20 éve önálló Berkenye
-
Van a szomszédságunkban
egy település, amelyet minden arrajáró elismeréssel említ. Szépen virágos
utcái, esztétikus környezete, hangulatos rendezvényei mind-mind turistacsalogató
hangulatot, vendégmarasztaló figyelmességet sugall. Ez a település a Börzsöny
lábánál meghúzódó kis falu Berkenye, ahová még út is csak egy vezet. Ahogy
mondani szokták, zsákfalu, ahová csak az fordítja a kormánykereket, aki
éppen oda szeretne jutni. És egyre többen! Azt is lehet mondani, hogy egyféle
Nyugat-nógrádi csoda.
Nem volt ez mindig így! Az 1000 fő alatti kistelepülésekhez hasonlóan a
'80-as években igen kis figyelmet és támogatást kaptak. Még egyfajta kényszerházasságba
is belekényszerítette az akkori takarékoskodási szemlélet. A döntéshozókat
az sem zavarta, hogy a székhelyül kijelölt település - Nógrád - szlovák,
Berkenye pedig német nyelvű hagyományait ápolja. Így aztán igazából önkormányzata,
hivatala, saját életébe érdemi beleszólása nem volt. Nem csoda hát, hogy
elsőként fogalmazódott meg a különválás gondolata.
Éppen 20 esztendeje, hogy a helyi kezdeményezés eredménnyel járt, és Berkenye
község visszakapta önállóságát. Akkor még a tanácsrendszerben saját vezető
szerveket hozott létre, és elkezdte szervezni önálló életét. Az összetartó
faluközüsség jól élt a hagyományokkal, és folyamatosan fejlesztette a települést.
Ki mit tudott. Van aki csak saját háza környékét szépíti, van aki többet
tehetett. Persze ehhez olyan faluvezetés is kellett, aki tudta mit szeretne,
miért és kikkel lehet megvalósítani. A 20 év alatt - ma már kevés ilyen
hely van az országban - Schmidt Józsefné vezette a községet. Először elöljárókélnt,
majd egy rövid időre tanácselnökként, a rendszerváltást követően pedig
polgármesterként. Felsorolni is nehéz, mi minden történt ezen a kis településen,
de talán szükségtelen is, mert közismert. Megszűnt a pesti cég telephelye
- Paszományárugyár - de a helyiek megtalálták azt a lehetőséget, hogy munkát
adhassanak az ittlakóknak. Hűtőházat alakítottak ki. És a turizmus is vonzerő
és munkahelyteremtő.
Az ünnepi alkalomból rendeztek afféle falunapot szombaton a község egykori
üzemcsarnokában. (Megjegyzem, ráismerni is alig lehet, a majd 5-600 m2
alapterületű tér függönyökkel, szinpaddal, díszlettel lett alkalmassá téve
bármilyen kulturális alaklomra.) Már kora délután a kisebbeknek volt kézműves
foglalkozás és arcfestés.
15 órakor kezdődő megemlékezésen a Berkenyei Kórus hangjaival kezdődött
a program. Majd szavalatok, dalok elhangzása után Árpásné Schlenk Judit
körjegyző házigazdaként vezetve a programot felkérte a polgármester asszonyt
beszédének megtartására. Ezt Balla Mihály országgyűlési képviselő köszöntője
követte.
Ezen eseményen adták át a település díszpolgári címét, amit ez alkalomból
Kaszmán Jánosné Gergely Piroska vehetett át. Munkatársai köszöntötték a
polgármestert virágcsokorral 20 éves sikeres működése alkalmából. Nemes
gesztus, szép hagyomány, hogy külön erre az eseményre készült díszoklevéllel
díjazták mindazokat, akik az eltelt két évtizedben képviselőként, vagy
önkormányzati dolgozóként tettek a községért. Közöttük a régi jegyzőnek
is ilyenmódon köszönték meg munkáját, mint ahogyan másnak is.
Az emlékezés és az ünneplés után műsorösszeállítás szórakoztatta a közönséget.
A diósjenői Kőszirt Néptáncegyüttes mellett helyi előadók léptek színpadra,
verssel, de legfőképp dalokkal. Aki megéhezett a délutántól tartó eseményen,
rájuk is gondoltak a szervezők. Minden jelenlévőt megvendégeltek helyben
készült gulyással, finom kaláccsal. És az esetebéd után sem volt vége a
napnak, amelynek során a 2-300 főt befogadni képes terem szinte folyamatosan
tele volt érdeklődőkkel. 19 órától Oszvald Marika fellépése szórakoztatta
a nagyérdeműt, majd igaz sváb zenével kezdődhetett a bál, ami tartott is
kivilágos virradatig.
GiK
-
|