Köszönet Erdélyből
Mint bizonyára emlékeznek arra,
kedves olvasóink, október 11-én segélykoncertet szerveztünk az erdélyi
árvízkárosultak megsegítése érdekében. A zeneiskola tanárainak önzetlen
közreműködésével, a vöröskereszt rétsági és Nógrád megyei szervezetének
lelkes szervező munkájával és széleskörű támogatással megvalósuló rendezvény
lélekemelő nyomot hagyott a koncert hallgatóságának körében is.
S hogy a
nemes összefogás nem volt hiábavaló, annak igazolására álljon itt néhány
idézet az adományt köszönő levelekből! Az adomány – családonként 124.500
Ft - az székelyudvarhelyi Alla Breve Kóruson keresztül jutott el károsultakhoz,
név szerint Sztojka Ernő és Albert Vince farkaslakai lakosokhoz.
A kórus
nevében Kovács László karnagy és Orosz Pál Levente kóruselnök írt köszönő
levelet:
Kedves Nógrád megyei barátaink!
A lelkünk tele van keserűséggel:
az augusztus 23-i árvíz soha nem tapasztalt jelenségként zúdult ránk, soha
nem tapasztalt jelenségként marad minden udvarhelyszéki lakó emlékezetében.
Ha baj van, tudunk segítséget
nyújtani egymásnak. E tényt igazolja az Önök nem mindennapi segítségnyújtási
gesztusa. Őszintén bevalljuk, meglepett az Önök váratlan adománya: megerősíti
összetartozásunkat. Megtisztelőnek találjuk, hogy gondoltak ránk.
A székelyudvarhelyi Alla Breve
Ifjúsági Vegyeskórus valamennyi kórustagja nevében igen szépen megköszönjük
a kedves barátainknak az anyagi segítséget, amellyel igyekeztek dalközösségünk
árvízkárosultjainak segítésére sietni, hozzájárulva az árvíz nyomán kialakult
anyagi gondjaink megoldásához. Az adomány szétosztásáról készült elismervényeket
eljuttatjuk Önökhöz.
Isten áldja adományozó jó szívüket!
Székelyudvarhely, 2005. november
21.
Albert Vince így fogalmazott.
E levélben
egyben meg is köszönöm, a Nógrád Megyei Vöröskereszt Rétsági Szervezetének,
a művelődési központnak, a zeneiskola vendégművészeinek és Dobai Szabolcs
tanár úrnak ezt a nagylelkűséget, amit Önöktől kaptam. Amint Önök is tudják,
hallották, az augusztusi katasztrófa nagy károkat okozott vidékünkön. Így
lettem én is egyik úgymond áldozata a katasztrófának. A házamat elsodorta
az ár, ahol a nagymamám is lakott.
Most a sok nagylelkű anyaországi
adományozók és az állam segítségéből, lassan újjá épül a házam. Ezt a szép
adományt is erre a célra használom majd fel.
Az Isten fizesse meg nagylelkűségüket.
Farkaslaka, 2005. november 16.
|