53/2004. számú képviselő-testületi határozat:

1. A szabályzat célja: hogy rögzítse a Rétság Város Önkormányzata közbeszerzéseivel kapcsolatos feladatokat, az eljárásba bevont személyek, illetőleg szervezetek felelősségi körét és a közbeszerzési eljárás dokumentálási rendjét.

2. A szabályzat hatálya kiterjed minden olyan – a közbeszerzés tárgyát képező – árubeszerzés, építési beruházás, építési koncesszió, valamint szolgáltatás és szolgáltatási koncesszió megrendelésére, (továbbiakban: közbeszerzés) amelyek vonatkozásában a Kbt. versenyeztetést ír elő, továbbá ha közbeszerzési értékhatárok azt kötelezővé teszik és a Rétság Város Önkormányzata az ajánlatkérő.

3. A közbeszerzések tárgyai:

a.)Árubeszerzés:Az olyan visszterhes szerződés, amelynek tárgya forgalomképes és birtokba vehető ingó dolog tulajdonjogának vagy használatára, illetőleg hasznosítására vonatkozó jognak – vételi joggal vagy anélkül történő – megszerzése az ajánlatkérő részéről. Az árubeszerzés magában foglalja a beállítást és üzembe helyezést is.A nemzeti értékhatárokat elérő értékű közbeszerzések vonatkozásában árubeszerzésnek minősül – az előzőeken túl – az ingatlan tulajdonjogának vagy használatára, illetőleg hasznosítására vonatkozó jognak – vételi joggal vagy anélkül történő – megszerzése is az ajánlatkérő részéről.
b.) Építési beruházás:Az olyan visszterhes szerződés, mely az alábbiakban felsorolt munka megrendelése (és átvétele) az ajánlatkérő részéről:

• a Kbt. 1. számú mellékletében felsorolt tevékenységek egyikéhez kapcsolódó munka kivitelezése vagy kivitelezése és külön jogszabályban meghatározott tervezése együtt;
• építmény kivitelezése vagy kivitelezése és külön jogszabályban meghatározott tervezése együtt;
• Az ajánlatkérő által meghatározott követelményeknek megfelelő építmény bármilyen eszközzel, illetőleg módon történő kivitelezése.

A közbeszerzés értékének meghatározása és értelmezése A közbeszerzés értékén a közbeszerzés megkezdésekor annak tárgyáért általában kért, illetőleg kínált – általános forgalmi adó nélkül számított, a Kbt. 36-40.§-ban, valamint a 245.§. (2)-(3) bekezdésben foglaltakra tekintettel megállapított – legmagasabb összegű teljes ellenszolgáltatást kell érteni (továbbiakban becsült érték). A közbeszerzés megkezdésén a közbeszerzési eljárást megindító hirdetmény feladásának időpontját, a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás esetében vagy az egyszerűsített eljárás meghatározott eseteiben pedig az ajánlattételi felhívás megküldésének, illetőleg bizonyos esetekben a tárgyalás megkezdésének időpontját kell érteni.A nemzeti értékhatárok alatti értékű közbeszerzések esetén a közbeszerzések megkezdésén az egyszerű közbeszerzési eljárást megindító ajánlattételi felhívás közzétételére való feladásának vagy az ajánlattevőknek való megküldésének időpontját kell érteni. A közbeszerzések értékhatárát a

• Kbt 30-34. §-a (közösségi értékhatárok),
• Kbt 244.§-a, valamint a 402.§-a (nemzeti értékhatárok),
• Kbt 297. §-a, valamint a 402.§-a (egyszerű közbeszerzési eljárás értékhatárai)

• beszerzésére egy költségvetési évben vagy tizenkét hónap alatt kerül sor, és
• beszerzésére egy ajánlattevővel lehetne szerződést kötni, továbbá
• rendeltetése azonos vagy hasonló, illetőleg felhasználásuk egymással közvetlenül összefügg.

1. E szabályzat alapján kell eljárni a Rétság Városi Önkormányzat, mint ajánlatkérő (a továbbiakban: ajánlatkérő) közbeszerzési és tervpályázati eljárásainak lefolytatása során.

2. Az ajánlatkérő jogait és kötelezettségeit e szabályzat szerint Rétság Város Képviselő-testülete gyakorolja.

3.1. A közbeszerzési eljárás előkészítését, a felhívás, a tervpályázati kiírás, a dokumentáció elkészítését és az eljáráshoz kapcsolódó más feladatokat Rétság Város Önkormányzat Polgármesteri Hivatal ügyintézőiből álló közbeszerzési team (továbbiakban team) és az ajánlatkérő által kötött polgári jogi szerződés alapján közreműködő személy vagy szervezet (a továbbiakban: tanácsadó) végzi.

3.2. A team a közbeszerzésben megfelelő szakértelemmel és jártassággal rendelkező köztisztviselőkből áll.

3.3. A tanácsadó részére adandó megbízás keretében kell biztosítani a Kbt. által előírt azon szakember(eke)t, mely(ek) a team munkavállalói között nincs(enek).

3.4. Az adott közbeszerzési eljárás előkészítését megelőzően az ajánlatkérő nevében eljáró, illetve az eljárásba bevonni kívánt személy vagy szervezet írásban köteles nyilatkozni arról, hogy vele szemben nem áll fenn a Kbt. 10.§.-a szerinti összeférhetetlenség.

3.5. Akinek személyére nézve az összeférhetetlenségi ok áll fenn, vagy keletkezett, az köteles az eljárásban való részvételét azonnal megszüntetni.

4.  Ajánlatkérő a tanácsadóval kötendő polgári jogi szerződésekben e szabályzattól eltérően határozhatja meg a csoport és a tanácsadó feladatait és kötelezettségeit tartalmazó rendelkezéseket.Ez esetben az adott közbeszerzési eljárás előkészítését megelőzően a Kbt. 6. §.(1) bekezdésében foglaltaknak – az eltérésnek megfelelően – esetileg kell eleget tenni.

5.  Az ajánlatkérő az ajánlatok elbírálására esetenként legalább háromtagú - a közbeszerzés tárgya szerinti közbeszerzési és pénzügyi szakértelemmel rendelkező, illetőleg a tanácsadó képviselőjéből, továbbá a közösségi értékhatárt elérő vagy meghaladó közbeszerzés esetén a hivatalos közbeszerzési tanácsadóból - bíráló bizottságot hoz létre, mely írásbeli szakvéleményt és döntési javaslatot készít a közbeszerzési eljárást lezáró döntést hozó Képviselő-testület részére.

1. A jóváhagyott költségvetési előirányzatok figyelembevételével a jegyző a minden év április 15. napjáig éves összesített közbeszerzési tervet köteles készíteni az adott évre tervezett közbeszerzésekről.A közbeszerzési tervet a Rétság Városi Önkormányzat Képviselő-testülete hagyja jóvá. A közbeszerzési tervben nem szereplő közbeszerzésekre vagy a tervben foglaltakhoz képest módosított közbeszerzésekre vonatkozó eljárást is le lehet folytatni, ha a közbeszerzési igény az előre nem látható okból vagy egyéb változás miatt merült fel. Ezekben az esetekben a közbeszerzési tervet módosítását részletes indoklással kell kezdeményezni. A közbeszerzési terv módosításáért, aktualizálásáért a jegyző felelős. A közbeszerzési terv megőrzéséért a jegyző irattárba helyezés útján felelős.A közbeszerzési tervet meg kell küldeni a Közbeszerzések Tanácsa vagy az illetékes ellenőrző szervek részére.

2. A közbeszerzési tervben rögzíteni kell:

• a tervezett közbeszerzéseket,
• a közbeszerzés értékét (becsült érték),
• a pénzügyi forrás rendelkezésére állásának várható időpontját, megkülönböztetve a költségvetési támogatást, saját bevételt, vagy egyéb forrást,
• az egyes közbeszerzések megvalósítási határidejét,
• az egyes közbeszerzési eljárásokat lebonyolító szervezetet (saját, külső),

1. A közbeszerzésekkel kapcsolatos feladatok ellátására – állandó jelleggel működő – külön önálló szervezeti egység nem kerül kialakításra.A közbeszerzési eljárás során az ajánlatkérő nevében eljáró személyek, szervezetek kiválasztásáról (felkérésről) a Képviselő-testület dönt.Ha a közbeszerzés tárgya, sajátossága, nagyságrendje, bonyolultsága különleges szakértelmet igényel, vagy fokozott felelősséggel jár, a Képviselő-testület a közbeszerzés lebonyolítására külső szervezetet kérhet fel, vagy ideiglenes szervezetet hozhat létre.

2. Az ajánlatok elbírálására legalább 3 tagú bírálóbizottságot kell létre hozni, mely írásbeli szakvéleményt és döntési javaslatot készít az eljárást lezáró döntést meghozó Képviselő-testület részére. A bírálóbizottsági munkáról jegyzőkönyvet kell készíteni, melynek részét képezik a tagok indokolással ellátott bírálati lapjai. A bírálóbizottság létszámáról, tagjairól és elnökéről a Képviselő-testület dönt, a jegyző, a polgármester és Képviselő-testület tagjainak javaslata alapján.

3. A hivatalos közbeszerzési tanácsadó bírálóbizottság munkájába történő bevonásról a Képviselő-testület dönt.

4. A közbeszerzési eljárást lezáró döntés meghozatalára a Képviselő-testület jogosult.

5. A közbeszerzési tevékenység irányításával, valamint a feladatok megszervezésével és megvalósításával kapcsolatos feladatok és hatáskörök:

5.1. A szervezet közbeszerzési tevékenységének irányításért a jegyző felelős.Feladata különösen:

• felügyeli a közbeszerzések teljes folyamatát, rendszeresen ellenőrzi a közbeszerzési eljárásba bevont dolgozók és egyéb személyek tevékenységét,
• azonnal köteles kivizsgálni, minden közbeszerzést zavaró körülményt és minden olyan esetet, amely annak eredményét befolyásolhatja,
• jogkörében minden olyan intézkedést köteles megtenni, amely a közbeszerzések lefolytatásának jogszerűségét és erkölcsi tisztaságát biztosítja,
• a közbeszerzésekkel kapcsolatos feladatok dolgozók közötti megosztásáról rendelkezik, s azt a munkaköri leírásban rögzíti.

• a hirdetmény, a dokumentáció előkészítése és intézkedés a közzétételről,
• folyamatosan vizsgálja, hogy a közbeszerzések pénzügyi fedezete biztosított-e,
• rendszeresen ellenőrzi a teljesítések szerződésszerűségét, a szolgáltatás és ellenszolgáltatás arányát és összhangját,
• gondoskodik a közbeszerzésekkel kapcsolatos adminisztrációs feladatok ellátásáról,
• azonnal tájékoztatja a Képvelő-testületet, ha feladatkörébe tartozó munkájának végzése során szabálytalanságot vagy szervezetünk működési köre vonatkozásában célszerűtlenséget tapasztal és a jogkör gyakorlójánál intézkedés megtételét kezdeményezi, stb.,
• a jelen szabályzatban és Kbt-ben meghatározott egyéb feladatok végrehajtása.

1. A közbeszerzési eljárás megkezdésének feltétele a fedezet rendelkezésre állása, illetve arra vonatkozó garancia, hogy a teljesítéskor rendelkezésre fog állni. Ezt a közbeszerzési eljárás megkezdésekor a Pénzügyi Bizottság köteles ellenőrizni, és a kötelezettségvállalás szabályait megfelelően alkalmazni.

2. A közbeszerzési eljárás során – az egyes eljárási cselekmények, az értékelés során hozott döntések és a szerződések megkötése tekintetében – biztosítani kell a verseny tisztaságát, nyilvánosságát és az ajánlattevők esélyegyenlőségét.

3. A közbeszerzési eljárás során az eljárás valamennyi résztvevője köteles betartani a közbeszerzés szabályait, attól csak az esetben és annyiban térhet el, amennyiben azt a törvény és azzal összhangban meghozott egyéb szabályok megengedik.

4. A közbeszerzési eljárás nyílt, meghívásos vagy tárgyalásos lehet. Meghívásos, illetőleg tárgyalásos eljárásra csak az esetben kerülhet sor, ha azt a Kbt. kifejezetten megengedi.

5. Szervezetünk a költségvetési év kezdetét követően haladéktalanul, de legkésőbb minden év április 15-ig előzetes összesített tájékoztatót készít az adott évre, illetőleg az elkövetkező legfeljebb tizenkét hónapra tervezett

• összes (a kivételi körbe nem tartozó és a közösségi értékhatárt elérő vagy meghaladó értékű) árubeszerzésről, ha annak becsült összértéke (Kbt. 35-37.§, 40.§) eléri vagy meghaladja a 700.000 eurót,
• a Kbt. 3. sz. melléklete szerint összes (a kivételi körbe nem tartozó és a közösségi értékhatárt (Kbt. 30-34.§) elérő vagy meghaladó értékű) szolgáltatás megrendeléséről, ha annak becsült összértéke (Kbt. 35.§, 37-38.§ 40.§) eléri vagy meghaladja a 750.000 eurót.

6. Szervezetünk a költségvetési év kezdetét követően haladéktalanul, de legkésőbb minden év április 15. napjáig előzetes összesített tájékoztatót készít adott évre, illetőleg az elkövetkező legfeljebb tizenkét hónapra tervezett

• összes (a kivételi körbe nem tartozó és a nemzeti értékhatárt elérő vagy maghaladó értékű) árubeszerzésről,
• összes (a kivételi körbe nem tartozó és a nemzeti értékhatárt elérő vagy meghaladó értékű) szolgáltatás megrendeléséről

7. A nyílt eljárás hirdetménynek minősülő ajánlati felhívás közzétételével indul. A felhívás csak akkor tehető közzé, ha a kiíró a szerződés megkötéséhez szükséges engedélyeket beszerezte és szervezetünk rendelkezik a szerződés teljesítését biztosító anyagi fedezettel, vagy olyan biztosítékkal, hogy a teljesítés időpontjában az anyagi fedezet rendelkezésre áll.

8. A nyílt eljárás megindítására szóló ajánlati felhívást a Kbt-ben meghatározott tartalommal kell közzétenni.Az ajánlati felhívást a Képviselő- testület hagyja jóvá. A közzététel jegyző feladata.

9. Az ajánlati felhívásban a közbeszerzés jellegétől függően előírható, hogy az ajánlattevő a pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmasságát bizonyító igazolásokat nyújtsa be.

10. Ha az ajánlati felhívásban szervezetünk előírja, hogy az ajánlattevő köteles ajánlati biztosítékot fizetni az intézmény számlájára, akkor csak annak az ajánlattevőnek lehet ajánlatát érvényesnek tekinteni, aki az ajánlathoz mellékeli a befizetést bizonyító dokumentum másolatát.

11. Amennyiben a versenyeztetési ütemterv előírja az ajánlati felhívásban a bankgarancia megszerzéséről és annak igazolásáról is rendelkezni kell.

12. A nyertes pályázó visszalépése esetén szervezetünk jogosult a következő legjobb ajánlatot tevő pályázóval szerződést kötni. Ezen körülményre az ajánlattevők figyelmét az ajánlati kiírásban ugyancsak fel kell hívni.

13. Az ajánlati felhívást közérthetően, célratörően, szabatosan, a magyar nyel általános jelentésére figyelemmel, és a műszaki tartalomra, valamint a közbeszerzési cselekmény körülményeire tekintettel kell megfogalmazni és közzétenni.

14. A közbeszerzésekkel kapcsolatos hirdetményeketa.) közösségi értékhatárokat elérő közbeszerzésekre vonatkozóan – a Közbeszerzések tanácsán keresztül – az Európai Unió Hivatalos lapjában és a hirdetmények elektronikus napilapjában, míg b.) a nemzeti értékhatárokat elérő közbeszerzésekre vonatkozóan a Közbeszerzések Tanácsának Hivatalos Lapjában, a Közbeszerzési Értesítőben, illetőleg elektronikus változatban kell megjelentetni.

15. E szabályzat alkalmazásában hirdetmény az ajánlati felhíváson túl felhívás előminősítési eljárásban való részvételre, részvételi felhívás, tájékoztató az eljárás eredményéről, illetve a közbeszerzési törvényben meghatározott egyéb közlemény.

16. A hirdetmények:

• tartalmának teljes körűségéért,
• kiírására,
• közzététele előtt az eljárás és annak jogszerűsége ismételt megvizsgálásáért a jegyző felelős.

18. A közzététellel járó térítési díjat szervezetünk gazdasági vezetője a hirdetmény közzétételének engedélyezése után utalja át a kormányrendeletben foglalt előírások figyelembevételével.

1.  Az ajánlatok felbontásával, minősítésével, elbírálásával kapcsolatos feladatok ellátására a létrehozott bírálóbizottság végzi el a Kbt.-ben részletezett előírások szerint. A közbeszerzés tárgya, jellege, bonyolultsága indokolhatja különleges szempontos mérlegelését. Ilyen esetben az ajánlatok minősítésére több bizottság is létrehozható. Ez esetben a bizottságok létrehozójának rendelkezni kell arról is, hogy a bizottságok tevékenységét és kapcsolattartását ki koordinálhatja és az ajánlatok felbontását mely bizottság végzi.

2.  A bizottság tagjainak kiválasztásánál be kell tartani a Kbt.-nek az összeférhetetlenségre vonatkozó szabályit.Az ajánlatok elbírálására létrehozott bizottság tagja, az elbírálásba bevont szakértő nem lehet az a személy akire a meghatározott kizáró okok az ajánlattevővel, illetve hozzátartozójával kapcsolatban állnak fenn. Az eljárásban résztvevő személyek nem lehetnek ajánlattevők, illetve nem állhatnak a közbeszerzés tárgyával kapcsolatos gazdasági tevékenységet végző gazdálkodó szervezettel munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyba, vagy nem lehetnek annak vezető tisztségviselői, illetve abban tulajdoni részesedéssel rendelkezők, továbbá ezen személyek hozzátartozói.A bizottsági tagoknak írásban nyilatkozni kell arról, hogy megfelelnek az összeférhetetlenségi követelménynek, nem áll fenn összeférhetetlenség.

3.  Az ajánlatok felbontásakor és az azt követő értékelések időszakában a bizottság köteles megállapítani az ajánlatok érvényességét, illetve esetleges érténytelenségét, továbbá az eljárásból kizárandó ajánlattevőket. Érvénytelennek kell minősíteni az ajánlatot, ha:

a.) az ajánlati felhívásban meghatározott ajánlattételi határidő lejára után nyújtották be,
b.) az ajánlattevő a biztosítékot nem vagy nem az előírtaknak megfelelően bocsátotta rendelkezésre,
c.) az ajánlattevő, illetőleg alvállalkozója nem felel meg az összeférhetetlenségi követelményeknek,
d.) az ajánlattevőt, illetőleg alvállalkozóját az eljárásból kizárták,
e.) az ajánlattevő, illetőleg a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladóan igénybe vett alvállalkozója nem felel meg a szerződés teljesítéséhez szükséges alkalmassági követelményeknek.
f.) egyéb módon nem felel meg az ajánlati felhívásban és dokumentációban, valamint a jogszabályokban meghatározott feltételeknek,
g.) kirívóan alacsony ellenszolgáltatást tartalmaz,
h.) lehetetlen vagy túlzottan magas vagy alacsony mértékű, illetőleg kirívóan aránytalan kötelezettségvállalást tartalmaz.

Ki kell zárni az eljárásból az ajánlattevőt aki (illetőleg alvállalkozója)
a.)a kizáró okok (Kbt. 60-62. § ) ellenére nyújtotta be ajánlatát,
b.)részéről a kizáró ok az eljárás alatt következett be, vagy
c.)hamis adatokat szolgáltatott.

Kizárható az eljárásból az az ajánlattevő, aki
a.) számára nem kell nemzeti elbánást nyújtani, illetőleg
b.) ajánlatában olyan származású árut ajánl, amely számára nem kell nemzeti elbánást nyújtani.

4. Az ajánlatok felbontásáról, ismertetéséről, az érvénytelen ajánlatokról és a kizárt ajánlattevőkről a bizottság jegyzőkönyvet köteles felvenni a Kbt. 80.§ ./3/ bekezdése szerinti tartalommal.

5. Az ajánlatok felbontásáról készült jegyzőkönyveket öt munkanapon belül meg kell küldeni az ajánlattevőnek. Az ajánlattevőt írásban tájékoztatni kell kizárásáról, ajánlatának érvénytelenné nyilvánításáról vagy az eljárásban való részvételre, illetve a szerződés teljesítésére való alkalmatlanságának megállapításáról, valamint ezek indokáról, az erről hozott döntést követő öt munkanapon belül. Az ajánlatok felbontásáról készült jegyzőkönyv, valamint a tájékoztatás elküldéséért a jegyző felelős.

6. Az ajánlatokat a legrövidebb időn belül el kell bírálni, az eljárás eredményét vagy eredménytelenségét legkésőbb az ajánlatok felbontásától számított maximum harminc, építési beruházás esetén maximum hatvan napon belül, az ajánlati felhívásban meghatározott eredményhirdetési időpontban nyilvánosan ki kell hirdetni, megjelölve az eljárás nyertesét és ha arra az ajánlati felhívásban utalás volt, a következő legkedvezőbb ajánlatot tevőt.

7. Az eredményhirdetés időpontját egy alkalommal, legfeljebb harminc nappal a Képviselő-testület jogosult elhalasztani. Az eredeti határidő lejárta előtt a halasztásról és annak indokáról az összes ajánlattevőt egyidejűleg, közvetlenül, írásban tájékoztatni kell. A tájékoztató elkészítéséért a jegyző lelős.

8. Az ajánlatok elbírálásának befejezésekor a Kbt. 93. §. (2) bekezdésében foglalt előírások szerint írásban összegzést kell készíteni az ajánlatokról, az ebben foglalt adatokat az eljárás eredményének vagy eredménytelenségének kihirdetése során ismertetni kell, és azt az eredményhirdetést követő öt munkanapon belül meg kell küldeni az összes ajánlattevőnek. Az összegzés elkészítéséért, valamint az ajánlattevők részére történő megküldéséért a jegyző felelős.

9. Az ajánlatok elbírálására vonatkozó döntést a polgármester hirdeti ki, eredményhirdetésre az ajánlattevőket és a Kbt. 95. §-ában feltüntetett személyeket, szerveket meg kell hívni.

10. Az eljárás eredményéről vagy eredménytelenségéről szóló tájékoztatót legkésőbb az eredményhirdetésről, illetőleg – eredménytelen eljárás esetén – az eredményhirdetés határidejének lejártától számított legkésőbb öt munkanapon belül hirdetményben közzé kell tenni a kormányrendeletben foglaltak szerint. A hirdetmény közzétételért a jegyző felelős.

11. A közbeszerzési eljárás előkészítésével, lefolytatásával és a szerződés teljesítésével kapcsolatban keletkezett összes iratot az eljárás lezárulásától, illetőleg a szerződés teljesítésétől számított öt évig meg kell őrizni. Ha az ügyben jogorvoslati eljárás indult, az iratokat annak jogerős befejezéséig, de legalább az említett öt évig meg kell megőrizni.

12. Az éves közbeszerzésekről a Kbt. 16.§-ában meghatározott szerint éves statisztikai összegzést kell készíteni, melyet legkésőbb a tárgyévet követő év május 31. napjáig meg kell küldeni a Közbeszerzések Tanácsának. Az éves összegzés elkészítésért jegyző felelős.

13. Ha az ajánlattételi eljárásban való részvétel ajánlati biztosíték adásához lett kötve és az előírt határidőre az ajánlatok nem kerültek elbírálásra akkor a biztosítékokkal azonos nagyságú összeget vissza kell fizetni minden ajánlattevő részére.

14. A Rétság Városi Önkormányzat a szerződések kötésére vonatkozó előírások (kötelezettségvállalás, ellenjegyzés stb.) betartásával köti meg a szerződést az eljárás nyertesével. Amennyiben az eljárás nyertese visszalép – és az ajánlati felhívásban ezen kitétel szerepel – akkor szervezetünk jogosult az eredmény kihirdetésekor a következő legkedvezőbb ajánlatot tevővel megkötni a szerződést.

15. A szerződés teljesítésével, módosításával, megszüntetésével kapcsolatos feltételekre vonatkozó előírásokra a Kbt., illetve egyéb kérdésekben a Ptk. rendelkezéseit kell alkalmazni.

1. Két szakaszból áll a meghívásos és a hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárás. Az ilyen eljárások első – részvételi – szakaszában az ajánlatkérő nem kérhet, a részvételre jelentkező pedig nem tehet ajánlatot. a részvételi szakaszban az ajánlatkérő a jelentkezőnek a szerződés teljesítésére való alkalmasságáról, illetőleg alkalmatlanságáról dönt.

2. A részvételi szakaszt megindító részvételi felhívásban a Kbt. 101. §-ban leírtakat kell meghatározni.

3. A közösségi értékhatárokat elérő értékű közbeszerzésekre vonatkozó részvételi felhívásban a részvételi jelentkezés határideje nem határozható meg a hirdetmény feladásának napjától számított harminchét napnál rövidebb időtartamban.A nemzeti értékhatárokat elérő értékű közbeszerzésekre vonatkozó részvételi felhívásban a részvételi jelentkezési határidő legkevesebb harminchét napos időtartamát legfeljebb hét nappal lehet rövidíteni, feltéve, hogy a részvételi felhívást tartalmazó hirdetményt elektronikus úton, a kormányrendeletben meghatározott módon adja fel szervezetünk.

4. A részvételi felhívás elkészítéséért a közzétételéért a jegyző felelős.

5. A részvételi jelentkezéseket tartalmazó iratok felbontását a részvételi határidő lejártának időpontjában kell megkezdeni. A bontás mindaddig tart, amíg a határidő lejártáig benyújtott összes részvételi jelentkezés felbontásra nem kerül.

6. A részvételi jelentkezések felbontásáról és ismertetéséről jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyet a bontástól számított öt napon belül meg kell küldeni az összes jelentkezőnek.A jegyzőkönyv elkészítéséért és az összes jelentkező részére történő megküldéséért jegyző felelős.

7. A részvételi jelentkezéseket a lehető legrövidebb időn belül kell elbírálni és azt követően a részvételi szakasz eredményét vagy eredménytelenségét kihirdetni. A részvételi szakasz eredményét legkésőbb a részvételi jelentkezések felbontásától számított maximum harminc építési beruházás esetén hatvan napon belül a részvételi felhívásban meghatározott eredményhirdetési időpontban nyilvánosan kell a polgármesternek kihirdetni. A részvételi jelentkezések elbírálásának befejezésekor külön jogszabályban meghatározott minta szerint írásbeli összegzést kell készíteni a részvételi jelentkezésről, amelyben a részvételre jelentkezők alkalmasságát, illetőleg alkalmatlanságát a részvételi felhívásban előírt alkalmassági szempontok alapján indokolni kell. Az írásbeli összegzést az eredményhirdetésen jelen lévő jelentkezőknek át kell adni, a távollévő jelentkezőknek pedig az eredményhirdetést követően haladéktalanul, de legkésőbb két munkanapon belül meg kell küldeni.Az összegzést – két munkanapon belül – a Közbeszerzések Tanácsának is meg kell küldeni. Az írásbeli összegzés elkészítéséért, a jelenlévő jelentkezők részére történő átadásáért, a távollévő jelentkezők részére, valamint a Közbeszerzések Tanácsának megküldéséért a jegyző felelős. 

8. Ha a részvételi szakasz eredményes, az eredményhirdetéstől számított öt munkanapon belül az alkalmasnak minősített jelentkezőknek az írásbeli ajánlattételi felhívást egyidejűleg meg kell küldeni. Az ajánlattételi felhívás megküldéséért jegyző felelős.

9. Az ajánlattételi határidő az ajánlattételi felhívás megküldésétől számított negyven napnál rövidebb időtartamban nem határozható meg.

1. A meghívásos közbeszerzési eljárási típus a nyílt eljárás mellett csak Kbt-ben meghatározott feltételek fennállása esetén alkalmazhatóak.A Kbt. előírásainak betartásával biztosítani kell, hogy a közbeszerzési eljárás a lehetőségek szerinti legrövidebb időn belül lebonyolítható legyen. A meghívásos eljárás alkalmazásáról – a Kbt-ben meghatározott feltételek teljesülése esetén a Képviselő-testület jogosult dönteni.

2. A két szakaszból álló eljárás ajánlattételi szakaszában az ajánlattételi határidőt az ajánlatkérő nem határozhatja meg az ajánlattételi felhívás megküldésének napjától számított negyven napnál rövidebb időtartamban. 

3. Ha az ajánlatkérő a részvételi felhívást tartalmazó hirdetmény feladásának napját legalább ötvenkét nappal megelőzően, de legfeljebb tizenkét hónapon belül előzetes összesített tájékoztatót tartalmazó hirdetményt adott fel, és az tartalmazta a részvételi felhívás hirdetményi mintája szerinti, a tájékoztatót tartalmazó hirdetmény feladásának időpontjában rendelkezésre álló adatokat is, a 2. pontban előírt határidőnél rövidebbet is meg lehet határozni. Ebben az esetben az ajánlattételi határidő nem lehet rövidebb az ajánlati felhívás megküldésének napjától számított huszonhat napnál.

4. Szervezetünk meghatározhatja az ajánlattevők keretszámát. A keretszámnak legalább öt ajánlattevőt kell magában foglalnia. Ha keretszámot határozunk meg, azt a részvételi felhívásban kell megadni.

5. A meghatározott ajánlattevői keretszámnak megfelelően kiválasztott jelentkezőket egyidejűleg, közvetlenül, írásban kell felhívni ajánlattételre, amennyiben ezt az alkalmasnak minősített jelentkezők száma lehetővé teszi. Ha nem határoztunk meg keretszámot, az összes alkalmas jelentkezőt fel kell hívni ajánlattételre.Az ajánlattételre történő felhívás elkészítéséért és az érintetteknek történő megküldéséért a jegyző felelős.

1. A tárgyalásos eljárás hirdetmény közzétételével vagy anélkül indulhat. Hirdetmény közzétételével induló tárgyalás alkalmazásának feltételeit a Kbt. 124.§ (2) bekezdése rögzíti.A hirdetmény közzététele nélkül induló (hirdetmény nélküli) tárgyalásos eljárás alkalmazásának feltételeit a Kbt. 125.§ (2)-(4) bekezdése határozza meg.

2. A tárgyalásos eljárásra a nyílt eljárás szabályait, illetőleg a hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárás esetében a két szakaszból álló eljárás szabályait is kell megfelelően alkalmazni.

3. A hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás megkezdése napján szervezetünk, mint ajánlatkérő köteles benyújtani a Közbeszerzési Döntőbizottsághoz – telefaxon vagy elektronikus úton, vagy közvetlenül

• az ajánlattételi felhívást, továbbá
• az ajánlattételre felhívni kívánt szervezetek (személyek) nevéről, címéről (székhelyéről, lakhelyéről), valamint
• a tárgyalásos eljárás alkalmazását megalapozó körülményekről szóló tájékoztatást.

1. Az ajánlatkérő a meghívásos vagy a hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárás keretében gyorsított eljárást alkalmazhat, ha rendkívüli sürgősség miatt az ilyen eljárásokra előírt határidők (Kbt. 107.§.(1) bekezdés, 122. §.) nem lennének betarthatóak.

2. A gyorsított eljárás alkalmazásáról a Képviselő-testület jogosult dönteni.

3. A gyorsított eljárás indokolásául megemlített, illetve okaként feltüntetett, rendkívüli sürgősség nem eredhet szervezetünk mulasztásából, vagy vétkes késedeleméből, hanem azon kívül álló objektív oknak kell lenni.

Egyszerű közbeszerzési eljárást kell alkalmazni, ha a beszerzési érték meghaladja az egyszerű közbeszerzési értékhatárt, de nem éri el a nemzeti értékhatárt. Az eljárás indulhat hirdetmény közzétételéve vagy anélkül, közvetlenül ajánlati felhívással a Kbt. 299.§-a szerint.

1. a közbeszerzési eljárások ellenőrzése a Képviselő-testület hatáskörébe tartozik.Az ellenőrzés során különös gondot kell fordítani a szabályszerűségre, az elbírálás szempontjainak előkészítésére, és azok érvényesítésére az elbírálás során.

2. Amennyiben a közbeszerzési eljárással kapcsolatban jogorvoslati eljárás indul arról a polgármester köteles a Képviselő-testületet haladéktalanul tájékoztatni.

1. A közbeszerzést végző személyek és szervezetek kötelesek a vonatkozó jogszabályok és a jelen szabályzat előírásait áttanulmányozni, értelmezni és az azokban foglaltak szerint a tőlük elvárható gondossággal eljárni. 

2. Az 1. pontban megjelöltek – amennyiben megítélésük szerint szükségessé válik a jelen szabályzat kiegészítése, vagy módosítása – indokolt észrevételeikkel, illetve konkrét javaslataikkal kötelesek azt kezdeményezni.

3. Jelen szabályzat 2004. június 25-én lép hatályba. Rendelkezéseit csak a hatálybalépést követően felmerült közbeszerzések esetében kell alkalmazni.
 

A közbeszerzési szabályzatban foglaltak végrehajtását biztosítani kell.
Határidő: folyamatos Felelős: 
Kapecska Ferencné jegyző