Egységes szerkezetben  a 9/1995. (VI. 1.) számú rendelet és az azt módosító 3/1996. /I.31./, 8/1997. /V.30./ , 11/1997. /VIII. 29. / 13/1997. /X.30./, 5/1998. /II.23./, 12/1998. /XI.23./, 5/1999. /II.19./, 2/2000. /II.4./, 1/2001./II.8./, 8/2001. /VIII.31./ 9/2002. /XI.21./ valamint 8/2003. /IV. 18./ számú önkormányzati rendelettel
 

I. Fejezet - Általános rendelkezések >>>
II. Fejezet  - A képviselő-testület feladat- és hatásköre >>>
III. Fejezet - A települési képviselő >>>
IV. Fejezet - A képviselő-testület működése >>>
V. Fejezet - A bizottságok >>>
VI. Fejezet - A polgármester >>>
VII. Fejezet - Az alpolgármester >>>
VIII. Fejezet - A jegyző >>>
IX. Fejezet - A képviselő-testület hivatala >>>
X. Fejezet - Lakossági fórumok >>>
XI. Fejezet - Az önkormányzati gazdálkodás >>>
XII. Fejezet - Kisebbségi önkormányzat >>>
XIII. Fejezet - Záró rendelkezések >>>

Rétság Város Önkormányzat Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló, módosított 1990. évi LXV. törvény 18. §./1/ bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján szervezeti és működési rendjére az alábbi rendeletet alkotja. 

I. FEJEZET
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

2. §. /1/ Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Rétság Város Önkormányzata

/2/ Az önkormányzat székhelye: Rétság, Rákóczi út 20.

3. §. /1/1 Rétság önkormányzata önállóan, szabadon, demokratikus módon, széleskörű nyilvánosságot teremtve intézi a település közügyeit, gondoskodik a helyi közszolgáltatásokról, a helyi közhatalom önkormányzati típusú gyakorlásáról. (beépítette a 4 § és - 5 §  számozását módosította a 12/1998. /XI. 23./ önkormányzati rendelet 1. §-a.)

/2/ Az önkormányzat jogi személy. Az önkormányzati feladat- és hatáskörök a képviselő-testületet illetik meg. 

/3/ A képviselő-testületet a polgármester képviseli. 

4. §. Az önkormányzat jelképei: (4. § számozását módosította a 12/1998. /XI. 23./ önkormányzati rendelet 1. §-a.)

/1/ Az önkormányzat címere: Kerektalpú, osztott mezejű pajzs. Kék mezőben elhelyezett ezüst színű, háromkaréjú falevél. A pajzs talpán látható két egybefogódó zöld dombív a Cserhát és a Börzsöny találkozásában fekvő helység földrajzi helyére utal.

/2/ Az önkormányzat zászlója: Ezüst alapszínű, 90x180 cm-es álló téglalap, az alsó szélén ezüst rojtokkal. A zászló felső szélétől 53 cm-re középen, 50 cm szélességű, a város címere, felette fekete kontúr-betűkkel Rétság felirat.

/3/ Az önkormányzati jelképek használatának módját külön rendelet állapítja meg.

5. §. Az önkormányzat hivatalos lapja: a HANGADÓ mely havonta, a testületi ülést követően jelenik meg. (5. § számozását módosította a 12/1998. /XI. 23./ önkormányzati rendelet 1. §-a.)

II. FEJEZET
A képviselő-testület feladat- és hatásköre

/2/ Az önkormányzat köteles gondoskodni:

• az egészséges ivóvízellátásról, 
• óvodai nevelésről,
• általános iskolai oktatásról és nevelésről ,
• az egészségügyi és szociális alapellátásról,
• a közvilágításról,
• a helyi közutak és köztemetők fenntartásáról.
• a nemzeti és etnikai kisebbségek jogainak érvényesüléséról.

7. §. /1/ A képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe tartozik: (Módosította a 12/1998. /XI.23./ számú önkormányzati rendelet 2. §-a)

• rendeletalkotás,
• szervezetének kialakítása és működésének meghatározása,
• törvény által hatáskörébe utalt választás, kinevezés, megbízás,
• helyi népszavazás kiírása, 
• önkormányzat jelképek, kitüntetések és elismerő címek meghatározása, használatuk szabályozása , díszpolgári cím adományozása, 
• gazdasági program és költségvetés megállapítása, végrehajtásukról szóló beszámoló elfogadása, 
• önkormányzati tulajdonnal való rendelkezés,
• településrendezésit terv jóváhagyása,
• hitelfelvétel,
• kötvénykibocsátás, 
• gazdasági társaság alapítás, meglévő társaságba tagként való belépés, 
• önkormányzati társulás létrehozása, társuláshoz, érdek-képviseleti szervhez csatlakozás, 
• intézmény alapítás, megszüntetés, átszervezés, 
• közterület elnevezés, emlékmű állítás,
• megállapodás külföldi önkormányzattal való együttműködésről, nemzetközi önkormányzati szervhez való csatlakozás,
• eljárás kezdeményezése az Alkotmánybíróságnál,
• felterjesztési jog gyakorlása, 
• véleménynyilvánítás olyan ügyben, amelyben a törvény az érdekelt önkormányzat álláspontjának a kikérését írja elő,
• amit törvény a képviselő-testület át nem ruházható hatáskörébe utal. (Beépítette a 8/2003. /IV.18./ számú önkormányzati rendelet 1. §-a)
• a települési képviselő, a polgármester összeférhetetlenségi ügyében való döntés, az Ötv.33/A. §. (2) bekezdésének b. pontjában meghatározott hozzájárulással valamint a vagyonnyilatkozati eljárással kapcsolatos döntés.

8. §. /1/A képviselő-testület - polgármesterre és bizottságokra - átruházott hatásköreit a 2. számú melléklet tartalmazza. (Módosította a 12/1998. /XI. 23./ önkormányzati rendelet 2. §-a.)

/3/ Az átruházott hatáskör tovább nem ruházható. 

III. FEJEZET
A TELEPÜLÉSI KÉPVISELŐ 

9. §. /1/ A települési képviselő a ciklusprogramban megfogalmazott célkitűzések, valamint az önkormányzati feladat- és hatáskörök megvalósításáért, illetőleg a település egészéért vállalt felelősséggel vesz részt választói érdekeinek képviseletében. (módosította a 12/1998. /XI. 23./ önkormányzati rendelet 2. §-a.)

/2/ A települési képviselők név és címjegyzékét az 1. számú melléklet tartalmazza. (módosította a 9/2002. /XI. 21./ önkormányzati rendelet 8. §-a.)

/3/ A települési képviselők fogadóórát tarthatnak. (Módosította a 12/1998. /XI. 23./ önkormányzati rendelet 3. §-a.)

/2/ A települési képviselő az alakuló ülésen, illetve megválasztását követő ülésen esküt tesz.

1. részt vehet a képviselő-testület döntéseinek előkészítésében, végrehajtásuk megszervezésében és ellenőrzésében. 
2. képviselő-testület ülésén, a polgármestertől, alpolgármestertől, jegyzőtől, a bizottság elnökétől önkormányzati ügyekben felvilágosítást kérhet, melyre az ülésen, vagy legkésőbb 15 napon belül írásban érdemi választ kell adni,
3. kezdeményezheti, hogy a képviselő-testület vizsgálja felül bizottságának, a polgármesternek - a képviselő-testület által átruházott - önkormányzati ügyben hozott döntését,d./ igényt tarthat írásban benyújtott hozzászólásának jegyzőkönyvhöz csatolására, 
4. tanácskozási joggal részt vehet a képviselő-testület bizottságainak ülésén, 
5. javasolhatja a bizottság elnökének a bizottság feladatkörébe tartozó ügy megtárgyalását, amelyet a bizottság legközelebbi ülése elé kell terjeszteni és tárgyalására a képviselőt meg kell hívni, 
6. megbízás alapján képviselheti a képviselő-testületet, 
7. közérdekű ügyben kezdeményezheti a polgármesteri hivatal intézkedését, amelyre a hivatal 15 napon belül érdemi választ köteles adni, 
8. igényelheti a polgármesteri hivataltól a képviselői munkájához szükséges tájékoztatást, ügyviteli közreműködést, valamint megbeszéléshez, tanácskozáshoz szükséges helyiség biztosítása (Kiegészítette a 8/2003. /IV. 18./ önkormányzati rendelet 2. §-a.)
9. a képviselői megbízatás ellátásával összefüggő tiszteletdíj és költségtérítésre jogosult, melynek mértékét külön önkormányzati rendelet tartalmazza.

1. a képviselő-testület munkájában, a testületi döntések előkészítésében részt venni,
2. írásban vagy szóban a polgármesternél vagy bizottság elnökénél előzetesen bejelenteni, ha a testületi vagy bizottsági ülésen nem tud megjelenni, illetőleg egyéb megbízatásának teljesítése akadályba ütközik,
3. a képviselői tevékenység során tudomására jutott állami szolgálati és üzleti titkot a vonatkozó rendelkezések szerint megőrizni, 
4. bejelenteni - döntés hozatal előtt - személyes érintettségét.

11. §. A képviselő-testület önkormányzati feladatait a polgármester, bizottságai, a képviselő-testület hivatala útján, valamint a települési képviselők közreműködésével látja el. (Módosította a 8/2003. /IV.18./ számú önkormányzati rendelet 3. §.-a)

12. §. A képviselő-testület tagjainak száma a polgármesterrel együtt 13 fő. (Módosította a 9/2002. /XI.21./ számú önkormányzati rendelet 1. §.-a)

A képviselő-testület ülése 

13. §. /1/ A képviselő-testület ülése határozatképes, ha a testület tagjai közül 7 fő jelen van.

/2/ Ha az /1/ bekezdésben megjelölt számú képviselő nincs jelen, akkor az ülés határozatképtelen. A határozatképtelen képviselő-testületi ülést 8 napon belül ugyanazon napirendek megtárgyalására újra össze kell hívni.

14. §. /1/ A képviselő-testület elnöke a polgármester, aki összehívja és vezeti a képviselő-testület ülését.

/2/ A polgármester tartós akadályoztatása esetén sorrendben az alábbi személyek jogosultak az ülés összehívására. (Módosította a 12/1998. /XI.23./ önkormányzati rendelet 4. §. és 5. §.-a)

1. Alpolgármester.
2. Egészségügyi, Művelődési Oktatási és Sport Bizottság elnöke 

15. §. /1/ A képviselő-testület szükség szerint, illetve saját munkaterve alapján évenként legalább 6 ülést tart.

/2/ A képviselő-testület éves munkaterv alapján dolgozik. A munkaterv tervezetet a polgármester készíti elő és terjeszti a tárgyévet megelőző december havi ülés elé. (Módosította a 12/1998. /XI.23./ önkormányzati rendelet 4. §. és 5. §.-a)

/3/ A munkaterv elkészítéséhez javaslatot kell kérni

• valamennyi képviselőtől,
• a bizottságok elnökeitől,
• a városban közszolgáltatást nyújtó szervezetek vezetőitől,
• önkormányzati intézmények vezetőitől,
• a közvetlenül megválasztott országgyűlési képviselőtől,
• a kisebbségi önkormányzat vezetőjétől. 

/4/ A Munkaterv tervezetbe fel nem vett napirendi javaslatokról a képviselő-testületet tájékoztatni kell.

/5/ A munkaterv tartalmazza:

1. A testületi ülések időpontjait, napirendjeit. 
2. A napirendi pontok előterjesztőit. 
3. A napirendek előkészítésében közreműködő bizottságok megnevezését. 
4. Meghatározza azokat a napirendeket, amelyek előkészítésénél közmeghallgatást kell tartani.
5. Az egyes napirendek tárgyaláshoz meghívandókat. 
6. Egyéb esetleges szervezési feladatokat.

/6/ A munkatervet év közben szükséges szerint az ütemezhető napirendekkel ki kell egészíteni. (Beépítette a 12/1998. /XI. 23./ önkormányzati rendelet 5. §.-a .2)

16. §. /1/ Képviselő-testület ülését össze kell hívni, ha azt a napirend megjelölésével 4 települési képviselő vagy bármely bizottság kezdeményezi. (Módosította a 8/2003. /IV. 18./ önkormányzati rendelet 4. §.-a)

/2/ Az ülés elnöke az indítvány benyújtásától számított 8 napon belül köteles gondoskodni az ülés összehívásáról.

17. §. /1/ A képviselő-testület ülése nyilvános.

18. §. /1/ A képviselő-testület zárt ülést tart: 

1. választás, kinevezés, felmentés, vezetői megbízás adása, illetőleg visszavonása, fegyelmi eljárás megindítása, fegyelmi büntetés kiszabása, és állásfoglalást igénylő személyi ügyek tárgyalásakor, ha az érintett a nyilvános tárgyalásba nem egyezik bele.
2. önkormányzati hatósági, összeférhetetlenségi és kitüntetési ügy tárgyalásakor.
3. vagyonnyilatkozattal kapcsolatos tárgyaláskor (Beépítette a 9/2002. /XI. 21./ önkormányzati rendelet 1. §.-a)

/2/ A képviselő-testület minősített többségi szavazattal zárt ülést rendelhet el:

1. vagyonával való rendelkezés és
2. kiirt pályázat elbírálásakor, ha a nyilvános tárgyalás üzleti érdekeit sértené.

/3/ Zárt ülésen a képviselő-testület tagjai, a jegyző, továbbá meghívása esetén az érintett és a szakértő, valamint a jegyző által - a polgármester egyetértésével - kijelölt hivatali dolgozó vehet részt.

A képviselő-testület összehívásának rendje 

19. §. /1/ A polgármester a képviselő-testület tagjait az ülés helyének és napjának, kezdési időpontjának, a napirend tárgyának és előadójának megjelölését tartalmazó meghívóval hívja össze.

/2/ A testületi ülésre szóló meghívót a képviselő-testület ülésének napját megelőzően 6 nappal előbb ki kell kézbesíteni. 

/3/ A képviselő-testület azonnali döntését igénylő ügyekben a rendkívüli testületi ülés egyéb módon, bármilyen időpontban is összehívható. (módosította a 9/2003. /IV.18./ önkormányzati rendelet 5. §-a)

/4/ A képviselő-testület ülésének időpontjáról a nyilvánosságot értesíteni kell.

1. a meghívó hirdetőtáblákon való kifüggesztésével, 
2. a Hangadó című újságba való közzététellel,
3. esetenként sajtó közlemény útján.

/5/ A képviselő-testület ülésére meg kell hívni:

1. települési képviselőket,
2. a jegyzőt,
3. a közvetlenül megválasztott országgyűlési képviselőt, 
4. azoknak a bizottságoknak a nem képviselő-testületi tagjait amely bizottságokat a napirend érinti
5. a napirendi pontok előadóit
6. a helyi cigány és szlovák kisebbségi önkormányzat vezetőjét. (Módosította a 12/1998. /XI.23./ . önkormányzati rendelet 6. §-a)
7. önkormányzati intézmények vezetőit,
8. akiket a polgármester indokoltnak tart.
9. Város Díszpolgárát (módosította a 9/2003. /IV.18./ önkormányzati rendelet 5. §-a)

/6/ A meghívóval együtt ki kell kézbesíteni az írásos előterjesztéseket is. (Módosította a 8/1997. /V.30./ önkormányzati rendelet)
A d., e., és h., pontok esetében csak azokat az előterjesztéseket kell megküldeni, melyhez a meghívás kapcsolódik.

A képviselő-testület ülésének vezetése 

20. §. /1/ A képviselő-testület ülését a polgármester vezeti. 

/2/ A polgármester akadályoztatása esetén a települési képviselők az alábbi sorrendben látják el az ülés elnökének teendőit:

1. Alpolgármester
2. Egészségügyi, Művelődési, Oktatási és Sport Bizottság elnöke.
3. Pénzügyi Bizottság elnöke
4. Szociális Bizottság elnöke. 
5. Településfejlesztési, Lakossági és Vállalkozói Kapcsolatok Bizottság 

/ 3/ A polgármester akadályoztatásának minősül az is, ha személyére vonatkozóan kizárási ok merül fel.

21. §. /1/ Az ülésvezető feladatai és jogosítványai:

1. megállapítja /figyelemmel kiséri/ a határozatképességet, megnyitja és berekeszti az ülést,
2. tájékoztatás ad a két ülés közötti eseményekről valamint beszámol a lejár határidejű határozatok végrehajtásáról, az átruházott hatáskörben tett intézkedésekről,
3. előterjeszti a napirendi javaslatot, tájékoztatást ad a sürgősségi indítványokról,
4. napirendi pontonként megnyitja, illetőleg lezárja a vitát, szavazásra bocsátja a döntési javaslatotokat,
5. a hosszúra nyúlt vita esetén indítványozza a hozzászólások időtartamának korlátozását vagy a vita lezárását,
6. a képviselők és tanácskozási joggal meghívottak részére megadja a szót (Módosította a 8/2003. IV. 18./ számú önkormányzati rendelet 7. §-a )
7. figyelmezteti a hozzászólót, ha mondanivalója eltér a tárgyalt témától; figyelmeztetés eredménytelensége esetén megvonja a szót, aminek eredményeként az illető személy ugyanazon ügyben már nem szólalhat fel,
8. a tanácskozás folytatását akadályozó. menetét befolyásoló új körülmény felmerülésekor az ülést felfüggesztheti vagy berekesztheti, (Módosította a 12/1998. /XI. 23. / önkormányzati rendelet 8-9 §-a.)
9. biztosítja az ülés zavartalanságának rendjét, rendreutasíthatja azt, aki az ülésen méltatlan magatartást tanúsít. 
10. ismételt rendzavarás esetén, figyelmeztetés után a terem elhagyására kötelezheti a rendbontót.
11. napirend tárgyalásának lezárása után közérdekű ügyben megadja a szót az ülésen megjelent állampolgároknak (Módosította a 8=2003. IV. 18./ számú önkormányzati rendelet 7. §-a )

Napirend megállapítása 

22. §. /1/ Az ülés napirendjére az ülésvezető tesz javaslatot, mely elfogadásáról a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel dönt.  (Módosította a 12/1998. /XI. 23. / önkormányzati rendelet 8-9 §-a.) 

/2/ Az ülésvezető köteles napirendi javaslatként a testület elé terjeszteni az SZMSZ előírásainak megfelelően benyújtott előterjesztéseket, továbbá a megelőző ülés után érkezett törvényességi észrevételt.

/3/ Meghívón nem szereplő napirend felvételéről, illetőleg meghívón, munkatervben szereplő napirend levételéről a napirendek elfogadása előtt a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel, vita nélkül dönt. 

/4/ A napirend felvételére vonatkozó javaslat előterjesztésekor jelezni kell, hogy azt a bizottságok tárgyalták-e, illetőleg írásbeli vagy szóbeli előterjesztésre vonatkozik.

/5/ A /3/ bekezdés szerinti javaslat legfeljebb 2 perces indoklással terjeszthető elő. 

23. §. /1/ A napirendi pontok tárgyalásának sorrendjét általában az alábbiak szerint kell meghatározni:

1. Rendeleti javaslatok; 
2. Határozati javaslatok;
3. Beszámolók;
4. Tájékoztatók;
5. Felvilágosítás kérések

/2/ Napirendek /1/ bekezdés szerinti sorrendjétől a testület indokolt esetben eltérhet. 

24. §. /1/ A két ülés közötti időszak fontosabb eseményeiről szóló polgármesteri tájékoztatót a képviselő-testület a napirend előtti témák között - vita nélkül - tudomásul veszi, valamint dönt a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról szóló beszámoló elfogadásáról.

/2/ Indokolt esetben a képviselő-testület vita nélkül, napirend előtti felszólalást engedélyezhet. A felszólalás időtartama nem haladhatja meg az 5 percet. (Módosította a 9/2002. /XI.18./ sz. önkormkányzati rendelete 3. §-a)

Előterjesztések 

25. §. /1/ A képviselő-testület elé kerülő előterjesztések főbb fajtái: 
a./beszámoló, valamely feladat elvégzéséről, valamely szerv tevékenységéről;
b./döntést igénylő javaslat, amely rendeletalkotásra, határozathozatalra irányul;
c./tájékoztató anyagok, amelyek tudomásulvételt igényelnek. 

/2/ Az /1/ bekezdés szerinti előterjesztés kezdeményezésére jogosult: (Módosította a 12/1998. /XI.23./ önkormányzati rendelet 11. §-.a)

1. polgármester, alpolgármester,
2. témakör szerinti illetékes bizottság,
3. bármelyik képviselő,
4. a jegyző,
5. kisebbségi önkormányzat

/3/ Az előterjesztések valamennyi típusa csak az adott témában érintett bizottság(ok) véleményének és jegyző jogszerűségi észrevételének ismeretében tűzhető napirendre. 

/4/ Előterjesztés a képviselő-testület elé írásban nyújtható be. 

/5/ Szóbeli előterjesztés kivételesen, a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel hozott döntése alapján tárgyalható. Szóbeli előterjesztésnek kell tekinteni a testületi ülés napján kiosztott írásos előterjesztést is. 

/6/ Bonyolultabb indítvány előterjesztéséről, valamint a szóban tett javaslatról hozandó döntés szó szerinti megfogalmazásának idejére az ülésvezető az ülést felfüggesztheti.

26. §. Az előterjesztésnek tartalmaznia kell:

1. a tárgyalandó témakör tárgyilagos és tényszerű bemutatását;
2. az előzményeket, különösen a témában hozott korábbi testületi döntéseket, azok végrehajtását;
3. a lehetséges döntési alternatívákat és azok jogszabályi alapját,
4. az alternatívák indokait
5. a határozati javaslatot
6. és szükség szerint a felelős és a határidő megjelölését.

27. §. (Hatályon kívül helyezte a 12/1998. /XI.23./ önkormányzati rendelet 30. §-a.)

Felvilágosítás-kérés szabályai 

28. §. /1/ A képviselők az ülésen a polgármestertől, az alpolgármestertől, a bizottságok elnökeitől valamint a jegyzőtől- önkormányzati feladatkörükbe tartozó témában- írásban felvilágosítást kérhetnek.

/2/ Felvilágosítás kérésnek az a kérdés, illetve problémafelvetés tekinthető, amely szoros kapcsolatban áll az önkormányzat által ellátott feladatokkal, illetőleg valamely irányítása alatt álló szervezet tevékenységi körével.

/3/ A felvilágosítás-kérést a polgármesternél lehetőleg az ülés előtt legalább 3 nappal írásban kell benyújtani.

/4/ Amennyiben a felvilágosítás-kérést a /3/ bekezdésben előirt határidőn túl vagy az ülésen nyújtják be, úgy az érintettnek csak abban az esetben kell az ülésen érdemi választ adni, ha a válaszadás előzetes vizsgálatot nem igényel. Ellenkező esetben a felvilágosítást kérő képviselőnek az ülést követő 15 napon belül írásban kell válaszolni. A választ elfogadásáról a testület soron következő ülésén dönt.

/5/ Az ülésen a felvilágosítás-kérésre adott válasz elfogadásáról először a felvilágosítást kérő képvisel nyilatkozik, és ha azt nem fogadja el, arról a képviselő-testület vita nélkül dönt. Amennyiben a testület a választ elutasítja, elrendeli a felvilágosítás-kérés tárgyának bizottsági kivizsgálását, melyben a felvilágosítást kérő képviselő is részt vehet.

29. §. /1/ A "Kérdezés" minden olyan képviselő-testületi hatáskörbe tartozó szervezetre, működésre, előkészítésre vonatkozó tudakozódás, amely tartalma szerint nem sorolható a felvilágosítás-kérés fogalomkörébe, és nem kapcsolódik az ülés napirendjének témaköreihez. 

/2/ A kérdezés joga a képviselőket a napirendek tárgyalásának befejezését követően illeti meg. 

Sürgősségi indítvány 

30. §. /1/ A polgármester, alpolgármester, a képviselők, a bizottságok elnökei, a kisebbségi önkormányzatok elnökei és a jegyző javasolhatják valamely előterjesztés vagy önálló indítvány sürgős tárgyalását. (Módosította a 12/1998. /XI.23./ számú önkormányzati rendelet 12. §-a.)

/2/ A sürgősségi indítványt az előterjesztéssel együtt a képviselő-testület ülését megelőzően 3 nappal a polgármesternél lehet benyújtani. 

/3/ A sürgősségi indítvány elfogadásáról a testület vita nélkül, minősített többséggel dönt. 

31. §. /1/ A képviselő-testület döntéshozatalából kizárható az, akit vagy akinek a hozzátartozóját az ügy személyesen érinti. 

/2/ A települési képviselő köteles bejelenteni, a személyes érintettséget.

/3/ A kizárásról az érintett települési képviselő kezdeményezésére vagy bármely képviselő javaslatára a képviselő-testület minősített többséggel dönt.

/4/ A kizárt települési képviselőt a határozatképesség szempontjából jelenlévőnek kell tekinteni.

Napirendek tárgyalása 

32. §. /1/ A napirendi pont tárgyalása előtt az előterjesztő maximum 5 perces szóbeli kiegészítést tehet. (Módosította a 12/1998. /XI.23./ számú önkormányzati rendelet 13. §-a.)

/2/ A szóbeli kiegészítés nem ismételheti meg az írásbeli előterjesztést, ahhoz képest új információkat kell tartalmaznia. 

33. §. /1/ A napirendi ponttal kapcsolatban az előterjesztőhöz a képviselők és tanácskozási joggal meghívottak kérdést intézhetnek. (Módosította a 8/2003. /IV.18./ számú önkormányazti rendelet 8. §-a)

/2/ A vitában elsőként a tárgy szerint illetékes bizottság véleményét a kisebbségi véleménnyel együtt kell ismertetni. (Beépítette a 12/1998. /XI.23./ számú önkormányzati rendelet 14. §-a.)

/3/ A bizottsági vélemény nyilvánítás után először a képviselőknek a jelentkezés sorrendjében, azt követően a tanácskozási joggal megjelenteknek kell megadni szót. (Beépítette a 8/2003. /IV.18./ számú önkormányazti rendelet 8. §-a)

/4/ Az előterjesztő javaslatát, illetve a képviselő módosító javaslatát a vita bezárásáig megváltoztathatja és a szavazás megkezdéséig azt bármikor vissza is vonhatja. (Beépítette a 12/1998. /XI.23./ számú önkormányzati rendelet 14. §-a.) (Számozást módosította a 8/2003. /IV.18./ számú önkormányazti rendelet 8. §-a)

/5/ Napirendenként ugyanazon képviselő és meghívott hozzászólásának időtartama nem haladhatja meg a 10 percet. (Beépítette a 12/1998. /XI.23./ számú önkormányzati rendelet 14. §-a.)
 (Számozást módosította a 8/2003. /IV.18./ számú önkormányazti rendelet 8. §-a)

Jelentős napirendek tárgyalásakor a képviselő-testület bármely tagjának javaslatára a hozzászólások időtartamnak korlátozását vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel feloldhatja. 

/5/ Ha ugyanaz a személy ugyanazon napirenddel kapcsolatban másodszor is hozzászólásra jelentkezik, az ülésvezető a második hozzászólás időtartamát 2 percre korlátozhatja. (Beépítette a 12/1998. /XI.23./ számú önkormányzati rendelet 14. §-a.) (Számozást módosította a 8/2003. /IV.18./ számú önkormányazti rendelet 8. §-a)

34. §. A napirendi pont vitáját az előterjesztő foglalja össze, egyúttal reagál az elhangzott észrevételekre.

A szavazás rendje és módja

35. §. /1/ A képviselő-testület a vita lezárása után rendeletet alkot vagy határozatot hoz.

36. §. A szavazás előtt a jegyző törvényességi észrevételt tehet.

37. §. /1/ Az ülés elnöke a napirendi pont során előterjesztett és a vitában elhangzott konkrét határozati javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra. Elsőként a módosító indítványokat, majd az előterjesztésben szereplő eredeti javaslatokat kell szavazásra bocsátani.

/2/ A végszavazás előtt, az elfogadott módosító indítványokat is tartalmazó határozati javaslat szószerinti szövegét ismertetni kell.

38. §. /1/ képviselő-testület döntéseit általában nyílt szavazással, kézfelemeléssel hozza. 

/2/ A képviselők igenlő vagy ellenszavazattal vesznek részt a szavazásban, illetőleg tartózkodásukat fejezik ki . A jelen lévő - döntésből ki nem zárt - képviselő a szavazásban köteles részt venni. (Módosította a 12/1998. /XI.23./ számú önkormányzati rendelet 15. §-a.)

39. §. /1/ A nyílt szavazás számszerűsített eredményét az ülésvezető állapítja meg, illetőleg a szavazatok téves összeszámlálása miatt elrendelheti a szavazás megismétlését. (Módosította a 8/2003. /IV.18./ számú önkormányazti rendelet 9. §-a)

/2/ A javaslat elfogadásához a jelenlévő képviselők több mint a felének igen szavazata szükséges.

40. §. Ha a nyílt szavazás során szavazategyenlőség áll elő, (a jelenlévők fele igennel, a fele pedig nemmel szavazott) a vitát tovább kell folytatni, s ha ez sem vezet eredményre, a témát a következő ülés napirendjére kell tűzni. (Számozást módosította a 12/1998. /XI.23./ számú önkormányzati rendelet 16. §-a.)

41. §. Ha a szavazásra bocsátott kérdés - a szavazástól tartózkodó képviselők magas száma miatt - nem kapta meg a többségi igent, vagy nemet, érvényes döntés nem született. Ez esetben a szavazás megismételhető, vagy az adott téma tovább tárgyalható.

42. §. /1/ A képviselő-testület bármely képviselő kezdeményezésére egyszerű szótöbbséggel névszerinti szavazást rendelhet el.

/2/ A névszerinti szavazás alkalmával a jegyző a névsor alapján minden képviselőt személy szerint szólít, és a képviselő által adott választ (igen, nem, tartózkodom) a névsorban rögzíti. A szavazás végén a képviselő a nyilatkozatát aláírásával hitelesíti, melyet a jegyzőkönyvhöz kell csatolni.

43. §. /1/ A képviselő-testület titkos szavazást tarthat a 18.§. /1/ és /2/ bekezdésében meghatározott ügyekben.

/2/ A titkos szavazásról a polgármester, vagy bármely képviselő indítványára a testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel dönt.

/3/ A titkos szavazás lebonyolítására a testület 3 tagú szavazatszámláló bizottságot választ. A titkos szavazás borítékba helyezett szavazólapon, külön helyiség és urna igénybevételével történik.

/4/ A titkos szavazásról külön jegyzőkönyv készül, mely tartalmazza a szavazás helyét, napját, kezdetét és végét, a szavazatszámláló bizottság tagjainak nevét és a szavazás során felmerült körülményeket. 

/5/ Titkos szavazásnál szavazategyenlőség esetén a 40. §. bekezdés előírásait kell alkalmazni.

Döntéshozatal 

44. §. /1/ A képviselő-testület döntéseit általában egyszerű szótöbbséggel hozza, a jelenlévők több, mint felének egybehangzó szavazatával. (Módosította a 12/1998. /XI.23./ számú önkormányzati rendelet 17. §-a.)

/2/ Minősített többség, a megválasztott képviselők több mint felének, /7/ főnek egybehangzó szavazata szükséges: 

1. rendeletalkotás; 
2. szervezetének kialakítása és működésének meghatározása;
3. törvény által hatáskörébe utalt választás, kinevezés megbízás;
4. önkormányzati társulás létrehozása, társuláshoz érdekképviseleti szervezethez való csatlakozás, kilépés;
5. megállapodás külföldi önkormányzattal való együttműködésről, nemzetközi önkormányzati szervezethez való csatlakozás;
6. intézmény alapítás, megszüntetés;
7. képviselő kizárása (elfogultság esetén) a döntéshozatalból;
8. önkormányzati tulajdonnal való rendelkezés;
9. hitelfelvétel;
10. helyi népszavazás kiírása;
11. közterület elnevezése, emlékmű állítása;
12. eljárás kezdeményezése az Alkotmánybíróságnál.
13. sürgősségi indítvány elfogadása;
14. hatáskör gyakorlás átruházás és visszavonás:
15. gazdasági program, költségvetést érintő módosítás; 
16. testület feloszlatásának kimondásához; 
17. kereset benyújtása a polgármester ellen az Ötv. 33/B.§./1/ bekezdésében meghatározott esetben.

A képviselő- testület döntései 

45. §. /1/ A képviselő-testület 

1. rendeletet alkot,
2. határozatot hoz. 

46. §. /1/ Rendelet alkotást a képviselő, a bizottságok elnökei, a polgármester, a jegyző és kisebbségi önkormányzat testülete írásban kezdeményezheti.

/2/ A amennyiben a rendelettervezetet tárgyalásra alkalmas módon nyújtják be, azt a polgármester köteles a soron következő ülés napirendi javaslatába felvenni. 

/3/ Amennyiben a szabályozandó kérdés tárgya lehetővé teszi, az ülésvezető indítványozhatja, hogy a testület előbb foglaljon állást a rendeletalkotás szükségességéről, főbb elveiről, az előkészítés menetéről és felelőséről.

4/ A képviselő-testület meghatározhatja a rendelet- tervezet lakossági fórumon történő ismertetését, valamint a kétfordulós tárgyalását is.

/5/ Rendeletalkotás esetében a képviselő-testület a beterjesztett javaslat felett általános és részletes vitát is tarthat. Az erre vonatkozó polgármesteri vagy bizottsági indítványról a testület vita nélkül határoz.

/6/ A rendelet-tervezet szakszerű előkészítésről a jegyző gondoskodik a tárgy szerint illetékes bizottságok közreműködésével. 

47. §. /1/A képviselő-testület által alkotott rendeletek jelölése: Rétság Város Önkormányzat Képviselő-testülete ..../199.. (199..,.....hó....nap) (kihirdetés dátuma) rendelete, a rendelet tárgyának feltüntetésével.

48. §. /1/ A képviselő-testület által megalkotott önkormányzati rendeletet ki kell hirdetni.

/2/ A rendelet kihirdetésének időpontja a közszemlére tétel - a rendelet egy példányának a polgármesteri hivatal hirdetőtábláján történő kifüggesztésének - napja. (Módosította a 12/1998. /XI.23./ számú önkormányzati rendelet 18. §-a.)

/3/ Az önkormányzati rendelet kihirdetése a szabályszerűen megalkotott és aláirt rendelet teljes szövegének az önkormányzat hirdetőtábláin való elhelyezésével történik. A HANGADÓ-ban a rendelet kivonatosan is megjelentethető.

/4/ Az önkormányzat rendeleteit a város internetes honlapján a kihirdetést követő 15 napon belül el kell helyezni (Beépitette a 8/2003. /IV. 18./ számú önkormányzati rendelet 10. §-a)

/5/ A megalkotott rendeletek kihirdetéséről, nyilvántartásáról jegyző gondoskodik. (Számozást módosította a 8/2003. /IV. 18./ számú önkormányzati rendelet 10. §-a)

49. §. /1/ A képviselő-testület számozott határozata tartalmazza a testület döntését szó szerinti megfogalmazásban, a végrehajtás határidejét és a végrehajtásért felelős megnevezését. 

/2/ A képviselő-testület jegyzőkönyvi rögzítéssel, de számozott határozat nélkül dönt:

• a napirend meghatározásról, 
• ügyrendi kérdésekről, 
• képviselői felvilágosítás-kérésre, valamint
• a kérdésre adott válasz elfogadásról. 

/3/ A határozatok jelölése: évente 1-el kezdődő sorszám/évszám után" Képviselő-testületi határozat"

/4/ A számozott határozatokat jegyzőkönyvi kivonati formában az érintetteknek meg kell küldeni. 

/5/ A határozatok nyilvántartása és közlése a jegyző feladata.

A képviselő-testület dokumentumai 

50. §. /1/ A képviselő-testület üléseiről hangfelvételt és jegyzőkönyvet kell készíteni.

/2/ A testület esetenként külön döntéssel is meghatározhatja, hogy egyes napirendek hanganyagát az /1/ bekezdésben foglaltaktól eltérően, mely időpontig kell megőrizni. 

52. §. /1/ A testületi ülés jegyzőkönyve tartalmazza:

1. az ülés helyét, időpontját;
2. a megjelent képviselők és meghívottak nevét;
3. a tárgyalt napirendi pontokat,
4. a hozzászólások lényegét, 
5. a javaslatok és hozott döntések pontos megfogalmazását,
6. a rendeletek és határozatok tekintetében a szavazás számszerűsített eredményére vonatkozó (igen, nem, tartózkodott) utalást.
7. a testületi ülés fontosabb eseményeit (Beépitette a 8/2003. /IV. 18./ számú önkormányzati rendelet 12. §-a)

/2/ Bármely képviselő kérheti, hogy hozzászólása vagy annak egy része, szószerit kerüljön a jegyzőkönyvbe.

/3/ A jegyzőkönyv mellékletei:

1. a meghívó,
2. a jelenléti ív,
3. a megtárgyalt írásos előterjesztések, 
4. az írásban benyújtott hozzászólások,
5. egyéb írásos indítványok.

/4/ A jegyzőkönyvet az ülésvezető és a jegyző írja alá.

/5/ A jegyzőkönyv eredeti példányát mellékleteivel együtt a hivatal kezeli, évente bekötteteti és elhelyezi az irattárban. 

/6/ A jegyzőkönyv másolati példányát mellékleteivel együtt 15 napon belül meg kell küldeni törvényességi ellenőrzés végett a Nógrád megyei Közigazgatási Hivatalnak. 

/7/ A nyilvános testületi ülésről készült jegyzőkönyvet a város internetes honlapján közzé kell tenni. (Beépitette a 8/2003. /IV. 18./ számú önkormányzati rendelet 12. §-a)

/8/ A nyilvános ülésről készült jegyzőkönyvet és mellékleteit az állampolgárok ügyfélfogadási időben megtekinthetik. (Számozást módosította a 8/2003. /IV. 18./ számú önkormányzati rendelet 12. §-a)

/9/ A zárt ülésről készített külön jegyzőkönyvbe, valamint az ülés írásos (és hang) anyagába az érintettek és a 18. §. /3/ bekezdésében felsoroltakon kívül más nem tekinthet be. A zárt ülés jegyzőkönyvét és írásos anyagit az általános szabályok szerint, de elkülönítve kell tárolni és megőrizni. (Számozást módosította a 8/2003. /IV. 18./ számú önkormányzati rendelet 12. §-a)

V. FEJEZET
A BIZOTTSÁGOK

53. §. /1/ A képviselő-testület bizottságai előkészítő, véleményező, javaslattevő, ellenőrzési feladatokat ellátó - a képviselő-testület által önkormányzati ügyekben döntési jogkörrel is felruházható -, egymással mellérendeltségi viszonyban álló, választott testületi szervek. 

/2/ A képviselő-testület a fontosabb önkormányzati feladatokra a következő állandó bizottságokat hozza létre: 
- Pénzügyi Bizottság
- Egészségügyi, Művelődési, Oktatási és Sport Bizottság
- Szociális Bizottság
- Településfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság (Módosította a 9/2002. /XI. 21./ számú önkormányzati rendelet 7.§-a)

54. §. /1/ A bizottságok taglétszámát és személyi összetételét a bizottsági munka hatékonyságának szempontjai határozzák meg. 

/2/ A képviselő-testület a bizottságok létszámáról, összetételéről a megalaku-lásakor dönt, azonban szükség esetén bármelyik képviselő indítványára azt módosíthatja. 

/3/ A bizottság elnökének valamint külső tagjainak megválasztására a képviselők tesznek javaslatot. (Módosította a 8/2003. /IV. 18./ számú önkormányzati rendelet 13. §-a)

/4/ A bizottságok képviselő és nem képviselő tagjainak jogai és kötelezettségei azonosak. 

/5/ A megválasztott bizottságok személyi összetételét a 3. számú melléklet tartalmazza.

/6/ A bizottságok feladat és hatáskörét az 4. számú melléklet tartalmazza.

55. §. /1/ A bizottság tagjai közül elnökhelyettest választ. (Módosította a 8/1997. /V. 30./ számú önkormányzati rendelet.)

/2/ A bizottság elnökének tartós akadályoztatása esetén az elnökhelyettes látja el feladatai.

/3/ A bizottság részletes belső működési szabályait - az Ötv. és az SZMSZ kereti között- maga állapítja meg. 

56. §. /1/ A bizottság ülését az elnök hívja össze a bizottság által meghatározott módon és formában.

/2/ A bizottságot 10 napon belüli időpontra össze kell hívni a polgármester vagy a bizottsági tagok egyharmadának napirendi javaslatot is tartalmazó indítványára. 

/3/ Több bizottság feladatkörét is érintő ügy napirendre tűzése esetén a bizottságok elnökei megállapodhatnak adott téma együttes ülés keretében történő tárgyalásáról.

/4/ A bizottsági ülések időpontjáról, a tárgyalandó napirendről a polgármestert, a jegyzőt és képviselőket értesíteni kell. (Módosította a 9/2002. /XI. 21./ számú önkormányzati rendelet 4.§-a)

57. §. /1/ A bizottság ülése határozatképes, ha azon a megválasztott bizottsági tagok több mint a fele jelen van. 

/2/ A bizottság feladat és hatáskörébe tartozó kérdésekben egyszerű szótöbbséggel dönt.

/3/ A bizottság határozathozatalára a képviselő-testületre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. 

/4/ A bizottsági döntéshozatalból kizárható az, akit vagy akinek hozzátartozóját személyesen érinti az ügy. A személyes érintettségét az érdekelt köteles bejelenteni. A kizárásról az elnök esetében a polgármester, bizottsági tag esetén a bizottság dönt. 

58. §. Két vagy több bizottság között keletkezett feladat- és hatásköri összeütközés esetén a képviselő-testület állásfoglalása az irányadó. 

59. §. A bizottság napirenddel kapcsolatos döntését, állásfoglalását a testületi ülésen ismertetni kell. A bizottsági ülésen megfogalmazott kisebbségi véleményről a képviselő-testületet tájékoztatni kell. 

60. §. /1/ A bizottság döntésének kiadmányozója a bizottság elnöke. (Módosította a 12/1998. /IV. 18./ számú önkormányzati rendelet 20. §-a)

/2/ A bizottsági döntések előkészítéséhez és végrehajtásához szükséges szakmai, technikai és adminisztrációs feltételek biztosításáról a jegyző - a hivatal útját - gondoskodik. 

/3/ A bizottság ülésein átruházott hatáskörben hozott döntésekről jegyzőkönyv készül, melyet törvényességi ellenőrzés érdekében 15 napon belül meg kell küldeni a Nógrád megyei Közigazgatási Hivatalnak. A jegyzőkönyvet a bizottság elnöke és a jegyző írja alá. 

/4/ A bizottság egyéb üléseiről emlékeztető készül, melyet a bizottság elnöke ír alá. 

61. §. /1/ A bizottságok ülése nyilvános.

/2/ A zárt ülés 18. §-ban megfogalmazott szabályai a bizottságokra is vonatkoznak. (Módosította a 12/1998. /IV. 18./ számú önkormányzati rendelet 21. §-a)

62. §. /1/ A képviselő-testület meghatározott feladat elvégzésére ideiglenes bizottságot hozhat létre. 

/2/ Az ideiglenes bizottságra az állandó bizottságokra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. 

VI. FEJEZET
A POLGÁRMESTER

63. §. /1/ A polgármester a választópolgárok által megválasztott, főállású munkaviszonyban álló tisztségviselő. 

/2/ A polgármester tagja a képviselő-testületnek, a képviselő testület határozatképessége, döntéshozatala, működése szempontjából települési képviselőnek tekintendő. 

/3/ A polgármester tekintetében a képviselő-testület gyakorolja a munkáltatói jogokat.

/4/ A polgármester az államigazgatási tevékenységért a közszolgálati szabályok szerint felelős. 

64. §. /1/ A polgármester önkormányzattal kapcsolatos feladatait az Ötv., más törvények, valamint az SZMSZ tartalmazza. 

/2/ A polgármester feladatai az /1/ bekezdésben foglaltakon túlmenően különösen a következő: 

1. biztosítja a képviselő-testület demokratikus, széles nyilvánosság melletti működését
2. összehívja és vezeti a képviselő-testület ülését
3. képviseli az önkormányzatot
4. kötelező jelleggel indítványozhatja a bizottságok összehívását 
5. felfüggesztheti a bizottság döntésének végrehajtását, ha az ellentétes a képviselő-testület határozatával, vagy sérti az önkormányzat érdekeit
6. bizottsági elnök esetében dönt a kizárásról, ha az ügy a bizottság elnökét, vagy hozzátartozóját személyesen érinti
7. segíti a települési képviselők munkáját;

/3/ A polgármester a képviselő-testület döntései szerint és saját önkormányzati jogkörében irányítja a hivatalt. 

1. jegyző javaslatainak figyelembevételével meghatározza a hivatal feladatait az önkormányzat munkájának szervezésében, a döntések előkészítésében és végrehajtásában 
2. a jegyző javaslatára előterjesztést nyújt be a képviselő-testületnek a hivatal belső szervezeti tagozódásának, munkarendjének, valamint ügyfélfogadási rendjének meghatározására, 
3. hatáskörébe tartozó ügyekben szabályozza a kiadmányozás rendjét,
4. dönt a jogszabály által hatáskörébe utalt államigazgatási ügyekben, hatósági jogkörökben, egyes hatásköreinek a gyakorlását átruházhatja.

/4/ Gyakorolja az egyéb munkáltatói jogokat az önkormányzati intézmény vezetők és a jegyző tekintetében. 

/5/ Az általa meghatározott munkakörökbe történő kinevezés, felmentés és jutalmazás esetén egyetértési jogot gyakorol.

/6/ Ugyanazon ügyben egy alkalommal kezdeményezheti a döntés ismételt megtárgyalását, ha a képviselő-testület döntését az önkormányzat érdekeit sértőnek tartja. A kezdeményezést az ülést követő három napon belül nyújthatja be, a testület a benyújtástól számított tizenöt napon belül dönt. 

/7/ A polgármester minden hó második hétfőjén 8-12 óráig a polgármesteri hivatalban fogadónapot tart, melyről a lakosságot a Hangadó útján folyamatosan tájékoztatni kell. (Módosította a 12/1998./XI.23./ önkormányzati rendelet 22. §-a )

VII. FEJEZET
AZ ALPOLGÁRMESTER

65. §. /1/ A képviselő-testület a polgármester javaslatára, a polgármester helyettesítésére és munkájának segítésére a tagjai közül társadalmi megbízatású alpolgármestert választ.

/2/ A polgármester akadályoztatása esetén az alpolgármester látja el a polgármester teljes körű helyettesítését, valamint hatáskörébe utalt feladatokat. (Módosította a 12/1998./XI..23./ önkormányzati rendelet 23. §-a )

/3/ Az alpolgármesterre megfelelően irányadók a polgármesterre vonatkozó szabályok.

/4/ Az alpolgármester minden hó utolsó csütörtökén 16 óra 30 perctől-17 óra 30 percig fogadónapot tart a Polgármesteri Hivatal épületében. (Módosította a 8/2003./IV..18./ önkormányzati rendelet 14. §-a )

VIII. FEJEZET
A JEGYZŐ

66. §. /1/ A képviselő-testület - pályázat alapján - a jogszabályban megállapított képesítési követelményeknek megfelelő jegyzőt nevez ki határozatlan időre.

/2/ A jegyző ellátja az Ötv. 36. §. /2/-/3/ bekezdésében foglalt feladatokat.

/3/ A jegyző a polgármester irányításával gondoskodik az önkormányzat működésével kapcsolatos feladatok ellátásáról. Ennek keretében:

1. Előkészíti a képviselő-testület, a bizottságok elé kerülő előterjesztéseket;
2. Ellátja az önkormányzati képviselő-testület, a bizottságok szervezési és ügyviteli tevékenységével kapcsolatos feladatokat:
3. A napirend előtti feladatok keretében tájékoztatja a testületet az önkormányzatot érintő jogszabályi változásokról;
4. Tanácskozási joggal részt vesz a képviselő-testület és a képviselő-testületi bizottságok ülésein;
5. e./ Köteles jelezni a képviselő-testületnek, a bizottságnak és a polgármesternek, ha döntésénél jogszabálysértést észlel;
6. Gondoskodik a képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvének elkészítéséről, melyet a polgármesterrel aláír;
7. Gondoskodik azon bizottsági ülések jegyzőkönyveinek elkészítéséről, melyeken a bizottság átruházott hatáskörben döntést hozott; 
8. A képviselő-testületi és g. pont szerinti bizottsági ülés jegyzőkönyvét az ülést követő 15 napon belül köteles megküldeni a Nógrád megyei Közigazgatási Hivatalnak;
9. Gondoskodik a testületi határozatok nyilvántartásáról és közléséről; 
10. Igény szerint tájékoztatja a képviselő-testületet a polgármesteri hivatal munkájáról, az államigazgatási ügyintézés helyzetéről;

/4/ A jegyző önkormányzati rendelet alkotással kapcsolatos feladatai:

1. Kezdeményezheti rendelet alkotását, felülvizsgálatát és hatályon kívül helyezését;
2. Végzi az önkormányzati rendelet szakmai előkészítésével kapcsolatos feladatokat.
3. Gondoskodik a megalkotott rendeletek kihirdetéséről.

/5/ A jegyző egyéb feladatai:

1. Vezeti a polgármesteri hivatalt, megszervezi a hivatal munkáját;
2. Minden hétfőn 8-12 óráig fogadónapot tart;
3. Döntésre előkészíti a polgármester hatáskörébe tartozó államigazgatási ügyeket;
4. Ellátja a törvényben vagy kormányrendeletben előírt államigazgatási feladatot, hatósági hatáskört;
5. Dönt a hatáskörébe utalt ügyekben;
6. Gyakorolja a munkáltatói jogokat a polgármesteri hivatal köztisztviselői felett (Módosította a 12/1998./XI..23./ önkormányzati rendelet 24. §-a )
7. Hatáskörébe tartozó ügyekben szabályozza a kiadmányozás rendjét (Módosította a 12/1998./XI..23./ önkormányzati rendelet 24. §-a )

66/A. §. /1/ A képviselő-testület a jegyző javaslata alapján - a jegyzőre vonatkozó szabályok szerint - határozatlan időre határozatlan időre aljegyzőt nevez ki. (Módosította a 12/1998./XI..23./ önkormányzati rendelet 25. §-a 

/2/ Az aljegyző helyettesíti a jegyzőt, ellátja a jegyző által meghatározott feladatokat.

IX. FEJEZET
A KÉPVISELŐ-TESTÜLET HIVATALA 

67. §. /1/ A képviselő-testület egységes hivatalt hoz létre polgármesteri hivatal elnevezéssel.

/2/ A polgármesteri hivatal szervezetét, működését, az ellátandó feladat- és hatáskörét rögzítő ügyrendet az SZMSZ 5. számú melléklete tartalmazza. 

/3/ A polgármesteri hivatal alap- és vállalkozási tevékenységét a 6. számú melléklet tartalmazza.

X. FEJEZET
LAKOSSÁGI FÓRUMOK

68. § /1/ A képviselő-testület lakossági fórumok szervezésével teremt lehetőséget az állampolgárok és közösségeik számára a helyi ügyekben való részvételre:

1. fontosabb döntések előkészítése során a vélemény nyilvánításra; 
2. a közvetlen tájékoztatásra;

/2/ A képviselő-testület évente egy alkalommal tájékoztatót ad a lakosság részére az adott év terveiről, az elmúlt év célkitűzéseinek megvalósításáról, az önkormányzati vagyon helyzetéről. 

/3/ Munkatervében meghatározott időpontban és témában lakossági fórumot tart.

69. §. /1/ A képviselő-testület évente - munkatervében meghatározott - időpontban közmeghallgatást tart, amelyen az állampolgárok és a településen érdekelt szervezetek képviselői közérdekű kérdést, javaslatot tehetnek. 

/2/ A közmeghallgatás időpontját legalább 10 nappal korábban közzé kell tenni.

/3/ A közmeghallgatáson felmerült kérdésre a polgármester, a jegyző érdemi választ ad. Azonnal meg nem válaszolható, vizsgálatot igényló ügyben a választ 15 napon belül írásban meg kell küldeni a kérdezőnek. (Módosította a 8/2003./IV..18./ önkormányzati rendelet 16. §-a )

/4/ Nagyobb jelentőségű közügyekben tett intézkedésekről vagy annak eredményéről a lakosságot a HANGADÓ-ban tájékoztatni kell.

XI. FEJEZET
AZ ÖNKORMÁNYZATI GAZDÁLKODÁS 

70. §. A képviselő-testület az önkormányzat költségvetéséről, módosításáról és végrehajtásáról rendeletet alkot.

71. §. A képviselő-testület az éves költségvetésről, a költségvetés végrehajtásáról, valamint az önkormányzat vagyoni helyzetének alakulásáról a lakosságot évente a HANGADÓ útján és lakossági fórumon tájékoztatja. 

72. §. Az önkormányzati vagyonnal való gazdálkodás szabályait külön rendelet szabályozza. 

XII. FEJEZET
KISEBBSÉGI ÖNKORMÁNYZAT

73. §. /1/ A településen közvetlenül megválasztott Cigány és Szlovák Kisebbségi Önkormányzat működik. (Módosította a 12/.1998./XI.23../ önkormányzati rendelet 26. §-a )

/2/ Feladat és hatáskörét, működésének szabályait a nemzeti és etnikai kisebbség jogairól szóló 1993. évi LXXVII. törvény, valamint az önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 102./A-F.§-a határozza meg. 

/3/ A kisebbségi önkormányzat jogszabályban foglalt feladat és hatáskörét, szervezeti és működési előírásait Szervezeti és Működési Szabályzatában rögzíti. 

XIII. FEJEZET
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

74. §. /1/ Az SZMSZ 1995. június 1-én lép hatályba.

/2/ Az SZMSZ hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a 15/1992. (X.21.), valamint a 4/1993. (II. 24.) számú önkormányzati rendelettel módosított 1/1991. (I.11.) számú önkormányzati rendelet.

75. §. Az SZMSZ mellékletei: (Módosította a 12/1998. /XI.23./, 5/1999. /II.19./ 2/2000. /II.4./, 1/2001. /II.8./, a 8/2001. /VIII. 31./, 9/2002. /XI. 21./ valamint 8/2003. /IV.18./ önkormányzati rendelet.)

1. szám: Települési képviselők név és címjegyzéke 
2. szám: A képviselő-testület átruházott hatáskörei
3. szám: Képviselő-testület bizottságai
4. szám: A bizottságok feladat és hatásköre
5. szám: A polgármesteri hivatal ügyrendje 
6. szám: A polgármesteri hivatal alap- és vállalkozási tevékenysége 

3/1996. /I.31./ önkormányzati rendelet 1996. február 1. napján lépett hatályba
8/1997. /V.30./ önkormányzati rendelet kihirdetése napján, 1997. május 30-án lépett hatályba
11/1997. /VIII. 29./ önkormányzati rendelet 1997. szeptember 1. napján lépett hatályba 
13/1997./X.31./ önkormányzati rendelet 1997. november 1. napján lépett hatályba
5/1998. /II.23./ önkormányzati rendelet kihirdetése napján, egyes rendelkezései 1998. március 31.-én lépett hatályba 
12./1998. /XI.23./ önkormányzati rendelet 1998. november 23-án lépett hatályba
5/1999. /II.19./ önkormányzati rendelet kihirdetése napján lépett hatályba
2/2000. /II.4./ önkormányzati rendelet kihirdetése napján lépett hatályba 
1./2001. /II.8./ önkormányzati rendelet kihirdetése napján lépett hatályba
8/2001. /VIII.31./ önkormányzati rendelet 2001. szeptember 1. napján lépett hatályba
 

Gresina István sk. polgármester

Kapecska Ferencné sk. jegyző

Mezőfi Zoltán sk. polgármester

Kapecska Ferencné sk. jegyző