Újkori latrok

Ajkunkra fagyasztottátok
a dalt,
de a múlt
el nem múlt
így sem,
csupán megkeményedett,
mint jégcsapokban a víz.

Felelősségre
vontak
kérdéseink miatt,
s már-már az álmokat is
besúgatták,
hogy perbefoghassanak ismét.

Most magyarázkodnak megint,
és írnak új curriculum vitaet;
köpenyük tovább forgatható,
ám sorsot már senki sem vet rá,
mert gazdáik árnyékáért
sem szeretik
a keresztfát.

2005

Örökkévalóság 
(Születésnapom táján)

Már újra október,
közeleg ismét a tél,
s ha meg
int
a hal-
ál,
hinni próbálunk megint
a föltámadásban,
aztán
kivonulunk éveinkkel,
hogy kezdődjék
az örökké-
való-
ság.

(2005)