HANGADÓ
1998. FEBRUÁR 

A rétsági operettkirály: Fényes Szabolcs I.

Az életút

Olyannyira Budapesthez fűzôdik az élete, hogy van olyan lexikonunk, mely úgy tudja, hogy Budapesten is született. Pedig Nagyváradon látta meg a napvilágot 1912. április 30-án. Hogy mi az, ami a címet mégis indokolja? Hetényi Rezsô, rétsági szolgabíró írja visszaemlékezésében, hogy 1927 táján Rétságra költözött, az akkori fôszolbabíró - Baranyi Tibor - sógora, Fényes Lóránd mérnök, ki mint nótaszövegíró is elismertséget szerzett már magának. Fiát, Szabolcsot afféle csodagyereknek tartották. "Ott bontakozott ki szemünk láttára zenei tehetsége. Mint 15-15 éves fiú már dalokat komponált." Siklós Albertnél, a nagyszerű zenepedagógusnál tanulta 1927 és 1931 között zeneszerszés tudományát. Ebben az évben - 1931. április 24-én -, még az érettségije elôtt, mutatták be elsô művét. Vajda Ernô háromfelvonásos zenés vígjátékához, A hárem című darabhoz írt zenével mutatkozott be. Kosáry Emmy volt a nôi fôszereplô, s Király Ernô rendezte a darabot, a díszleteket pedig Oláh Gusztáv, az Operaház késôbbi fôrendezôje tervezte. Így emlékezett vissza erre: "A darabnak nem volt különösebb sikere, de számomra legalábbis felejthetetlen, hogy milyen jó kritikákat kaptam a lapokban; ezt mind a mai napig nem sikerült elérnem!"
     Az igazi sikert, a szintén Rétságon keletkezett Maya című operett hozta meg számára. A még csak 18 éves fiú zenéje világsiker lett. A bemutatón - 1931. december 10-én - Honthy Hanna játszotta címszerepet a Fôvárosi Operettszínházban. Tizenkét európai országban került a késôbbiekben színpadra. Ezek után aztán már megnyíltak elôtte a lehetôségek, s nem volt már többé ismeretlen vidéki, szemtelenül fiatal zeneszerzô. Ő pedig utánozhatatlan munkabírással ontotta a szebbnél-szebb dallamokat, s vált a könnyűzene egyik legnépszerűbb, sokat foglalkoztatott hazai művelôjévé. Muzsikája invenciózus, áradó s lírai szépségekben gazdag.
     A harmincas években Fenyves Péter néven dolgozott Németországban, a berlini UFA filmgyárnak, majd 1942 és 49 között A Fôvárosi Operettszínházat, ezt követôen 1957-ig a Vígszínházat, s 1960-ig ismét az Operettszínházat igazgatta. Kivételes zenei tehetségét szinte elképzelhetetlen mennyiségű zenemű ôrzi számunkra. Termékeny életét mintegy félszáz operett, musical, zenés játék, szimfonikus könnyűzene, másfélszáz film zenéje, s kb. 600 dal, chanson, sláger jelzi. Három önálló szerzôi nagylemeze jelent meg. Sikereit Erkel-díjjal /1964/, érdemes művész /1972/ és kiváló mľvész /1980/ kitüntetô címekkel ismerték el.
     Műveit oly nagyszerű színészek vitték sikerre, mint Honthy Hanna, Csortos Gyula, Latabár Kálmán, a felesége: Csikós Rózsi, Tolnay Klári, Rátonyi Róbert, Németh Marika, Bodrogi Gyula, Latinovits Zoltán, s még sokáig sorolhatnánk a minden bizonnyal igazságtalanra sikeredett névsort.
Zenei hitvallását, ars poeticáját így foglalta össze: "Melódia-párti vagyok. Évszázadok óta mindig dúdolnak valamit az emberek. Dúdolgattak már a madrigál korában is és ugyanígy volt ez Schubert vagy Offenbach idejében. Vagy - hogy a huszadik században maradjunk és a könnyű zene vonalán - itt van emlékeztetôül Lehár, Gershwin, Cole Porter, Kálmán Imre: jórészt dallamaiknak köszönhetik népszerűségüket! Tehát nem illô, nem méltányos mindazt, ami melodikus, a "szirupos" és "émelygôs" jelzôkkel illetni, természetesen átalányban és általánosítva! Meggyôzôdésem, hogy aki jó zenét akar írni, annak képzettségben magasan a műfaj felett kall állnia. Nem vagyok a füttyös komponisták, az állítólagos ôs-zsenik pártján.
     A világ minden nagyvárosában él és virágzik legalább egy operettszínház. Mert a közönség igényli, szereti az operettet. Az asztronauták a holdon autóznak, és lent a földön, az operettszínházakban a szerelmespár duettet énekel zsúfolt ház elôtt. Ezért hiszek abban, hogy az operett tovább él, és a technika századában, a beat és a dzsessz mellett megszólalhatnak az operettdallamok is."
     Talán nem is gondoljuk, hogy mily gyakran énekeljük nap mint nap, Fényes Szabolcs szerzeményeit! A végeláthatatlan sorból csak néhány címet idézünk föl az 1986. október 12-én, Budapesten elhunyt zeneszerzô, slágerré vált dallamaiból:

- Álmaimban valahol
- Itt a lux, itt a lux, itt a luxusvonat
- Kellene ma éjjel egy kis haccáré
- Melletted, nincsenek hétköznapok
- Túl szép, amit te mondsz
- Nem csak a húszéveseké a világ
- Budapest, Budapest, Te csodás
- Egy esôs, vasárnap délután
- Rejtély, ez a szív egy nagy titok
- Összecsendül két pohár
- Küldök néked egy nápolyi dalt
- Mindenkinek van egy álma
- Kétszer kettô néha öt
- Fogj egy sétapálcát
- Fehér sziklák
- Félteni kell
- Táskarádió
Végh
www.retsag.hu
©Copyright
E-mail
Webmester
<vissza
^fel-