mint épülő létesítménnyel. Csak ezt kell benyújtani november 24-ig! A határidőkről és a rendkívüliségről még lesz szó, itt csak arra térjünk ki, hogy a milliárdos beruházást, amely a város jövőjét - akár így, akár úgy - meghatározza, kikkel is tárgyalja a testület. (Erre lehet, hogy az lesz a válasz, hogy most csak a kapacitásról kell dönteni, de a határozatban nem ez van!)
    Hát éppen ez a baj. A laikusok tárgyalnak róla jó esetben 7-en, 8-an. A rendkívüléségre hivatkozva sem bizottsági ülés nem lesz, de ami még furcsább egyetlen szakember véleményét ki nem kérték ebben az ügyben, és pláne nem hívták meg tanácskozási joggal az ülésre. Mert ha Rétságon egészségügyi intézmény fejlesztéséről van szó, akkor oda kötelező - tanácskozási joggal - meghívni mondjuk a város jelenlegi egészségügyi központját vezető főorvost. Nem hívták meg, még csak anyagot sem kapott. (Ő is a retsag.net-ről értesült és mondott véleményt a délelőtt feltett irományokról.) Ez teljes képtelenségnek tűnik. Akárhogyan is vesszük jelenleg az intézményvezető főorvos az, aki szakmai véleményt tud megfogalmazni ezekben a kérdésekben. Feltételezem ő is úgy, hogy több érdekelttel és a kollégáival is konzultál az ügyről. Most úgy tűnik, hogy sem szakmai érvek nem érdekesek, sem pénzügyiek - erről is később - csak valami féle látszathatározat a sürgősségre hivatkozva, aztán meg elindul a lavina, ami majd göngyölíti a megoldatlan problémákat maga előtt.
    Az előterjesztés is szól - mint lehetséges megoldás - a jelenlegi alapellátás körébe tartozó háziorvosi, gyermekorvosi, a fogászati és a már megvalósult ellátások (fizokoterápia, szemészet, stb) beintegrálásáról a tervezendő központba. (Hibásan, mert ezek - pályázati pénzből - nem integrálhatók be.) De ha már ez a terv, illene megkérdezni a legérintettebbeket. Az intézményvezetőt, és az ellátást végző, körzetben dolgozó munkatársakat, vállalkozó orvosokat.
    És illene megkérdezni az eddigiekben kiváló partneri viszony alapján az egyes szolgáltatásokat üzemeltető balassagyarmati kórház képviselőjét. Már csak azért is, mert nélkülük és orvosaik nélkül amúgy sem elképzelhető egy ilyen intézmény működtetése. A kórházigazgató főorvos sem kapott meghívást! Mondom akkor, amikor az egyes szakellátások tekintetében folyamatosan áldozatot hoznak és a feltételeket biztosítják a városunk számára. (Ügyelet, labor, fizikoterápia, stb.)
    Sajnos van tudomásom róla, hogy a polgármester ezt az irányt nem is tartja fontosnak. Olyannyira, hogy a jelenlegi partnerek háta mögött - testületi felhatalmazás nélkül - szerződést köt a váci kórházzal. Gyarmati testületben dolgozó ismerőseimtől tudom, hogy a nyár folyamán ezügyben Csash Gábor alpolgármester levelet is írt polgármesterünknek, méltatlankodást kifejezve a velük nem egyeztetett, az érdekeiket sértő szerződés miatt. Válasz persze azóta sem érkezett. 
    De mégis, hogyan gondolja a város vezetése, hogy a kórházak és szakemberek megkérdezése nélkül akár egyetlen tollvonást lehet ilyen ügyben tenni? Nem tudom. Lehet hogy ők sem tudják, de akkor hogyan is akarnak szakmailag megalapozott pályázatot készíteni?
    A kórház megkérdezése nem csak udvariassági gesztus. A pályázati kiírás tartalmazza, hogy a 25 km-en belüli települések hasonló feladatot ellátó ilyen intézméyneinek a véleményt és támogató hozzájárulásáz be kell szerezni. (Pályázati kiírás B6 pont c.) 4- bajúsz a 11. oldalon) Aligha hihető, hogy az előzmények után ez a hozzájárulás, vagy nyiltakozat megszületik olyan tartalommal, ami segíti a támogatás elnyerését. (Bgy 23, Vác 21 km. Közúton kórházig is belül van a 25-ön!)
    Különben is, egy ilyen rendkívüli ülés mondjuk 1-2 órás időtartamába bele sem fér semmiféle felelős döntés. Különösen, hogy itt tulajdonképpen egyetlen napirendben 3 döntést is el akarnak intézni. Olyan többoldalas anyagokról, amelyeknek minden mondata külön értelmezést és mérlegelést, tárgyalást, tájékozódást követel.

A képviselők egyáltalán ismerik a pályázatot?
     Nem ismerik. Úgy tűnik ez sem fontos szempont. Nincs semmi bemellékelve a pályázatból, és annak nem kevés mellékletéből. Még a rövidített összefoglaló sem, de utalás sem arra, hol lehetne egyáltalán utánanézni. Nem kell nekik olvasni, tudni, tájékozódni...! Szavazni kell! Hinni a nagy ember szóban felvázolt elképzeléseinek, ez untig elég. Szerintük! Mert az igaz, hogy a pályázat - és korábbi változatai már hónapokkal korábban - elérhetők az interneten. Ehhez képest a testület 9, (esetleg) 8 jelenlévő tagjából 3 tüntetően többszörösen kijelentette, hogy nem használja az internetet, nem ért hozzá, nem is érdekli. További 2 nem internethasználó. Leszámítva az előterjesztő polgármestert marad 2-3 ember, akinek - ha felhívják a figyelmét és ideje is van - utána tud nézni az interneten olvasható anyagoknak. Ez édeskevés a felelős döntéshez. (Különösen, ha pl Majnik, vagy Jávorka képviselők, a pályázat ismeretében felelős felvetést tesznek, bizonyára itt is mint általában, azokat figyelmen kívül hagyják, sőt megeshetik - mint korábban - hogy akadályozással vádolják éppen azokat, akik pontos infóval rendelkeznek. Majd akkor a tájékozatlan képviselőasszony felszólítja Jávorkát, hogy legyenszives tájékoztatni arról őket, amit ő tud. Akárki tudhatja, aki elolvassa, vagy akinek megküldi a polgármester! Mert ez nem Jávorka dolga, hanem a polgármesteré!
     Ilyen körülmények között csak cinikus, a valódi lényeget nem értő, nem mérlegelő döntés születhet csak. Ha nem is tudják, hogy miről kell tulajdonképpen dönteni, és annak milyen követelményei és kötelezettségei vannak, akkor mire is emelnék fel a kezüket. Ne higgyék el, hogy a lényeg le van írva az összefoglalóban. Pont a lényeg nincs! És különben is minden részlet a pályázati kiírásban fontos követelmény. Egyet sem lehet figyelmen kívül hagyni, mert már eredménytelen lesz.

Legyen-e egyáltalán járóbetegellátó központ?
     No ez egy lényeges kérdés, és még a részletes elemzés előtt illik leszögezni a magam véleményt, nehogy a továbbiak alapján elfogultsággal, eleve ellenséges hozzáállással vádoljanak.
     Mindig is azt képviseltem, hogy minden pályázati lehetőséggel élni kell. Pályázni mindenre ami reálisan megvalóstható. És ha a járóbetegellátó központ reálisan megvalósítható, üzemeltethető, akkor teljesen természetes a válasz, hogy legyen. Mert ez a város körzetközponti jellegét erősíti, jelentős fejlődést jelent önmagában és generálhat további fejlesztési lehetőségeket.
     A baj csak azzal van, hogy reálisan elérhető-e a páylázati cél? Ehhez pedig igen alapos elemző munka után lehet érvényes döntést hozni. Mert teljesen egyértelmű, hogy dönteni akkor kell, ha érdekütközések vannak, ha valamit csak valami kárára tudunk elintézni, stb. Tehát nem csupán az a mérlegelendő, hogy ez kell-e, hanem hogy milyen egyéb következményekkel jár akár az igen, akár a nem döntés. Mindkettő súlyos 100 millió forintos kihatással jár, ezt előre lehet tudni. Nyereség és veszteség oldalon egyaránt. A vezetéselmélet ismer egy rendkívül egyszerű módszert (SWOT analízis) az ilyen problémák jobb átláthatóságára. E szerint részletesen fel kell dolgozni tervezett projekt előnyeit, hátrányait, kockázatait, lehetőségeit. És csak ezek elemzése után szabad dönteni. Az tehát kevés, hogy csak a lehetséges előnyökről beszélünk, az összes többiről úgy teszünk, mint ha az nem is lézetne.
     Ezt a munkát kell elvégeznie a testületnek, és értelmes, indokolt választ adni, hogy ezen és ezen szempontok alapján döntöttünk így. Az ilyen indokolt döntést mindenki elfogadja. A "csak" érvet sem pro, sem kontra nem. Ez teljesen érthető. Egyetlen gondom, hogy úgy tűnik nincs megfelelő idő a jó döntéshez. Az állampolgárok pénzén türelmén, lehetőségein szerencsejátékot űzni pedig nemcsak nem etikus, hanem törvénytelen is. Arra gondolok, hogy "adjuk be, és vagy nyerünk, vagy nem". Már csak azért is mert nagyon drága a "lottószelvény" ára. Már a beadás is komoly pénzeket emészt fel. A rosz beadás pedig a nyereségtől ejt el mindenkit.

Nézzük a határidőket. Mit, mikor, miért most és mire elég?
     Több mint egy hónappal ezelőtt a kistérségi ülésen szakember szájából hangzott el, hogy már akkor is szinte behozhatatlan hátrányban van a rétsági projekt. Nagy tempó esetén még látszott remény. Se nagy tempó, se semmi. Az elmúlt 40 nap már olyannyira ellehetetleníti az előkészületeket, hogy ténylegesen nehezen elképzelhető a törvényes beadási határidőre mindent teljesíteni.
     Mások hogyan csinálják? Hát igen ez jogos kérdés, mert Rétságon sorra hangzottak el szólamok, lózungok kellő megalapozottság nélkül a pályázatról, de nem történt egyetlen érdemi lépés sem. Még a testületet sem kérdezte meg a polgármester, hogy ilyen és ilyen feltételek vannak, pályázzunk - és tegyünk előkészítő lépéseket - vagy ne pályázzunk. Másutt ezeken már régen túl vannak.
     Az igaz, hogy a pályázat végleges szövege csak november elején került nyilvánsságra, de az előkészítő munkák állása, a szövegváltozatok ismertek voltak. Aki tehát csak a pályázat után akar hozzáfogni, biztosan nem ér el semmit.
     Néhány városból, ahol pályáznak ebben a projektben van ismeretem, persze nem az ország összes lehetséges helyéről. Ahol tájékozódtam már kész építési tervekkel, költségvetéssel, ütemzéssel, felkért - igaz nem szerződött - orvosokkal, kórházi kapcsolatokkal, elképzelt üzemeltetési tervvel és menedzsmenttel, stb. rendelkeznek. Elkezdték a munkát áprilisban, májusban, több körben tárgyaltak róla, és ilymódon készek az utolsó símításokra, a pályázat beadására. Ehhez képest Rétság még csak most gondolkodik azon, hogy egyáltalán mi a jó és mi a rossz. Így már jó döntés az időzavar okán nem is hozható. Ennek felelőssége persze azé a városvezetőé, aki nem lépett időben.
     Igen! Májusban már az előkészületekről lehetett volna tárgyalni, mérlegelni, dönteni, sőt a döntési folyamatot a nyilvánosságra hozott tervezetek véleményezésével befolyásolni. Itt semmi ilyen nem történt.
     Most készült egy előtanulmány, amiben semmi olyan nincs, amit eddig nem tudtunk volna, vagy amit eddig nem tudtunk volna megrendelni. Ez csak az első döntéshez lenne elég, ha pontos adatokat és infromációkat tartalmazna. (Mert sok tekintetben kétséggel fogadható, később kitérek rá.)
     Ha most kezdődne egy tervezési folyamat, akkor is elképzelhetetlen, hogy február 21-ig érvényes építési engedélyezési terv legyen. Maga a tervkészítés is egy nagy falat, és egy miliárdos építkezéshez önmagában is több 10 millió forintot jelent. (50-100) Arról nem is beszélve, hogy még azt sem tudják, hol is lenne, melyik épületben, milyen tartalommal. Ha már tudják lehet tervezőt keresni. Közbeszerzéssel, pontosan megfogalmazott feltételrendszerrel. Mert ez az értékhatár egyértelműen felette van a közbeszerzési rendeletben meghatározottnak. No mármost az minimum - gyorsított esetben is - egy, másfél hónap. (december vége) Döntés, szerződéskötés, január 10-15. Ekkor kezdődhet a tervezés, amit egy ekkora objektum esetében elképzelhetetlen készre csinálni mondjuk egy hónap alatt. (február 10-15) és közben számtalan dologról kell még döntenie a testületnek, és szakhatóságoknak is nylatkoznia kell a tervhez. Ha ez elkészül, akkor sem lehet benyújtani, hiszen engedélyezési terv kell, ahhoz pedig az építési hatóságnak 30-60 napos határidő áll rendelkezésére. Még csak azt sem teheti meg, hogy ráüti a pecsétet, mintha minden rendben lenne, mert szakhatósági engedélyezések nélkül ez lehetetlen, másrészt vannak fellebbezési határidők, lehetnek érintett ügyfelek, akik kifogást emelnek. Minderre, a pályázat egyéb anyagainak összeállítására, a költségtervezésre, az önrész előteremtésére, stb. lenne 6 nap? Ha minden jól megy! És ez csak egyetlen eleme a pályázati előírásoknak.

Egyedül, vagy együttesen más községekkel.
     Tételezzük fel, hogy a város igent mond, és elindítja a pályáztatási folyamatot. Ez esetben is súlyos heteknek kell eltelnie az elkezdéshez. Mert egyrészt a kistérség arra hajlandóságot mutató önkormányzatait meg kell nyerni, és megküldött határozatokkal biztosan tudni, hogy eszmeileg és anyagilag résztvesz a projektben. Ez nem egy könnyű lépés, de elkerülhetetlen. Ugyanis a pályázatot az a település adhatja be, amelyik területén létesülne a központ, viszont egyedül - ha pénze lenne sem - pályázhat és nem vállalhatja fel.  Ezügyben az egyszerűsített pályázati leírás 4. oldala egyértelmű követelményt fogalmaz meg. Létre kell hozni egy nonprofit gazdasági társaságot, amelyben tervezett ellátási terület településeinek kötelezően részt kell venni. Ezeknek a résztvevő településeknek minimum 15 ezer lakossal kell rendelkezni. (Az érvényes kiírásban nem 13, hanem 15! Honnan veszi az előterjesztő, ha nem ez van a hivatalos anyagban. Másrészt nem kell OEP infó, hanem a KSH lakosságszám elehgendő.)
     A települések már a korábbi kistérségi ülésen is kifejtették, hogy anyagi terheket nem vállalva eszmeileg szivesen részt vesznek. Magyarul, ha nekik nem kerül pénzbe. No ezt a lehetőséget a pályázati feltételek kizárják. Részt kell benne venniük anyagilag is. Ha már néhány település kimarad, nem felel meg ennek a feltételnek. Ha pedig - érthető okból - a Vác, Balassagyarmat vonzásköréhez közeli települések éppen az anyagiak miatt nem döntenek testületileg akkor nem lehet megkötni a pályázathoz a támogatási szerződést. Így sem ez a feltétel, sem a 15.000 főnyi létszám nem teljesül.
     Éppen ezért, már az indításhoz az érintett települések egyértelmű nyilatkozata, hogy részt vesznek, és a nonprifit szervezet tagjaként vállalják a rájuk eső létesítési és üzemeltetési költségeket. A struccpolitika, hogy ezzel egyellőre nem foglalkozunk, majd lesz, ahogy lesz.
     Rétság tehát egyedül, vagy kevés község határozatával akkor sem pályázhatna, ha pénze lenne. És miért is létesítene és üzemeltetne drága pénzen ilyen ellátóközpontot  a kornyék lakóinak, ha a kiadások csak a várost terhelnék, a haszon, az ellátást minden településnek adott lenne. (Elvileg annak a betegének is, aki nem társult be.)
     Ismerve jónéhány kistérségi település önkormányzatának véleményét, sokak anyagiak hííján, mások a jelenleg igénybevett szolgáltatáshoz való közelségük okán, illetve a megromlott együttműködések okán nem fognak ilyen határozatot hozni. Akkor pedig ezen határozatok beszerzése előtt minden pénzköltés felesleges.

Mi mennyibe kerül, és hogyan lehet üzemeltetni?
     Csak a legfontosabbakaról. A pályázati önrész esetünkben 10 %. Ez egy miliárdos beruházásnál 100 millió forint. Nem kevés összeg, pláne hogy nincs ennyi. Lehet ugyan ingatlant is önrésznek tekinteni. Ezzel mindössze két baj van. Értékben ilyen ingatlanunk nincs, ami van az sem alkalmas erre a célra, és nincs is olyan övezetbe sorolva, amely lehetővé tenné ilyen intézmény létrehozását. (Ez rendezési terv kérdése, ki tudja mikor lesz ezügyben érvényes terv.) Értékbecslés van, bár a benyújtáshoz 30 napnál nem öregebbet kell mellékelni. a Régebbi értékelés alapján a 6-os és 67-es épület 22.5 millió forint értékű volt. Ez kevés, de csak csökkenhet. Arról nem is bezsélve, hogy ez nem önálló ingatlan! csak ingatlan kerülhet szóba, ingatlanrész nem! Tehát sok-sok készpénz is kell.
     Ha Rétság gyedül marad, ezt az önrészt neki kell biztosítani. Ha nem, akkor is legalább 40-50 milliót. A környező községekre pedig - akik esetleg vállalják a partnerséget - jut 5-10 millió forint körüli önrész. Ezen települséek nemhogy ennyi, hanem saját működésükhöz elegendő pénzzel sem rendelkeznek.
     Ennél nagyobb falat az üzemeltetés
     Az előtenulmány e tekintetben teljesen megbízhatatlan. Tényeket, realitásokat nem vesz figyelembe. hogyan is venne, hiszen készítői nem is tudták, hogy melyik épületben, milyen üzemeltetési körülmények között fog egykor működni az tervezett intézet. A lehető legoptimálisabb számítás szerint 100%-os kihasználtság mellett évi 10 millió feletti lenne az előtanulmány 13. oldala szerint. Ez még elviselhető lenne, ha igaz lenne, hiszen más intézményeit is támogatja a város ennél nagyobb tráfordítással is. Csakhogy sok ok miatt ez az érték tarthatatlan. Az az ideális állapot nem tud bekövetkezni, amiről ezt kiszámították.
      Egyrészt mert a számítási alap a mai energiaárakat veszi figyelembe, amelyek mint tudjuk jelentősen változni fognak. Ideális hőgazdálkodást, és minden más tekintetben ideálisra minimalizált működési költséget, ami az előterjesztésben ismertetett régi épületben ugyancsak nem megvalósítható.
     Ugyancsak nem fog működni a bértábla alapján való számolás az egészségügyi személyzet esetében. Egészen biztosra vehető, hogy a feladatnak megfelelően annyi orvos ide főállásban nem biztosítható. mellékállás, számlás elszámolás esetén pedig ezen költségek lényegesen emelkednek. És a máshol lakó orvosnak itt nem keletkezik szja 8%-a!
     Sokkal fontosabb azonban a kihasználtsági mutató. Teljesen egyértelműnek látszik, hogy pl a 170 órás gyarmati hasonló szolgálat mellett rétságon nem lehet 100 % kihasználtságot, azaz 200 teljesített orvosi órát elérni. Ezzel az alőtanulmány is számol az első 1 és 2. évben első évre 50 millió kiegészítést, másodikban 17 millió kiegésíztést tervez (Alultervezve, mint jeleztük.) És ez miből lesz a városnak? És ebben mennyiben vesznek részt a környező települések?
      A táblázatban látható hogy 50% kihasználtság mellett 50-60 millió éves finanszírozást igényel az obejktum. Jó esetben. Mértékadó becslések szerint ennél nagyobb kihasználtság nem biztosítható, és az éves támogatási igény elérheti a 100 millió forintot.
     Az pedig pályázati feltétel, hogy bármi áron - 20-30% kihasználtsággal is kötelező működtetni legalább 5 évig. Ez óvatos becslések szerint is a városnak 500 milliójába kerülne. Avagy ha nem működteti, vissza kell fizetni a beruházás teljes költségét, illetve a kapott állami támogatást.

Melyik épület lesz a megfelelő?
     Itt is ötletezést tapasztalunk sorozatosan. Először a polgármester több ülésen azt hangoztatja, hogy a 22-es épület felel meg a szakemberek konzultációja alapján a feladatnak. Most ugyanazon szakemberek véleménye alapján nem felel meg. Most a 6-os és 7 felel meg ugyanazon szakameberek véleménye alapján. Csak éppen a pályázati kiírás szerint nem felel meg.
     Az szerepel ugyanis a pályázati kíírásban (C1.1)  hogy az központ csak egy épületben lehet. A megjelölt együtt 2 épület, és ez is több mint 1500 négyzetméter. Lehet nagyobb, de annak felújítási költségeit a pályázat nem biztosítja, tehát plusz saját erő! Ha valakiben felmerülne, hogy mondjuk egy nyaktaggal egy épületet csinál a kettőből, az ekkor sem felel meg. Megnő a négyzetméterszám, és szakmailag akkor sem alkalmas arra a belső forgalomra, amelyet a program - akadálynetes közlekedéssel - megkövetel. És a rendezési terv sem ekként hozza az épületeket, sem funkcióban, sem másként.
     Tervezésre alkalams épülete tehát nincs. Azt is meg kell kereseni, vagy azt a telket, ahol az új felépíthető. Mert az látszik a legmegfelelőbbnek, hogy ne régi épületeket toldozgassanak foltozgassanak drága pénzen rossz hatékonysággal, hanem az állami egy miliárdból gyorsabban, olcsóbban, jobb minőségű új létesíthető. Csakhogy ehhez sem telek, sem elképzelés, sem szándék nincs. Az tehát kérdés, hol végül is hol akarják megépíteni az épületet. Az előterjesztés szerinti ugyanis eleve kizárja a pályázót. Nem felel meg a kiírásnak.

A határozati javaslatokról
     No erről kellett volna legelőbb írni, mert itt vannak lényeges elemek. Bár még sok-sok kibontatlan szál maradt - és szerintem a testületi ülés után is marad, mégha szándék lenne mindent tisztán látva éjjfélig tanácskozni akkor is - szóval vannak bőven elemzendő részletek. De ami a határozati javaslatban van, az egyenesen arcpirító.
     Az is, ha úgy döntenének - kellő mérlegelés nélkül, hogy nem indulnak a pályázaton, mert akkor miért volt a sok porhintés, hogy már milyen előrehaladt tárgyalások és egyebek, meg hogy hú, meg na ...
     Az is, ha az I. kategóriában az A változatot szavaznák meg. No nem a szándék kifejezése miatt, hanem mert rétsági szokás szerint ebbe a változatba belefogalmaztak olyan dolgokat, amiről teljesen külön és másként kellene dönteni. Aztán aki csak ez miatt nem támogatná, az áruló. Kérem vegyék észre, hogy itt egy árukapcsolásról van szó, amelyet külön-külön kell határozati kérdésként feltenni, nem egyben.
     Az egy dolog, hogy igennel döntenek. A többi külön szavazandó kérdés.
     Csak ez után lehetne - külön - szavaztatni a polgármester feladatait. Nagyon érdekes a szövegezés. Az szerepel benne, hogy felhatalmazza a polgármestert, aztán a mire szépen el van kenve. Ezt már megszívtuk, amikor középiskola ügyben felhatalmaztuk Mocsári Gergelyt, és ez alatt minden intézkedést értettek a testület közbenső döntései nélkül. Ez a szövegezés most is ezt jelenti. A polgármestert mindenre felhatalmazni. pedig erről szó sem lehet. Mivel itt önkormányzati vagyont érintő kérdésekről, költségvetést érintő kérdésekről, és önkormányzati társulás létrehozásáról van szó. Ezek pedig az ÖTV és a saját SzMSz (7.§) szerint is kizárólagosan a testület határkörében van, az át nem ruházható.
     A polgáérmestert tehát nem felhatalmazni, hanem utasítani kell az előkészítési feladatok elvégzésére és a testület elé vitelére döntésre. Ez lenne az egyetlen törvényes út. Ez biztosítaná a testületi jogkör folyamatos érvényesülését. Gondolják csak meg: Az előkészítés szakaszában kötelező melléklet a terv megrendelése, mint jeleztük ez 30-50 millió forint is lehet. Most másról nem beszélve. A polgármester erre kapna felhatalmazást, hogy rendelje - akinél akarja, fizesse, amiből tudja -, a város pénzéből. No neeee!
      Aztán meghatalmazza azzal is, hogy az e-Szinapsziz Zrt-bel aláírjon egy majd 10 milliós szerződést. Kérdezem én minek is? Még sem az épületet, sem a létesítés szándékát, sem a résztvevő partnereket nem ismerik. Mindaddig mi szerepe lehet az e-Szinapszisnak. Vagy csak arról van szó, hogy a kistérség nevében már egyszer törvénytelenül aláírta ugyanezt a szerződést, most a helyi képviselőkkel akarja lenyeletni ezt a békát, hogy ballépése következtében a jó haver e-Szinapszisnak meglegyen a biztos 10 milája, akkor is, ha nem lesz itt semmi. Mert nagyon rafinált ám a szerződés. Minden benne van ami a vállalkozót védi, és semmi ami a megrendelőt, az önkormányzatot. És az is, hogy ha a megrendelő hibájából nem nyer a pályázat, akkor is ki kell fizetni a teljes költséget. Márpedig bőven van itt hiba, ami miatt nem nyerne a pályázat.
      No mindezeken túl egy ilyen 10 milliós munkához - a vagyonrendelet szerint is - természetesen nyílt pályzat alapján kellene megkeresni a legolcsóbb vállalkozót. Honnan lehet azt tudni, hogy nem lenne más cég - akár e megyében is van jónéhány - akik olcsóbban ellátnák a feladatot. Mit számít most az a 1-3 millió amit meg lehetne spórolni? Erre van, az iskolai célt szolgáló rendezvényét segíteni 30 ezer majdhogynem nem akadt.
      Miért most kell erről hirtelen dönteni. Ezt a pályázatot törvényesen ugyancsak ki lehetett volna írni májusban, és a megfelelő jelentkezők közül törvényesen dönteni. Most a polgármester hoz egy céget - ki tudja mennyire haver vagy nem - akit mérlegelés nélkül el kell fogadnia a testületnek, mert különben minden elúszik. No a zsarolásnak ezt a formáját ismerjük, de semmiképpen nem kell elfogadni. Törvényesen nem is lehet! Mire a kistérség önkormányzatai nyilatkoznak, mire eldöntik, hogy melykik épületben lenne a dolog, addig ki lehet hirdetni egy pályázatot a feladatra. És el is lehet dönteni, hogy ki csinálja.
     Az hamis beállítás, hogy ezt az összeget el lehet számolni előkészítés címén. Egyrészt ha nem nyer a pályázat, semmit nem lehet elszámolni. Másrészt csak a pályázat benyújtása után készülő előkészítő munkákat lehet elszámolni, mondjuk tervkészítést, tervezést. Azt is csak abban az esetben, ha a projekt közbeszerzésében beépítve szerepel. Ez nem szerepel, tehát a pályázat ezt a közel 10 milliót akár nyer, akár nem, nem támogatja.
     Naív ügyfélkét kérdezem, kinek a kicsodája ez az e-Szanapszis. Kinek a jó barátja, hogy kritika nélkül csak ezt az egy céget lehet - és állítani fogja a polgármester, hogy kell - megbízni. e-Szinapszis nélkül nem lehet pályázatot beadni? Ilyen nincs a feltételek között. Van a hivatalnak jogi tanácsadója, jegyzője, meg egy kirúgott pályázati előkészítője. A csatornapályázatot is meg tudtuk csinálni ilyenféle segédlet nélkül, akkor most miért nem tudja a hivatal ellátni a feladatát? Miért is teremtődnek ilyen helyzetek? Ki a felelős azért, hogy ilyen ügyekkel zsarolja a testületet? Vagy elfogadják a törvénytelent, vagy nem tudnak pályázni. Ki nem tett lépéseket időben.
     No ezt a hangnemet tényleg nem szeretném, de szerintem egy ilyen szavazásnak automatikusan együtt kellene járni fegyelmi felelősségrevonásal, annak irányába, aki előidézte ezt a helyzetet.

Mi kerülhet az új épületbe
   A polgármester előszeretettel írja, mondja, hogy az orvosi körzetek, a fogorvos, egészen a mentőállomásig, mint későbbi lehetőség, mind beleférne ebbe a projektbe. Nem hazudott, csak nem mondott igazat. Ugyanis bekerülhet, de azt a pályázat nem támogatja, sőt a támogatási összeget ezen rendelések arányában csökkentik. Ez elég egyértelmű. Akkor kerülhet be, ha azt a város mind építésben, mind a - feltehetően drágább - üzemeltetében kifizeti. Erre miből lenne pénz?

A kommentár bőven folytatódhatna, de bizonyos részletek elemzését meghagyom a Tisztelt Olvasónak. Van bőven! Szóljanak hozzá, írják le saját elemzésüket, véleményüket.