Város a megye peremén

"Rétság. A Diósjenő-Romhány vasútvonal mentén fekvő magyar kisközösség, a nógrádi járás székhelye. Házainak száma 160, és római katholikus vallású lakosaié 909. Postája, távírója, telefonja és vasútállomása helyben van. A közösséget már 1393-ban a Lossonczy család birtokában találjuk. A XVI. szd. közepén behódolván a törököknek, 1562-63-ban Mehemed Daud hűbérbirtoka volt, utána pedig 1566-67-ben egy Husszein budai pasa livájából való török tiszt nyerte el. 1589-ben Lónyai Albert volt a földesura, akkor azonban kipusztult, és még 1633-34-ben is csak három adóköteles házat írtak össze benne. 1715-ben hét magyar, három tót, 1720-ban öt magyar háztartást találtak itt az összeírók. A római katholikus templom 1726-ban épült. Az 1848-49-es szabadságharc alatt a helység több ízben volt hadátvonulások színhelye. 1849. április 11-én, a váczi fényes győzelem után, a diadalmas honvédsereg vonult itt át Léva felé, 1849. július 16-án, a váczi csata után, az orosz hadak a helységig üldözték Görgey visszavonuló hadát, mely alkalommal a hátráló honvédsereg másfél órán át harczolt az oroszokkal. Az oroszok a Mogyorós dombról kezdték ágyúzni a magyarokat, amitől a falu egésze lángba borult. A községhez tartozik Jásztelek-puszta, Lobos-tanya és Pusztaszántó, melyet már 1299-ben említenek az oklevelek."

Borovszky Samu (szerk.):
Nógrád vármegye, Bp., 1911.
 

<<< Előző fejezet
www.retsag.hu
©Copyright
E-mail
Webmester
<vissza
^fel-