7. Vallásszociológia: a vallási közösségek típusai/ Weber, Max

Weber jelen írása eredetileg a Gazdaság és társadalom (199514010) című fő művé-nek az egyik fejezete, amely azonban önmagában is teljes, önálló egység. Weber szerint a szociológia feladata az emberi cselekvést értelmezően megérteni, oksági magyarázatot adni rá. Ennek szellemében szociológiai szempontból ismerteti a vallá-sos tevékenységet, az istenfogalom alakulását, nem csupán történelmi kontrasztban, hanem a vallásos tevékenységet kifejtő személyek sámánok, varázslók, papok , illet-ve a hívők szempontjából is. Vizsgálja a különböző vallásokat a világra való nyitott-ság, az általuk hirdetett etika, illetve a vallási közösségek típusa alapján is. Munkája általános vallásszociológiai összegzésnek tekinthető. Az előszó tanúsága szerint a mű önálló kötetben való megjelentetése több okból is fontos és aktuális: Egyrészt azért, mert a több évszázados szekularizáció ellenére máig igen jelentős a vallások hatása a gondolkodásra és az életvitelre. Másrészt pedig azoknak, akik túl erősen és mereven birtokolnak egy-egy nézőpontot akár szekularizált világképet és etikát, akár egyik vagy másik vallás vagy felekezet szellemi kereteit segítséget nyújt abban, hogy sa-játjukat kitágítva többrétű nézőpontból törekedjenek megérteni és megmagyarázni régi vagy mai emberek törekvéseit, magatartását és életét. Ezekkel a sorokkal ajánl-juk a neves tudós kötetét minden olvasónak, aki szeretné jobban megérteni az újabb és újabb vallási mozgalmak megjelenésében, a kultúrák közeledésében, keveredésé-ben és ütközéseiben, a vallás és az Isten nevében indított háborúkban tobzódó ko-runkat.