A Néprajzi Lexikon szerint a kaláka a legismertebb társasmunkák egyike, amelynél a közösség tagjai vagy bizonyos csoportjai tagjuknak szívességből vagy kölcsönösségi alapon végeznek bizonyos munkát. Az elmúlt rendszerben társadalmi munkának nevezték, de e névhez az emlékezet nem minden esetben fűzi hozzá a kellemes jelzőt. A kaláka viszont valóban az önkéntesség elvén alapul. Ezt a hagyományt élesztette fel csíkszeredai székhelyű Polgár Társ Alapítvány mikoris célul tűzte, hogy feléleszti a Székelyföld egykoron oly gazdag népi fürdőkultúráját. A térség ugyanis rendkívül gazdag gyógyhatású „borvizekben”, s szinte alig van település, hol ne lett volna valaha a népi fürdőkultúra kisebb-nagyobb fürdője. Az utóbbi évtizedekben ez a kultúra majdhogynem teljesen feledésbe merült. A Polgár Társ Alapítvány kezdeményezése hét évvel ezelőtt kezdődött. Azt határozták el, hogy minden évben felújítanak egy-egy fürdőt. Az idén Csíksomlyóra esett a választás, hol a „Barátok feredője” újult meg. A név onnan származik, hogy a terület ma is a ferences kolostor tartozéka. Ott található a ma is működő rendház mellett, a csíksomlyói nevezetes búcsú kiindulási pontjánál.

A kalákán mintegy százötvenen vettek részt tíz napon át. Legtöbbjük Magyarországról érkezett, de szép számmal volt helyi segítség is. Volt, aki élelemmel, volt, ki fuvarozással járult hozzá a munkálatokhoz. A másfél hét alatt elkészült két deszkával bélelt fürdőmedence, a nagyobbik fölé szép fürdőház is kerekedett. A forrás fölött magasodik a víz temploma, de látható itt fűzfakápolna, Nap- és Holdóra, székelykapuk, s a búcsújárók imádságos menetét megkönnyítő imakövek is.     A szervezők magyarországi partnerszervezete, az Ökotárs Alapítvány egy tanulmányutat szervezett a Borvíz útja megtekintésére. Ennek résztvevői – köztük Drégelypalánkról, Dejtárról és Rétságról érkezők – másfél napot tevőleg is részt vettek az építésben. Hordták a faanyagot és a követ, építették a pallójárdát, ásták a gödröket, ültették a facsemetéket és a virágokat. Bár fizikailag igencsak kifáradtak, úgy nyilatkoztak, hogy a tanulmányúton – hol igencsak sok volt az érdekes látnivaló – a legfőbb élmény a kaláka során megnyilvánuló összefogás megtapasztalása volt. Végh

Fűzfakápolna a rendház szomszédságában

A „feredőház” építése