|
|
|
|
|
 |
|
|
Válaszlevél Fiam Pálné vállalkozó részére Tisztelt Asszonyom! A Rétsági Levél című havilap 2004. júniusi számában ill. a Nógrádi Újság című lap 2004. július 31-i számában (ez utóbbiban némi módosítással és LEgy letiltott cikk a rétsági Hangadóból¬ felvezetéssel, LAdó csapda¬ címmel) jelent meg, az eredetileg a Rétság Város Önkormányzat Képviselő-testületéhez címzett levele. Ebben azt írja, hogy a Hangadó című lapból értesült a Képviselő-testület azon szándékáról, mely szerint levélben fordul a miniszterelnökhöz a helyi iparűzési adó tervezett megszüntetése miatt (csak a pontosítás végett: a jelzett levelet nem csak a miniszterelnöknek küldtük el, hanem az Országgyűlés elnökének, négy illetékes miniszternek, a négy parlamenti párt frakcióvezetőjének és Nógrád megye tíz országgyűlési képviselőjének is.) Miután ezen levelet én fogalmaztam és egyúttal elküldését is jómagam kezdeményeztem, így engedje meg, hogy válaszoljak Önnek azokra a levelében felvetett kérdésekre, melyeket, mint a városunk fejlődését akadályozó tényezőket említ és elemez. Mielőtt ezekre rátérnék, először néhány dologról kell szólnom. Menjünk sorjában: aki egy kicsit is figyelemmel kíséri az önkormányzatok finanszírozását, helyzetét és gazdálkodását, az nagyon jól tudja, hogy egy település komolyabb fejlődését csak úgy lehet biztosítani, ha az önkormányzat ennek gazdasági, pénzügyi alapjait megteremti, azaz saját bevételeit olyan szintre tudja emelni, hogy az alapját képezhesse a fejlesztéseknek, beruházásoknak. Ennek gyakorlatilag egy útja van, ez pedig a helyi gazdaság fejlesztése, komoly és tőkeerős cégek, korszerű termelő üzemek letelepítése és ezen keresztül a helyi adóbevételek olyan nagyságrendű növelése, amely alapjául szolgálhat a majdani fejlesztéseknek. Rétság város ezt az utat követte az elmúlt tíz év során és igen jelentős eredményeket mondhat magáénak e területen, hozzáteszem, hogy a település méretét is figyelembe véve, országos szinten is kiemelkedő eredményeket produkálva. Ennek a komoly nagyságrendű ipartelepítésnek a hatása, a várost érintő látványos fejlesztésekben ma még kétségtelenül nem látható, nem tapasztalható és ez sok, itt élő ember számára egyrészt nem igazán érthető, másrészt kiválthat bizonyos fokú türelmetlenséget ill. az elért eredmények lebecsülését, megkérdőjelezését. Erre azt tudom mondani: azt kell világosan látni és megérteni, hogy itt hosszabb távú a haszon megjelenése, a bejövő adóforintok képében. Hasonlattal élve: az ültetés és a termés betakarítása sem esik egybe, ezt mindnyájan jól tudjuk, a termésnek is idő kell a beérésre. A hasonlatnál maradva: az ültetés, vagyis az ipartelepítés megtörtént, az érés folyamata a végéhez közeledik, a termés betakarítása pedig az elkövetkező években folyamatosan zajlik majd. Persze vannak olyanok is, akik ezt kétségbe vonják, mondván, hogy a letelepült cégek, amint belép a helyi adófizetési kötelezettségük, odébbállnak majd a településről. Természetesen ma, ez a lehetőség sem zárható ki teljes biztonsággal, bár megítélésem szerint ennek esélye igen kicsi, pontosan azért, mert nem egy üzemre lett alapozva az ipartelepítés, hiszen jelenleg is már hat cég tevékenykedik az Ipari Parkban, különböző profilokkal. Én azok közé tartozom, akik hisznek abban, hogy a megvalósult ipartelepítés igen komoly bevételeket fog hozni a városnak, megalapozva ezzel jelentős fejlesztéseket, beruházásokat településünkön. Magam is osztom azt a népi bölcsességet, mely szerint nyugtával kell dicsérni a napot, ezzel együtt optimista vagyok és azt ajánlom a ma még kétkedőknek, várjuk ki a végét és pár év múlva nézzük majd meg, térjünk vissza arra, hogy miként alakult ez a kérdés! Joggal merülhet fel: miért volt egyáltalán szükség arra, hogy ezen cégeknek önkormányzatunk kedvezményeket adjon a helyi adók vonatkozásában? Nos, ehhez tudni kell, hogy az Ipari Parkban letelepült külföldi cégek megnyeréséért óriási verseny zajlott hazai és külföldi városok, települések között és ebben a kiélezett versenyben nyerni igen nehéz volt, de mint a példa mutatja, többször sikerült. A település adottságai, a megfelelő fogadtatás, együttműködés, a jó személyes kapcsolatok és a felkínált kedvezmények döntöttek egy-egy cég megnyeréséért folytatott versenyben. A helyi adók alóli mentesség ill. kedvezmények megadása csak egy, de szükséges része volt e versenynek és itt azt kell elsősorban figyelembe venni, hogy a kedvezmények vagy a mentesség megadásával a település a jövő érdekében olyan pénzről mondott le átmenetileg, amely soha nem is került volna a településhez, ha az adott cég nem Rétságot választotta volna, így viszont a kedvezmény lejárta után, komoly erőforrássá válik, válhat. Itt azért még egy kérdést kell érinteni, ami egyáltalán nem elhanyagolható: az eddig eltelt években hozott-e valamit az önkormányzat ill. az itt élő emberek számára az ipartelepítés, járt-e már eddig is haszonnal a megadott kedvezmények ellenére? A teljes képhez ugyanis ez is hozzátartozik! Nos, önkormányzatunk Képviselő-testülete 2002. augusztusi ülésén tárgyalta az ipartelepítés városra és térségére gyakorolt hatásáról szóló előterjesztést és készített számvetést e tárgykörben. Részletek taglalása természetesen nem áll módomban, két dolgot említenék csak. Az egyik a munkahelyteremtés, a munkalehetőségek biztosítása (ami igen fontos a mai világban), a másik az önkormányzat és intézményei költségvetéséhez való hozzájárulás. Ez utóbbi nem lebecsülendő, hiszen 1996-tól 2002. augusztusig a város költségvetése 110 millió Ft bevételre tett szert az ipartelepítéshez kapcsolódóan, mely összeg nagyban hozzájárult költségvetési stabilitásunkhoz, fizetőképességünk megőrzéséhez, ill. intézményeink felújításaihoz, működésük biztosításához (pl. a Mentőállomás kialakítása, Óvoda tetőfelújítása, Általános Iskola tetőfelújítása, Művelődési Központ tetőfelújítása, színháztermének felújítása, oktatási, művelődési és egészségügyi ágazatok eszközbeszerzései stb.) A mérleg tehát, ha csak a számokat nézzük is, egyértelműen pozitív, hiszen ipartelepítés nélkül a város nem jutott volna hozzá az említett 110 millió Ft-hoz! És most a levelében felvetett kérdésekről. Ha jól értem szavait, Ön is egyetért azzal, hogy az elsőként idetelepült TDK tíz éves helyi adómentességet kapott. Arra, hogy mennyi adót fog fizetni a TDK a városnak, akkor érdemes majd visszatérni, ha ismerjük ennek pontos összegét és nem feltételezésekből indulunk ki, hiszen az Ön által közölt táblázat a 2001-es évvel véget ér, talán érdemes lett volna tovább is nézni a számokat, valószínűleg mást mutattak volna. De újra azt mondom: várjuk ki a végét, amikor már tényekről lehet majd beszélni! Levelében felteszi a kérdést, hogy miért adott a Képviselő-testület az Ipari Parkba települt többi ipari üzemnek is a TDK-hoz hasonlóan tíz éves adókedvezményt? Nem tudom, hogy ez az információja honnan származik, de Ön, Asszonyom, téved! Ahogy levelében írja, a tények makacs dolgok és ezzel én is teljes mértékben egyetértek. Lássuk hát a tényeket: a TDK után még öt nagy cég települt Rétságra. Ezek közül:
Itt jegyzem meg, hogy a mentességek és kedvezmények, jogszabályi változás miatt, 2007. december 31-vel automatikusan megszűnnek. Felteszi Ön a kérdést, hogy miért csak a helyi iparűzési adó miatt ír levelet a Képviselő-testület és miért nem nézi át az 1990. évi C. törvény helyi adóról szóló egyéb adónemeit? Ezzel kapcsolatban azt tudom elmondani, hogy az Ön által idézett törvény alapján településünkön az iparűzési adó, az építményadó és a magánszemélyek kommunális adója került helyi adóként bevezetésre, a Képviselő-testület a vállalkozásokra kivethető vállalkozók kommunális adóját nem vezette be. Ebből következik, hogy a vállalkozások iparűzési adót és építményadót fizetnek helyi adóként. Miért csak az iparűzési adó ügyében írtunk levelet? Erre a válasz nagyon egyszerű, ugyanis csak ezen adónem esetleges megszüntetéséről lehetett híreket hallani. (Hála Isten, úgy tűnik a levelünkre kapott válaszokból, hogy a megszüntetés lekerült a napirendről vagy komolyan fel sem merült és ez megnyugtató számunkra!) Az építményadóval kapcsolatban nem röppentek fel ilyen híresztelések, ezért nem is volt tárgya ez az adófajta levelünknek. (Csak zárójelben jegyzem meg, hogy az iparűzési adóból származó bevétel több, mint tízszerese az építményadóból befolyt összegnek, tehát jelentőségük között igen nagy a különbség!) Azt írja: "Kérdezem én, miért nem az általa szabadon kivethető építményadóból és kommunális adóból származó bevételtől várja a testület a fejlődéshez szükséges bevételét, hanem az általa elengedett iparűzési adóból?!" Amint azt Ön is jól tudja ill. az előzőekben leírtakból is kiderül, a szóban forgó ipari üzemek nem csak az iparűzési adó megfizetése alól kaptak mentességet ill. kedvezményt, hanem a helyi adók alól, így természetesen az építményadó alól is, ezért a szabadon kivethető építményadóra célzó megjegyzését nem tudom értelmezni, a vállalkozók kommunális adója pedig, mint már emlitettem, nem került bevezetésre településünkön, így ez az adónem Rétságon se kis-, se nagyvállalkozást nem terhel. A vállalkozók kommunális adójánál egyébként az adó alapja az önkormányzat illetékességi területén foglalkoztatott korrigált átlagos statisztikai létszám, az adó mértéke pedig 2000 Ft/fő/év. Könnyen kiszámítható, hogy pl. egy száz főt foglalkoztató cég esetében ez évi 200.000 Ft-os adófizetést jelentene, amely, ha bevezetésre került volna, nagyságrendje miatt akkor sem lehetne komoly beruházások alapja. Azt gondolom tehát, hogy a fentiekből egyértelműen kiderül, hogy a helyi adók közül miért az iparűzési adóból származó bevételtől lehet remélni és várni a fejlesztésekhez szükséges forrásokat, egyszerűen a nagyságrendje miatt! Azt írja: "Sajnos ez a levél nem másért, mint önigazolásért született, hogy miért maradnak el a fejlesztések és miért nem valósulnak meg igéretek." Megmondom őszintén, ezt a mondatát egyszerűen nem értem! Milyen önigazolásra tetszik gondolni? Milyen ígéretekre? Én ezt másképpen látom. Úgy gondolom, hogy az önkormányzat Képviselő-testületének egyszerűen kötelessége felemelni a szavát olyan kérdésekben, melyek a település jövőjét alapvetően érinthetik! Mi ebben az önigazolás? Szerintem tehát ez nem önigazolás, hanem kötelesség! Mondatának második felében említett ígéretek alatt nem tudom konkrétan mire gondol, tehát nem tudom, milyen ígéretek megvalósulását hiányolja? Ami a fejlesztések elmaradását illeti, erre azt tudom Önnek mondani, hogy a fejlesztések nem maradtak el eddig sem, persze csak annyi valósult meg, amennyit a rendelkezésre álló források lehetővé tettek, a nagyobb és látványosabb fejlesztéseket pedig pontosan azok a többletbevételek teszik lehetővé, melyek az ipartelepítés megvalósításával állnak majd rendelkezésére a városnak az elkövetkező években! Azt tetszik írni, hogy a fejlesztések elmaradásának az oka (Ön szerint): "egyrészt az elengedett és ki nem vetett helyi adók hiánya, másrészt a helytelen felhasználás." Nézzük akkor ezt a két kérdést ill. megállapítást. Az elengedett helyi adók kérdéséről már szót ejtettem, itt csak annyit ismételnék meg, ha nem adott volna az önkormányzat kedvezményeket és mondjuk emiatt egy cég máshová települ, nincs is miről beszélni, nem csupán rövid távon, de hosszabb távon sem, úgyhogy a kapzsiság, az azonnali gazdagodás erőltetése nem túl szerencsés hozzáállás - legalábbis szerintem nem az! E kérdésben azt gondolom, hogy Rétság az arany középutat követve jól döntött és nagyon remélem, hogy ez pár év múlva minden itt élő ember számára egyértelműen és világosan kiderül és láthatóvá válik. Az elmaradt fejlesztések másik okaként említi a helytelen felhasználást. Az Ön által használt kifejezés, hogy "helytelen felhasználás" nagyon relatív fogalom, hiszen mihez képest helytelen a felhasználás? Ez a kérdés igen összetett és nagyon részletes elemzést igényelne, melyre sajnos e levél keretei nem adnak módot. Ezt az elemzést az önkormányzat természetesen mindig elvégzi éves költségvetésének összeállításakor, amikor számba veszi a rendelkezésre álló anyagi forrásokat, lehetőségeket és a megoldandó feladatokat. Az önkormányzatnak vannak kötelező és lehetnek önként vállalt feladatai, mindezekre a fedezetet a költségvetés bevételei biztosítják. Vannak olyan feladatok, melyekhez kap az önkormányzat központi támogatást valamilyen formában és különböző mértékben, vannak viszont olyanok is, melyeket saját bevételeiből kell megoldania. Alapvetően szinte nincs olyan feladat, vagy terület, amelyhez a központi támogatás teljes egészében biztosítaná a fedezetet, hogy csak egy kiragadott példát említsek: a település üzemeltetéséhez tartozó feladatok (közvilágítás, parkgondozás, települési hulladék kezelése, közutak üzemeltetése, városrendezés, település vízellátása, köztemető fenntartása, szennyvízkezelés) központi támogatása kb. 8 millió Ft, míg e feladatok elvégzése kb. 42 millió Ft-ba kerül, a működési bevételek figyelembe vételével kb. 26 millió Ft-ot kell más forrásból (pl. átengedett adó, helyi adó) biztosítani e célra. Sajnos hasonló a helyzet sok más területen is (igazgatási tevékenység, sport, közművelődés, oktatás stb.). Egy a lényeg, hogy mint általában az életben, a pénzből sosincs elég, a feladatok, az igények mindig meghaladják a lehetőségeket. Az önkormányzat költségvetését sok szempont mérlegelésével, sok körülmény figyelembe vételével lehet összeállítani. Nyilvánvaló, hogy a kötelezően ellátandó alapfeladatokat mindenképpen meg kell oldani, ezen túlmenően az önként felvállaltakon már lehet vitatkozni, fontossági sorrendeket felállítani stb. A mozgástér nagyon kicsi, pontosan az elégtelen központi finanszírozás miatt, jól jelzi ezt a (nem csak rétsági) problémát az a tény, hogy országos szinten az önkormányzatok közel fele az ún. önhibáján kívül hátrányos helyzetű önkormányzatok közé tartozik, magyarul működési hiánnyal küzd. Ennyi rosszul gazdálkodó önkormányzat pedig nem valószínű, hogy lenne! Levelét így folytatja: "Megint tanúságként beidézem a számokat a 2000-2001. év költségvetéséből." Sajnos semmilyen számadatot nem idéz levelében, így nem tudom, hogy milyen számokra gondolt ezen két év költségvetéséből. Majd azt írja: "Látható, hogy a kisvállalkozások által befizetett helyi iparűzési adót sem a fejlesztésre fordítják, hanem az önkormányzat igazgatási működési hiányának kiegészítésére." Kíváncsi lennék, hogyan jutott erre a következtetésre? Miből látható ez? Hiszen számokat nem közöl, csak egy kijelentést tesz, amit semmi sem támaszt alá. Persze nehéz is lenne állítását bizonyítani, hiszen az iparűzési adó az önkormányzat szabadon felhasználható bevételei közé tartozik, így utólag megmondani, hogy pontosan mire lett fordítva, nem is lehet. Mindenesetre érdemes összehasonlítani a levelében említett kisvállalkozások által befizetett helyi adók összegét az egyes években az önkormányzat által fejlesztésekre, beruházásokra fordított összegekkel, megnézni ezek arányát, nagyságrendjét, ezek az adatok ugyanis már mondanak valamit. A rétsági székhelyű kis- és középvállalkozások száma kb. 210 körül van, ezen összes vállalkozás által befizetett helyi iparűzési adó összege 5 és 10 millió Ft között van évente. Összesen tehát ekkora az az összeg, melyet Ön szerint nem a fejlesztésre fordított az önkormányzat. Akkor nézzük meg, hogy 2000-ben ill. 2001-ben az önkormányzat mekkora összeget fordított fejlesztésre, beruházásra. 2000-ben ez az összeg kb. 21 millió Ft volt, 2001-ben pedig kb. 25 millió Ft. Tehát mindkét évben látható a tényszámokból, hogy a rétsági kis-és középvállalkozások által befizetett iparűzési adó összegénél jóval többet fordított az önkormányzat fejlesztésre, beruházásra, mégpedig kb. a háromszorosát annak, amit a kis- és középvállalkozások iparűzési adóként befizettek. Ezek a tények, melyek az Ön állítását bizony nem támasztják alá! (Csak zárójelben néhányat sorolnék fel az említett évek beruházásaiból, fejlesztéseiből: könyvtár nyílászárók cseréje, homlokzat felújítása, óvodai ötödik csoportszoba kialakítása, CISZ ház felújítása, gázhálózat villanyhálózat bővítése, iskola tetőfelújítása, a parkoló közvilágítása, emlékmű és temetői kőkereszt felújítása, Iskola tér, Orgona köz, Madách utca és járdák felújítása stb.) Azt írja továbbá: "számomra nem magyarázható meg, hogy miért van az, hogy az állami fejkvóta és egyéb visszajuttatott támogatásból az intézményi működés hiánymentesen biztosítható, addig az önkormányzati igazgatás jelentős hiánnyal zárt 2000-ben. Talán nem a túlzott létszám és azok részére fizetett bér okozza a hiányt?" Akkor nézzük ismét sorjában a felvetett kérdéseket. Először is azt kell mondjam, hogy sajnos nem felel meg a valóságnak, hogy az intézményi működés hiánymentesen biztosítható, bár így lenne! Ezzel szemben az a tény, hogy valamennyi intézmény működése csak önkormányzati támogatással volt biztosítható az Ön által említett évben ill. a következő években és jelenleg is, nem csak az igazgatásé. Az önkormányzati támogatás összege pedig sajnos növekvő tendenciát mutat, így a tavalyi évben az önkormányzati támogatás összege pl. az óvoda esetében 19 millió Ft, az iskola esetében 37 millió Ft, a Művelődési Központ esetében 28,5 millió Ft volt és ezek az összegek a 2000. és 2001. évi támogatásoknak kb. a kétszeresei. Hiány tehát sajnos nem csak az igazgatás esetében áll fenn. Ami az igazgatás létszámát illeti, azt az elvégzendő feladatok határozzák meg. Ezek a feladatok pedig elég sokrétűek és sajnos számuk is egyre gyarapodik, a bürokrácia nemhogy csökkenne, hanem növekvő tendenciát mutat nem csak e területen, hanem életünk egyéb területein is. Talán érdemes összehasonlítani hasonló nagyságú településekkel az igazgatási létszámot, ez jelenthet némi támpontot. Ez a létszám pl. Nagyorosziban 8 fő, Romhányban 11 fő, míg Rétságon 12 fő. (Természetesen Rétságon ebben a létszámban nem szerepelnek a körzeti feladatokat ellátók, az okmányiroda, a gyámügy és az építésügy - ezen feladatokat viszont a központi állami költségvetés finanszírozza teljes egészében.) Befolyásolhatja a szükséges létszámot, hogy városról vagy községről van e szó, továbbá az adott településen levő önkormányzati intézmények száma, nagysága és még sok egyéb tényező. Rétság esetében azt hiszem, hogy túlzott létszámról nem beszélhetünk. Ami a béreket illeti, a Polgármesteri Hivatal köztisztviselőinek bére végzettségük és közszolgálati jogviszonyuk időtartama alapján, a vonatkozó törvényben foglaltak szerint van megállapítva. Mit jelent ez a gyakorlatban? pl.:
Azt hiszem túlzásokról a bérek terén sem beszélhetünk a rétsági hivatal dolgozóinál. Tisztelt Asszonyom! Remélem sikerült megnyugtató válaszokat adnom levelében felvetett kérdéseire. A magam részéről örülök, hogy gondolatait, kétségeit, véleményét írásba foglalta és ezzel módot adott arra, hogy néhány, valószínűleg másokat is foglalkoztató kérdést tisztázni lehessen. Rétság, 2004. augusztus 10. Tisztelettel: Dr. Szájbely Ernő
|
||
|
|
|
|
|
|
|
|