HANGADÓ
2004. SZEPTEMBER

Levél a Rétság Város Önkormányzat Képviselő Testületéhez

Tisztelt Képviselő Urak és Hölgyek! A Hangadóból értesültem azon szándékukról, hogy levélben fordultak a miniszterelnök úrhoz a helyi iparűzési adó tervezett megszüntetése miatt.
     A leírtak alapján kicsit tovább gondolva a tényeket, szeretném megvilágítani a városunk fejlődését akadályozó tényezőket.
     Városunk vezetése 1994-ben a többi hasonló gondokkal küszködő településsel azonosan az ipari üzemek létesítésben látta a fejlődés lehetőségét. Az elsőnek idetelepült TDK 10 évre kapott teljes helyi adó mentességet. Ez ebben az időben elfogadott volt, és egyet is lehetett érteni ezzel az elvvel, ha ez egyben a többi ipari létesítmény idecsalogatását célozta. Habár a város érdekét szem előtt tartó szerződésben már akkor is ki lehetett volna kötni egyösszegű befizetési kötelezettséget, ha az adómentesség 10 évének letelte után a kedvezményezett megszünteti az adófizetés alapját szolgáló tevékenységét. De erről akkor még másként gondolkodtak a most levelet író képviselőink. A „Multi” iránti teljes bizalom légköre lebegte körül őket, pedig az üzleti életben már régen elfogadott tétel ”a pontos elszámolás a kölcsönös bizalom legfontosabb eleme”. Ezzel szemben a tények viszont makacs dolgok. Az első fecskeként ide települt TDK cégbírósághoz benyújtott Éves beszámoló adatai alapján a jól látható, hogy amíg az adókedvezménnyel élt, volt nyeresége és árbevételével arányos volt az anyagköltsége. Most viszont amikor már fizetnie is lehetne a helyi iparűzési adót „amitől a levél szerint fejlődésünket és felemelkedésünket várjuk” sajnos negatív? Felteszem a kérdést, hogy a fenti tapasztalat alapján miért adott a képviselő testület a már magánkézben lévő, 1997-ben létesített ipari övezetbe települt többi ipari üzemnek hasonlóan 10 éves adókedvezményt, akkor amikor ezt ebben az időszakban egyetlen hazai település sem alkalmazta? Példákat tudok sorolni százat. Kérdéseimet tovább is fogalmazom, miért csak a helyi iparűzési adó miatt ír levelet a képviselő testület a miniszterelnök úrnak, és miért nem nézi át az 1990.évi C. törvény a helyi adóról szóló rendelet egyéb adónemeit, van ebből is néhány, amit ki lehetne vetni az ipari üzem felé. Kérdezem én, miért nem az általa szabadon kivethető építményadóból és kommunális adóból származó bevételtől várja a testület a fejlődéshez szükséges bevételét, hanem az általa elengedett iparűzési adóból?! Sajnos ez levél nem másért mint önigazolásért született, hogy miért maradnak el a fejlesztések és miért nem valósulnak meg az ígéretek. Pedig ez nagyon egyszerű, nem a helyi iparűzési adó esetleges eltörlése az oka a fejlesztések elmaradásának (ami még csak egy tervezet), hanem egyrészt az elengedett és ki nem vetett helyi adók hiánya, másrészt a helytelen felhasználás. Megint beidézem tanulságként a számokat a 2000-2001. év költségvetéséből. Látható, hogy a kisvállalkozások által befizetett helyi iparűzési adót sem a fejlesztésre fordítják, hanem az önkormányzati igazgatás működési hiányának kiegészítésére. Számomra nem magyarázható meg, hogy miért van az, hogy az állami fejkvóta és egyéb visszajuttatott támogatásból az intézményi működés hiánymentesen biztosítható addig az önkormányzati igazgatás jelentős hiánnyal zárt 2000-ben. Talán nem a túlzott létszám és azok részére fizetett bér okozza a hiányt? A kérdésre a választ szívesen várom mert az nem igaz, hogy más, térségünkben működő önkormányzatoknál van fejlesztés ipari park nélkül is, míg itt a befizetett helyi adóból nem jut fejlesztésre csak az igazgatási dolgozók bérére. Talán már ideje volna áttekinteni ezt a területet is és nem a miniszterelnök úrtól várni a segítséget, ami igazából nem is valós, mert látható, hogy ebből a talán eltörlésre kerülő adónem, mikro és kisvállalkozások által eddig a befizetett fillérjéből sem fejlesztettek semmit.

Rétság, 2004. április 25.

Fiam Pálné vállalkozó
www.retsag.hu
©Copyright
E-mail
Webmester
<vissza
^fel-