Levél a Rétság Város
Önkormányzat Képviselő Testületéhez
Tisztelt Képviselő Urak és Hölgyek!
A Hangadóból értesültem azon szándékukról, hogy levélben fordultak a miniszterelnök
úrhoz a helyi iparűzési adó tervezett megszüntetése miatt.
A leírtak
alapján kicsit tovább gondolva a tényeket, szeretném megvilágítani a városunk
fejlődését akadályozó tényezőket.
Városunk
vezetése 1994-ben a többi hasonló gondokkal küszködő településsel azonosan
az ipari üzemek létesítésben látta a fejlődés lehetőségét. Az elsőnek idetelepült
TDK 10 évre kapott teljes helyi adó mentességet. Ez ebben az időben elfogadott
volt, és egyet is lehetett érteni ezzel az elvvel, ha ez egyben a többi
ipari létesítmény idecsalogatását célozta. Habár a város érdekét szem előtt
tartó szerződésben már akkor is ki lehetett volna kötni egyösszegű befizetési
kötelezettséget, ha az adómentesség 10 évének letelte után a kedvezményezett
megszünteti az adófizetés alapját szolgáló tevékenységét. De erről akkor
még másként gondolkodtak a most levelet író képviselőink. A „Multi” iránti
teljes bizalom légköre lebegte körül őket, pedig az üzleti életben már
régen elfogadott tétel ”a pontos elszámolás a kölcsönös bizalom legfontosabb
eleme”. Ezzel szemben a tények viszont makacs dolgok. Az első fecskeként
ide települt TDK cégbírósághoz benyújtott Éves beszámoló adatai alapján
a jól látható, hogy amíg az adókedvezménnyel élt, volt nyeresége és árbevételével
arányos volt az anyagköltsége. Most viszont amikor már fizetnie is lehetne
a helyi iparűzési adót „amitől a levél szerint fejlődésünket és felemelkedésünket
várjuk” sajnos negatív? Felteszem a kérdést, hogy a fenti tapasztalat alapján
miért adott a képviselő testület a már magánkézben lévő, 1997-ben létesített
ipari övezetbe települt többi ipari üzemnek hasonlóan 10 éves adókedvezményt,
akkor amikor ezt ebben az időszakban egyetlen hazai település sem alkalmazta?
Példákat tudok sorolni százat. Kérdéseimet tovább is fogalmazom, miért
csak a helyi iparűzési adó miatt ír levelet a képviselő testület a miniszterelnök
úrnak, és miért nem nézi át az 1990.évi C. törvény a helyi adóról szóló
rendelet egyéb adónemeit, van ebből is néhány, amit ki lehetne vetni az
ipari üzem felé. Kérdezem én, miért nem az általa szabadon kivethető építményadóból
és kommunális adóból származó bevételtől várja a testület a fejlődéshez
szükséges bevételét, hanem az általa elengedett iparűzési adóból?! Sajnos
ez levél nem másért mint önigazolásért született, hogy miért maradnak el
a fejlesztések és miért nem valósulnak meg az ígéretek. Pedig ez nagyon
egyszerű, nem a helyi iparűzési adó esetleges eltörlése az oka a fejlesztések
elmaradásának (ami még csak egy tervezet), hanem egyrészt az elengedett
és ki nem vetett helyi adók hiánya, másrészt a helytelen felhasználás.
Megint beidézem tanulságként a számokat a 2000-2001. év költségvetéséből.
Látható, hogy a kisvállalkozások által befizetett helyi iparűzési adót
sem a fejlesztésre fordítják, hanem az önkormányzati igazgatás működési
hiányának kiegészítésére. Számomra nem magyarázható meg, hogy miért van
az, hogy az állami fejkvóta és egyéb visszajuttatott támogatásból az intézményi
működés hiánymentesen biztosítható addig az önkormányzati igazgatás jelentős
hiánnyal zárt 2000-ben. Talán nem a túlzott létszám és azok részére fizetett
bér okozza a hiányt? A kérdésre a választ szívesen várom mert az nem igaz,
hogy más, térségünkben működő önkormányzatoknál van fejlesztés ipari park
nélkül is, míg itt a befizetett helyi adóból nem jut fejlesztésre csak
az igazgatási dolgozók bérére. Talán már ideje volna áttekinteni ezt a
területet is és nem a miniszterelnök úrtól várni a segítséget, ami igazából
nem is valós, mert látható, hogy ebből a talán eltörlésre kerülő adónem,
mikro és kisvállalkozások által eddig a befizetett fillérjéből sem fejlesztettek
semmit.
Rétság, 2004. április 25.
Fiam Pálné vállalkozó
|