A magyarság őstörténete és műveltsége a honfoglalásig/ Zichy István. –(Historia incognita. Zsebkönyvek)

Több mint nyolc évtizede jelent meg első ízben a szerzőnek ez a műve (Budapest, MTA, 1923), melyben népünk 9. század előtti történetét, a magyar őstörténetet kívánta bemutatni kora nyelvészeti, régészeti eredményeinek felhasználásával. Alapvetése az akadémikus finnugor elmélet, ennek kapcsán számos rokon (vagy rokonnak tartott) népünk nyelvéről, életmódjáról, kultúrájáról kaphatunk átfogó képet a fejezetekből. Olvashatunk többek között a vogulok, osztjákok, mordvinok stb. mindennapi életéről, szokásairól, vallási hiedelmeiről, s áttekinthetjük számos szavuk, azonos témakörbe tartozó kifejezésük magyarral rokonítható párhuzamait is. A szerző szót ejt nyelvünk bolgár-török hatásra kialakult sajátosságairól, ennek kapcsán is több tucat szót és kifejezést vesz górcső alá, mindemellett párhuzamosan áttekintést nyújt a kelet-európai térség ókori és kora középkori történetének számos fejezetéről is. Jegyzetei a fejezetek végén találhatóak, kötetét néhány fekete-fehér térkép, illetve Az euráziai lovas-nomád műveltség kérdéséhez című írás zárja. Bár a témában az elmúlt évtizedekben sok részletesebb, kiforrottabb munka látott napvilágot, Zichy István nyelvészeti okfejtései, és főként az egyes finnugor népekről szóló leírásai nem csupán művelődéstörténeti, hanem szakmai értéket is képviselnek.