20 éve önálló Berkenye
-
Van a szomszédságunkban egy település, amelyet minden arrajáró elismeréssel említ. Szépen virágos utcái, esztétikus környezete, hangulatos rendezvényei mind-mind turistacsalogató hangulatot, vendégmarasztaló figyelmességet sugall. Ez a település a Börzsöny lábánál meghúzódó kis falu Berkenye, ahová még út is csak egy vezet. Ahogy mondani szokták, zsákfalu, ahová csak az fordítja a kormánykereket, aki éppen oda szeretne jutni. És egyre többen! Azt is lehet mondani, hogy egyféle Nyugat-nógrádi csoda.
     Nem volt ez mindig így! Az 1000 fő alatti kistelepülésekhez hasonlóan a '80-as években igen kis figyelmet és támogatást kaptak. Még egyfajta kényszerházasságba is belekényszerítette az akkori takarékoskodási szemlélet. A döntéshozókat az sem zavarta, hogy a székhelyül kijelölt település - Nógrád - szlovák, Berkenye pedig német nyelvű hagyományait ápolja. Így aztán igazából önkormányzata, hivatala, saját életébe érdemi beleszólása nem volt. Nem csoda hát, hogy elsőként fogalmazódott meg a különválás gondolata.
     Éppen 20 esztendeje, hogy a helyi kezdeményezés eredménnyel járt, és Berkenye község visszakapta önállóságát. Akkor még a tanácsrendszerben saját vezető szerveket hozott létre, és elkezdte szervezni önálló életét. Az összetartó faluközüsség jól élt a hagyományokkal, és folyamatosan fejlesztette a települést. Ki mit tudott. Van aki csak saját háza környékét szépíti, van aki többet tehetett. Persze ehhez olyan faluvezetés is kellett, aki tudta mit szeretne, miért és kikkel lehet megvalósítani. A 20 év alatt - ma már kevés ilyen hely van az országban - Schmidt Józsefné vezette a községet. Először elöljárókélnt, majd egy rövid időre tanácselnökként, a rendszerváltást követően pedig polgármesterként. Felsorolni is nehéz, mi minden történt ezen a kis településen, de talán szükségtelen is, mert közismert. Megszűnt a pesti cég telephelye - Paszományárugyár - de a helyiek megtalálták azt a lehetőséget, hogy munkát adhassanak az ittlakóknak. Hűtőházat alakítottak ki. És a turizmus is vonzerő és munkahelyteremtő.
     Az ünnepi alkalomból rendeztek afféle falunapot szombaton a község egykori üzemcsarnokában. (Megjegyzem, ráismerni is alig lehet, a majd 5-600 m2 alapterületű tér függönyökkel, szinpaddal, díszlettel lett alkalmassá téve bármilyen kulturális alaklomra.) Már kora délután a kisebbeknek volt kézműves foglalkozás és arcfestés.
     15 órakor kezdődő megemlékezésen a Berkenyei Kórus hangjaival kezdődött a program. Majd szavalatok, dalok elhangzása után Árpásné Schlenk Judit körjegyző házigazdaként vezetve a programot felkérte a polgármester asszonyt beszédének megtartására. Ezt Balla Mihály országgyűlési képviselő köszöntője követte.
     Ezen eseményen adták át a település díszpolgári címét, amit ez alkalomból Kaszmán Jánosné Gergely Piroska vehetett át. Munkatársai köszöntötték a polgármestert virágcsokorral 20 éves sikeres működése alkalmából. Nemes gesztus, szép hagyomány, hogy külön erre az eseményre készült díszoklevéllel díjazták mindazokat, akik az eltelt két évtizedben képviselőként, vagy önkormányzati dolgozóként tettek a községért. Közöttük a régi jegyzőnek is ilyenmódon köszönték meg munkáját, mint ahogyan másnak is.
     Az emlékezés és az ünneplés után műsorösszeállítás szórakoztatta a közönséget. A diósjenői Kőszirt Néptáncegyüttes mellett helyi előadók léptek színpadra, verssel, de legfőképp dalokkal. Aki megéhezett a délutántól tartó eseményen, rájuk is gondoltak a szervezők. Minden jelenlévőt megvendégeltek helyben készült gulyással, finom kaláccsal. És az esetebéd után sem volt vége a napnak, amelynek során a 2-300 főt befogadni képes terem szinte folyamatosan tele volt érdeklődőkkel. 19 órától Oszvald Marika fellépése szórakoztatta a nagyérdeműt, majd igaz sváb zenével kezdődhetett a bál, ami tartott is kivilágos virradatig.
GiK -
www.retsag.net
©Copyright
E-mail
Webmester
<vissza
^fel-