Piramisok titkai: kik, mikor, miért és hogyan építették?

Az egyiptomi piramisok méretei mindig is ámulatba ejtették az embereket. Felépítésük körülményeire számtalan tudományos és fantasztikus elmélet született. Ez utóbbiak számát gyarapítja a szerző újabb kötete is, mely bizonyára sokban megegyezik az Egyiptom titkai. Piramisok, fáraók, idegenek? (200513180) című művében foglaltakkal (ez is szerepel a kötet végén olvashat Nemere István hasonló szellemiségű könyvei az utóbbi években című listán). A kötet első részében az ókor csodái közé számító építmények adatai kápráztatják el az olvasókat. A szerző kiszámítja, hogy az építőanyagként használt gránittömbök átlagosan 2,5 tonna súlyúak, s a Kheopsz-piramis kb. 2 300 000 darab kőből áll (nem beszélve az idők során eltűnt, mintegy 200 000 burkolókőről), majd megállapítja, hogy felépüléséhez húsz éven át percenként egy-egy kőnek kellett a helyére kerülni! A korabeli technológiák ismeretének tükrében kemény diónak tűnik a hatalmas mennyiségű építőanyag kitermelésének és a helyszínre szállításának kérdése is. S akkor még nem is említettük, hogy a gizai piramisok a korabeli Orion-csillagkép mintáját követve helyezkednek el. S éppen a 30. hosszúsági fokon Innen már csak néhány lépés a földönkívüli civilizációk, föld alatti városok, elsüllyedt világok kusza kavalkádja, kínai, indiai és mezoamerikai párhuzamokkal, s az egyiptológia árnyoldalairól szóló történetekkel fűszerezve mindez ismét forrás- és irodalomjegyzék nélkül.