A rétsági operettkirály:
Fényes Szabolcs I.
Az életút
Olyannyira
Budapesthez fűzôdik az élete, hogy van olyan lexikonunk, mely úgy tudja,
hogy Budapesten is született. Pedig Nagyváradon látta meg a napvilágot
1912. április 30-án. Hogy mi az, ami a címet mégis indokolja? Hetényi Rezsô,
rétsági szolgabíró írja visszaemlékezésében, hogy 1927 táján Rétságra költözött,
az akkori fôszolbabíró - Baranyi Tibor - sógora, Fényes Lóránd mérnök,
ki mint nótaszövegíró is elismertséget szerzett már magának. Fiát, Szabolcsot
afféle csodagyereknek tartották. "Ott bontakozott ki szemünk láttára zenei
tehetsége. Mint 15-15 éves fiú már dalokat komponált." Siklós Albertnél,
a nagyszerű zenepedagógusnál tanulta 1927 és 1931 között zeneszerszés tudományát.
Ebben az évben - 1931. április 24-én -, még az érettségije elôtt, mutatták
be elsô művét. Vajda Ernô háromfelvonásos zenés vígjátékához, A hárem című
darabhoz írt zenével mutatkozott be. Kosáry Emmy volt a nôi fôszereplô,
s Király Ernô rendezte a darabot, a díszleteket pedig Oláh Gusztáv, az
Operaház késôbbi fôrendezôje tervezte. Így emlékezett vissza erre: "A darabnak
nem volt különösebb sikere, de számomra legalábbis felejthetetlen, hogy
milyen jó kritikákat kaptam a lapokban; ezt mind a mai napig nem sikerült
elérnem!"
Az igazi
sikert, a szintén Rétságon keletkezett Maya című operett hozta meg számára.
A még csak 18 éves fiú zenéje világsiker lett. A bemutatón - 1931. december
10-én - Honthy Hanna játszotta címszerepet a Fôvárosi Operettszínházban.
Tizenkét európai országban került a késôbbiekben színpadra. Ezek után aztán
már megnyíltak elôtte a lehetôségek, s nem volt már többé ismeretlen vidéki,
szemtelenül fiatal zeneszerzô. Ő pedig utánozhatatlan munkabírással ontotta
a szebbnél-szebb dallamokat, s vált a könnyűzene egyik legnépszerűbb, sokat
foglalkoztatott hazai művelôjévé. Muzsikája invenciózus, áradó s lírai
szépségekben gazdag.
A harmincas
években Fenyves Péter néven dolgozott Németországban, a berlini UFA filmgyárnak,
majd 1942 és 49 között A Fôvárosi Operettszínházat, ezt követôen 1957-ig
a Vígszínházat, s 1960-ig ismét az Operettszínházat igazgatta. Kivételes
zenei tehetségét szinte elképzelhetetlen mennyiségű zenemű ôrzi számunkra.
Termékeny életét mintegy félszáz operett, musical, zenés játék, szimfonikus
könnyűzene, másfélszáz film zenéje, s kb. 600 dal, chanson, sláger jelzi.
Három önálló szerzôi nagylemeze jelent meg. Sikereit Erkel-díjjal /1964/,
érdemes művész /1972/ és kiváló mľvész /1980/ kitüntetô címekkel ismerték
el.
Műveit oly
nagyszerű színészek vitték sikerre, mint Honthy Hanna, Csortos Gyula, Latabár
Kálmán, a felesége: Csikós Rózsi, Tolnay Klári, Rátonyi Róbert, Németh
Marika, Bodrogi Gyula, Latinovits Zoltán, s még sokáig sorolhatnánk a minden
bizonnyal igazságtalanra sikeredett névsort.
Zenei hitvallását, ars poeticáját
így foglalta össze: "Melódia-párti vagyok. Évszázadok óta mindig dúdolnak
valamit az emberek. Dúdolgattak már a madrigál korában is és ugyanígy volt
ez Schubert vagy Offenbach idejében. Vagy - hogy a huszadik században maradjunk
és a könnyű zene vonalán - itt van emlékeztetôül Lehár, Gershwin, Cole
Porter, Kálmán Imre: jórészt dallamaiknak köszönhetik népszerűségüket!
Tehát nem illô, nem méltányos mindazt, ami melodikus, a "szirupos" és "émelygôs"
jelzôkkel illetni, természetesen átalányban és általánosítva! Meggyôzôdésem,
hogy aki jó zenét akar írni, annak képzettségben magasan a műfaj felett
kall állnia. Nem vagyok a füttyös komponisták, az állítólagos ôs-zsenik
pártján.
A világ
minden nagyvárosában él és virágzik legalább egy operettszínház. Mert a
közönség igényli, szereti az operettet. Az asztronauták a holdon autóznak,
és lent a földön, az operettszínházakban a szerelmespár duettet énekel
zsúfolt ház elôtt. Ezért hiszek abban, hogy az operett tovább él, és a
technika századában, a beat és a dzsessz mellett megszólalhatnak az operettdallamok
is."
Talán nem
is gondoljuk, hogy mily gyakran énekeljük nap mint nap, Fényes Szabolcs
szerzeményeit! A végeláthatatlan sorból csak néhány címet idézünk föl az
1986. október 12-én, Budapesten elhunyt zeneszerzô, slágerré vált dallamaiból:
- Álmaimban valahol
- Itt a lux, itt a lux, itt a luxusvonat
- Kellene ma éjjel egy kis haccáré
- Melletted, nincsenek hétköznapok
- Túl szép, amit te mondsz
- Nem csak a húszéveseké a világ
- Budapest, Budapest, Te csodás
- Egy esôs, vasárnap délután
- Rejtély, ez a szív egy nagy titok
- Összecsendül két pohár
- Küldök néked egy nápolyi dalt
- Mindenkinek van egy álma
- Kétszer kettô néha öt
- Fogj egy sétapálcát
- Fehér sziklák
- Félteni kell
- Táskarádió
Végh
|