Rétság Város Önkormányzat Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV.   80. §.-ában  kapott  felhatalmazás alapján alábbi rendeletet alkotja.

1. §. (1)  A rendelet hatálya Rétság Város Önkormányzata tulajdonában lévő ingatlanokra, ingóságokra, valamint vagyoni értékű jogokra, társasági üzletrészekre és értékpapírokra, pénzeszközökre és pénzügyi követelésekre  (továbbiakban: önkormányzati vagyon) és az önkormányzati vagyonkezelőkre terjed ki.
(2) Önkormányzati vagyonkezelők különösen a Képviselő-testület hivatala, az önkormányzat költségvetési szervei (intézményei), és többségi tulajdonban lévő vállalkozásai.
(3) Az önkormányzat ingatlantulajdon és vagyoni értékű jog szerzésére is e rendelet rendelkezéseit kell alkalmazni.

2. §. Nem terjed ki a rendelet hatálya az önkormányzat tulajdonában álló bérlakások bérletére, elidegenítésére, valamint a közterületek használatának rendjére. Az erre vonatkozó szabályokat külön önkormányzati rendelet tartalmazza.

3. §. (1) Az önkormányzat vagyona törzsvagyonból és egyéb forgalomképes vagyonból áll.
(2)  A törzsvagyon körét törvény, valamint e rendelet állapítja meg.
(3) Az önkormányzat törzsvagyonát, ezen belül a forgalomképtelen és korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak körét e rendelet 1. számú melléklete tartalmazza.
(4) Az önkormányzat egyéb forgalomképes vagyonának felsorolását a 2. sz. melléklet tartalmazza.
(5) Egyes vagyontárgyak forgalomképtelenné, korlátozottan forgalomképessé, vagy forgalomképessé nyilvánításáról – törvényi rendelkezés hiányában – a képviselő-testület határozatban dönt.
(6) Amennyiben az önkormányzat tulajdonában a rendelet 1. sz. mellékletében nem nevesített vagyontárgy kerül, akkor annak besorolásáról a Képviselő-testületnek döntenie kell.
(7) A Képviselő-testület a vagyontárgy, vagy a vagyontárgy egy része - törzsvagyoni minősítését adó - rendeltetésének megváltozása esetén, a törvény előírásainak keretei között, egyes forgalomképtelen, illetve korlátozottan forgalomképes vagyontárgyat, illetve a vagyontárgy egy részét, határozatában forgalomképessé nyilváníthat.
(8) Ha az ingatlan(rész) forgalomképességében változás történik, az új ingatlan(rész) besorolását a vagyonkimutatásban és az ingatlanvagyon-kataszterben át kell vezetni a kialakuló ingatlan-nyilvántartási állapotnak megfelelően.

4.§. (1)Az önkormányzat vagyonának hasznosítása a kötelező feladatok ellátását nem veszélyeztetheti.
(2) Az önkormányzat csak olyan vállalkozásban vehet részt, melyben felelőssége nem haladja meg a vagyoni hozzájárulásának mértékét.

5. §. Az önkormányzati vagyont az éves zárszámadáshoz csatolt – külön jogszabályban meghatározott – vagyonkimutatásban kell kimutatni.

6. §. (1)Az önkormányzat tulajdonában lévő ingatlanvagyonról a 147/1992. (XI.06.) Korm. rendelet alapján készített ingatlankatasztert a Polgármesteri Hivatal pénzügyi csoportja  -  vagyonnyilvántartó – vezeti.
(2) A kataszter elkülönítetten tartalmazza a törzsvagyon és egyéb vagyon jogszabályban meghatározott adatait.
(3) Az ingatlan valós állapotában, értékében bekövetkezett változást az önkormányzati vagyonkezelő szervek a változástól számított 30 napon belül,  de az éves zárási munkákhoz igazodóan haladéktalanul, a változást dokumentáló okirat másolatának csatolásával kötelesek a vagyonnyilvántartónak jelenti. Az ingatlankataszterben a változást annak bekövetkezésétől számított 90 napon belül át kell vezetni.

A tulajdonosi jogok gyakorlása

7. § (1)Az önkormányzatot megilletik mindazok a jogok és terhelik mindazon kötelezettségek, amelyek a tulajdonost megilletik, illetve terhelik.
(2) A tulajdonosi jogokat  a Képviselő-testület, illetőleg átruházott hatáskörben -  e rendeletben foglaltak szerint – a Pénzügyi  Bizottság, valamint a polgármester gyakorolja.
(3) Átruházott hatáskörben hozott döntésről a Képviselő-testületet tájékoztatni kell.

8. §. (1) A Képviselő-testület az 1-2. sz. mellékletében körülírt, egyes önkormányzati tulajdonú vagyontárgyai  – tulajdonjog változással nem járó – egyéb módon történő hasznosítását az alapító okirat szerinti tevékenység keretében az önkormányzati  vagyonkezelőkre   bízhatja.
(2) Önkormányzati vagyont más jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság vagy természetes személy csak akkor kezelhet, ha a tulajdonosi jogok gyakorlója az erre irányuló szerződésben a tulajdonjog egy részének gyakorlásával megbízza.
(3) Önkormányzati vagyonkezelők a rájuk bízott vagyont bérleti vagy használati szerződés útján saját hatáskörben az e rendeletben foglaltak szerint hasznosíthatják.
(4) Ingó és ingatlan vagyontárgyak csak határozott időre adhatóak bérbe. A határozott idejű bérleti jogviszony időtartama a  földhaszonbérlet esetén a 3 évet, az /5/ bekezdésben foglalt esetben a  6 hónapot csak akkor haladhatja meg,  ha ahhoz a Képviselő-testület hozzájárult.
(5) Az önkormányzati intézmények vezetői  az alapító okiratban meghatározott tevékenységi körön belül a használatukba adott termeket, eszközöket alkalomszerűen, vagy legfeljebb hat havi határozott idejű bérbeadás útján hasznosíthatják, melyről a képviselő-testületet tájékoztatni kell. 
(6) A hasznosítás bevétele a használó vagyonkezelőt illeti meg.
(7) A megkötött bérleti, használati szerződések 1 példányát a polgármesteri hivatal pénzügyi csoportjának  – a szerződés aláírásától számított 8 napon belül - meg kell küldeni.
(8) A hasznosítás az önkormányzati vagyonkezelő alapfeladatainak ellátását nem korlátozhatja, nem veszélyeztetheti, az önkormányzati vagyon állagát nem ronthatja.
(9) A vagyon rendeltetésszerű használatáért és a gazdaságos működtetésért az önkormányzati vagyonkezelő szerv vezetője a felelős.
(10) Ha egy vagyontárgyhoz kapcsolódó intézményi, közüzemi vagy hivatali funkció megszűnik, a vagyon hasznosításáról a Pénzügyi  Bizottság véleményezése után a Képviselő-testület dönt. 

9. §. Önkormányzati vagyon, vagyonrész vállalkozásba történő beviteléről – megfelelő hozamszámítás alapján  -  a Képviselő-testület dönt.

10. §. Az ingatlan-nyilvántartásban az önkormányzat javára bejegyzett  idegen ingatlanon fennálló jelzálog joggal, és elidegenítési tilalommal kapcsolatos   alábbi hatásköreit a képviselő-testület a polgármesterre ruházza át: 
a.)  megállapított lakás szerzési támogatásra bejegyzett jelzálogjog törlése a lakás támogatás teljes összegű visszafizetésekor
b.) hozzájárulás  a pénzintézet által folyósított lakásépítési  kedvezmény és  hitel ingatlan-nyilvántartási bejegyzéséhez,
c.) hozzájárulás az önkormányzati lakás szerzési támogatásra  és pénzintézeti  hitelre vonatkozó jelzálogjog ranghely cseréjéhez, 
d.) részletfizetéssel  értékesített önkormányzati lakásokra kikötött jelzálogjog törlése a vételár teljes megfizetésekor 
e.) értékesített  önkormányzati lakásokra kikötött visszavásárlási jog törlése az időtartam leteltekor.

11. §. (1) A Képviselő-testület a tulajdonjog gyakorlásával összefüggő egyes feladatokat a Polgármesteri Hivatal útján látja el, illetve erre intézményt, gazdasági társaságot, közhasznú társaságot alapíthat, vagy természetes, illetve jogi személyekkel, jogi személyiséggel nem rendelkező társaságokkal megállapodhat, ez azonban nem minősül a tulajdonosi jogok átruházásának.
(2) A tulajdonjog gyakorlásával kapcsolatos feladatok különösen:
a.) az önkormányzati vagyon nyilvántartása és vezetése, ingatlan kataszter felfektetése,
b.) az önkormányzati vagyonnal való eredményes gazdálkodás szempontjából szükséges döntések meghozatalának kezdeményezése,
c.) az önkormányzati vállalkozások előzetes pénzügyi , gazdaságossági elemzése, megvalósítható-sági tanulmányok elkészítése,
d.) a tulajdonjog gyakorlásával összefüggésben, a döntés alapjául szolgáló bizottsági és testületi előterjesztések elkészítése,
e.) pályázati kiírások lebonyolítása, a beérkező pályázatok véleményezése, szerződések elkészítése, illetve elkészíttetése.

Az egyes jogügyleteknél alkalmazandó szabályok

12. §.  (1) A Képviselő-testület az önkormányzat tulajdonában lévő vagyontárgyak hasznosítására (bérletére, elidegenítésére) üzemeltetésére, továbbá az önkormányzat tulajdonába kerülő vagyontárgyak létesítésére  a (2) bekezdésben foglaltak   kivételével pályázatot  ír ki.
(2)  A pályázati rendszer nem terjed ki: 
a.) telek kiegészítések értékesítésére, nem önkormányzati tulajdonú felépítmények alatti földterületek  hasznosítására, értékesítésére,
b.) vagyontárgy önkormányzati alapítású vállalkozásba vitelére, gazdasági  társaságok üzletrészeinek értékesítésére, 
c.) állami feladatot ellátó állami szervek elhelyezésére, 
e.) részvények értékesítésére, 
d.) pályáztatás kétszeri eredménytelensége utáni esetekre, 
e.) ha a hasznosítandó helyiség közérdekű célt és az önkormányzat által ellátott oktatási,          kulturális, egészségügyi és szociális feladat megoldását  szolgálja, 
f.) a várhatóan 1 millió Ft egyedi értékhatár alatti vagyontárgy értékesítésére, kivéve több jelentkező   esetét, illetve 1 millió forintot elérő vagy meghaladó értékhatár esetén ha a Képviselő- testület az önkormányzat, valamint  Rétság város hosszú távú stratégiai  elképzelései megvalósítása céljából,  megalapozott önkormányzati érdekből, a pályázat  mellőzéséről  rendelkezik,
g.) lakóház építés céljára kialakított telkek  elidegenítésére
h.) mezőgazdasági rendeltetésű földek haszonbérbeadására
i.) ellenérték nélküli vagyonhasznosítás esetére.
(3) A pályázatot a Pénzügyi  Bizottság javaslata alapján – az illetékes Bizottságok véleményezésével –  a Képviselő-testület bírálja el.
(4) A pályázati irányelveket a 3. sz. melléklet tartalmazza.

13. §. (1) Korlátozottan forgalomképes vagyont elidegeníteni, vagy rendeltetésétől eltérő célra hasznosítani akkor lehet, ha a Képviselő-testületi döntés alapján az önkormányzati feladatellátáshoz már nem szükséges, vagy a feladatellátás egyéb módon is biztosítható.
(2) Az (1) bekezdésben  nevesített vagyon elidegenítése esetén, az értékesítést megelőzően a vagyont a korlátozottan forgalomképes vagyoni körből a forgalomképes vagyoni körbe kell besorolni.

14. §. (1) Értékesítésre kijelölt lakótelkek eladásáról   a Képviselő-testület erre vonatkozó határozatában foglaltak szerint  a Pénzügyi Bizottság dönt 
(2) Építési telek értékesítésénél  4 éves  beépítési kötelezettséget és ennek biztosítékaként  a visszavásárlási jogot elő kell írni. 

15. §. (1) Önkormányzati ingatlant érintő, tulajdonjog-változással járó döntés előkészítése során az ingatlanról – kivéve az építési telkeket, telekkiigazítás céljára értékesített ingatlanrészeket, valamint a várhatóan 1 millió Ft nettó eladási árat el nem érő ingatlanról – független ingatlanforgalmi szakvéleményt kell beszerezni.
(2) A várhatóan egy millió forintot meg nem haladó nettó eladási ár esetén a polgármesteri hivatal értékelése alapján is meghozható a döntés.
(3) A Képviselő- testület döntésénél – gazdasági megfontolásból - eltekinthet az értékbecslés készítésétől, illetve az értékbecslésben rögzített értéktől.

16. §. (1) Beépítetlen földterület csak akkor adható bérbe, ha a rá vonatkozó településrendezési előírásoknak megfelelő terület-felhasználás várhatóan öt éven belül nem valósul meg.
(2) A bérelt földterületen kizárólag kártérítési igény nélkül megszüntethető  ideiglenes építmény helyezhető el.

17. §. (1) Az önkormányzat tulajdonában álló, értékesítésre ki nem jelölt, kizárólag mezőgazdasági művelésre alkalmas ingatlanokat haszonbérbeadással lehet hasznosítani.
(2) A Képviselő-testület a haszonbérleti díjak mértékéről évente, minden év november 30-ig dönt.
(3) A haszonbérleti szerződést legfeljebb  3 éves időtartamra lehet megkötni, amely hosszabbítható.

18. §.  Bérleti, haszonbérleti szerződésekben ki kell kötni a bérleti jog továbbadása feltételeként a bérbeadó hozzájárulását.

19. § (1) Képviselő-testület - ha ahhoz önkormányzati érdek fűződik - bérleti díj,  használati díj megfizetése nélkül is hasznosíthatja ingatlan-vagyontárgyait.
(2) A hasznosítás szabályait a 22.§. tartalmazza.

20. §. (1) Az önkormányzat tulajdonában lévő vagyontárgyak hasznosítására, üzemeltetésére, intézményt, gazdasági társaságot, közhasznú társaságot alapíthat, illetve vagyonát gazdasági társaságban, közhasznú társaságban hasznosíthatja.
(2) Amennyiben az önkormányzat olyan gazdasági társaságot, közhasznú társaságot alapít, amelynek tevékenysége az önkormányzat ellátási felelőssége körébe tartozik, az önkormányzat tulajdoni  aránya 51 %-nál kevesebb nem lehet.

21. §. Településfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottságot előzetes véleménynyilvánítási jog illeti meg, minden olyan tulajdonosi döntés meghozatalánál, amely a hatályos rendezési tervek módosítását vonná maga után.

Ingyenes használatban lévő ingatlanok kezelésének és működtetésének szabályai

22. §. (1) Önkormányzat tulajdonában lévő vagyontárgy,  csak  a  Képviselő-testület döntése  vagy törvényi kötelezettség alapján adható ingyenes használatba.
(2) Az ingyenes használat során bérleti jogviszony nem jön létre, bérleti díjat fizetni nem kell.
(3) Az ingyenes használónak az ingatlan fenntartásával, üzemeltetésével kapcsolatban ténylegesen felmerülő költségeket, a használt területtel arányos részét meg kell térítenie. Ezek különösen a használt helyiségek (ingatlanok, ingatlanrészek) belső felújítási, karbantartási költségei, a közös költségek, a használt helyiségek közüzemi díjai.
(4) Az ingyenes használatra vonatkozóan használati szerződést kell kötni.

23. §. (1) Az önkormányzat kisebbségi résztulajdonában lévő gazdasági társaságokban, közhasznú társaságokban a taggyűlésen az önkormányzatot a polgármester, vagy az általa meghatalmazott személy képviseli, a Képviselő-testület iránymutatásai szerint.
(2) A polgármester a  tulajdonosi képviseletről szükség szerint ad tájékoztatást a Képviselő-testületnek. 

24. §. A nem társasági tulajdonrészt megtestesítő értékpapírokkal való gazdálkodásra az önkormányzatok pénzeszköz gazdálkodására és a költségvetés rendjére vonatkozó jogszabályok rendelkezései az irányadók.

A pénzeszközökre és pénzügyi követelésekre vonatkozó rendelkezések

25. §. (1) Rétság Város Önkormányzata költségvetési elszámolási számláját az Országos Takarékpénztár és Kereskedelmi Bank Rt-nél vezeti.
(2) Az Önkormányzat pénzügyi eszközeit a Polgármesteri Hivatal kezeli.

26. §. (1) A Polgármesteri Hivatal az Önkormányzat költségvetési elszámolási számláján lévő, átmenetileg szabad pénzeszközeit betétként kizárólag a számlavezető pénzintézetnél a költségvetési elszámolási számlához tartozó alszámlán kötheti le.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltak  betétként történő elhelyezéséről a polgármester értékhatárra tekintet nélkül saját hatáskörben dönt.
(3) Az önkormányzat költségvetési elszámolási számláján lévő, átmenetileg szabad pénzeszköz nem számlavezető pénzintézetnél történő  elhelyezéséről, illetőleg  államilag garantált értékpapír vásárlásáról, értékesítéséről   a Képviselő-testület dönt. 
(4) Az Önkormányzat a  szabad pénzeszközök (3) bekezdés szerinti lekötése esetén a számlavezetőn kívül más pénzintézetnél is számlát, értékpapír számlát nyithat.
(5) A Művelődési Központ és Könyvtár a költségvetési elszámolási számláján lévő szabad pénzeszközeit betétként kizárólag a számlavezető pénzintézetnél a költségvetési elszámolási számlához tartozó alszámlán kötheti le.
(6) Önkormányzat felügyelete alá tartozó költségvetési szerv értékpapírt nem vásárolhat.

27. §. A Polgármesteri Hivatal és intézményei pénzkezelésére, a gazdálkodás rendjére, a számvitelre és mérlegkészítésre külön jogszabályok rendelkezései az irányadók. A szükséges belső szabályzatokat, utasításokat a polgármester és a jegyző, illetve az intézményvezetők kötelesek kiadni.

Követelések kezelése

28. § (1) A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 3. § /4/ bekezdés  10. pontja és a 249/2000. (XII.24.) Korm. rendelet 5.§. 3./ pontja szerint minősített behajthatatlan követelések, amelyek különösen
- az önkormányzat tulajdonában álló lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérleti    díjaival,
- az önkormányzati vagyon részletfizetés mellett történt átruházásával (értékesítésével), részletfizetés mellett történt egyéb hasznosításával,
- közterület-használati díjakkal, földhaszon-, illetve egyéb bérleti díjakkal, 
- első lakáshoz jutók helyi támogatásával,
- étkezési térítési díjakkal,
- átadott pénzeszközökkel,
- termékértékesítéssel, szolgáltatásnyújtással,
- egyéb követelésekkel kapcsolatos követelésekből származhatnak, melyek leírási jogát
    a.) a költségvetési törvényben meghatározott  kis összeg egyedi értékhatáráig a Pénzügyi Bizottság 
    b.) az a.) pontban  meghatározott értékhatár felett a Képviselő-testület gyakorolja.
(2)  A behajthatatlanság tényét és mértékét  igazolni kell.
(3) Behajthatatlan követelések felülvizsgálatát évente egyszer a zárszámadási rendelet elfogadását megelőző 60 napon belül el kell végezni.
(4) Behajthatatlannak nem minősülő esetekben követelésről lemondani csak a Képviselő-testület jogosult.
(5) A (4) bekezdésben foglalt  követelés lemondásáról szóló döntés lehet:
a.)  kérelmet elutasító,
b.) kérelemnek részben helyt adó,
c.) kérelemnek részben helyt adó és egyben részletfizetést engedélyező,
d.) kérelmet elutasító és egyben részletfizetést engedélyező,
e.) kérelemnek helyt adó.
(6) A  helyi adóból, és a gépjárműadóból származó követelések mérséklésének, elengedésének módjára külön önkormányzati rendelet rendelkezései az irányadóak. 

29. § (1) Pénzügyi követelés vagyoni megváltását csak a Képviselő-testület engedélyezheti.
(2) Az önkormányzat kezességvállalásáról a Képviselő-testület dönt.
 
 

30. §. (1) Az önkormányzati vagyon ingyenes, illetve visszterhes szerződés útján történő gyarapításáról, valamint ingatlan bérbevételéről vagy használati jogának  megszerzéséről  a Pénzügyi Bizottság  javaslatára  a Képviselő-testület dönt.
(2) Az önkormányzati vagyon visszterhes gyarapítása esetén e rendelet 15.§.-ában foglaltakat kell alkalmazni.

31. §. (1) Az önkormányzati vagyon értékesítésére, illetőleg hasznosítására kötött szerződésekről a vagyonkezelő nyilvántartást vezet.
(2)  Az önkormányzat vagyonában külső körülmények, vagy más személyek által okozott kár enyhítése érdekében az önkormányzati vagyonkezelő  vagyoni és felelősségbiztosítást köt.
(3) A Képviselő-testület az önkormányzati intézmények vagyonkezelési- és hasznosítási tevékenységének pénzügyi-gazdasági ellenőrzését a Pénzügyi  Bizottsága útján gyakorolja.
(1) A Képviselő-testület a gazdasági társaságokban, közhasznú társaságokban lévő önkormányzati vagyon hasznosításának, kezelésének ellenőrzését elsősorban a Felügyelő Bizottságokban lévő tagjain keresztül gyakorolja.

32. §. (1) Az önkormányzat költségvetése terhére nyújtott, 200.000 Ft-ot meghaladó,  nem normatív,  céljellegű,  fejlesztési támogatások  kedvezményezettjeinek nevére, a támogatás céljára, összegére, megvalósítás helyére vonatkozó adatokat  a döntést  követő 60. napig   közzé kell tenni. 
(2) A vagyonértékesítésre, vagyonhasznosításra, vagyon vagy vagyoni értékű jog átadására, valamint koncesszióba adásra vonatkozó – nettó 5 millió Ft-ot elérő vagy azt meghaladó szerződések megnevezését, tárgyát, a szerződést kötő felek nevét, a szerződés értékét, határozott időre kötött szerződés esetében annak időtartamát, valamint az említett adatok változását közzé kell tenni a szerződés létrejöttét követő 60 napon belül.
(3) A szerződés értékére az államháztartásról szóló 1992.évi XXXVIII. tv. 15/B.§. (2) bekezdésében, a közzététel módjára a 15/A. §-ában foglaltak az irányadóak.

33. §. (1) Ez a rendelet  kihirdetése napján lép hatályba. 
(2) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti 
- az önkormányzat tulajdonáról és a vagyonnal való gazdálkodás  egyes szabályairól szóló 19/1993.(XII.30.) önkormányzati rendelet, 
- az önkormányzati  tulajdonban álló lakások és helyiségek elidegenítéséről szóló  13/1994. /I. 28./ önkormányzati rendelet 1. §. /1/ bekezdéséből  “és nem lakás céljára szolgáló helyiségekre” szövegrész, a 14. §, 15§., 16. §, a 17. §./1/ bekezdéséből   “ vagy helyiséget” szövegrész és a 19. §. 
(3) A rendelet 1-3. számozású mellékleteket tartalmaz, melyek a rendelet elengedhetetlen részét képezik.
 

Kihirdetési záradék.
A rendelet 2004. október  4-én  kihirdetésre került.

Törzsvagyon

1. Forgalomképtelen törzsvagyon részei
a.) helyi közutak és műtárgyaik ( 1990. LXV.tv. 79.§.)
b.)  terek és parkok ( 1990. LXV.tv. 79.§.)
c.) vizek és közcélú vízi létesítmények (1991.XXXIII.tv.18.§.)
d.) levéltári anyagok (1991.XXXIII.tv.23.§.)
e.) közterületi ingó vagyontárgyak ( köztéri műalkotások, táblák stb)
f.) köztemetők
g.)  azok a vagyontárgyak, amelyeket törvény vagy a Képviselő-testület annak nyilvánít.

2. Korlátozottan forgalomképes törzsvagyon részei
a.) közművek (1990.LXV.tv.79.§.)
b.) egészségügyi, szociális, kulturális, oktatási intézmények elhelyezésére
     szolgáló épületek (1990.LXV.tv.79.§.)
c.) önkormányzat és szervei elhelyezésére szolgáló épületek (1990.LXV.tv.79.§.)
d.) műemlékileg védett, műemlék jellegű és városkép jelentőségű ingatlanok 
     (1991.XXXIII.tv.3.§.)
e.) muzeális gyűjtemény és muzeális érték (1991.XXXIII.22.§.)
a.) védett természeti terület és természeti érték (1991.XXXIII.tv.33.§.)
h.) hulladékgazdálkodással kapcsolatos építmények
i.) az önkormányzat ellátási felelőssége körébe tartozó gazdasági társaságok, 
    közhasznú társaságok üzletrészei
j.) azok a vagyontárgya, amelyeket törvény vagy a Képviselő-testület annak 
  nyilvánít.

Forgalomképes vagyoni kör részei

Az 1. számú  mellékletben meghatározottakon kívül minden vagyon. Úgymint:
1.) Ingatlanok
- lakóházak, vegyes rendeltetésű és nem lakás céljára szolgáló épületek, lakások, helyiségek
- építési telkek
- belterületi, külterületi, mezőgazdasági művelésre és egyéb hasznosításra alkalmas földterületek,
- egyéb ingatlanok

1.) Önkormányzati közvetlen tulajdonú ingó tárgyak

2.) Likvid eszközök
- pénzeszközök, követelések
- részvények, kötvények, egyéb értékpapírok
- az önkormányzat ellátási felelőssége körébe nem tartozó gazdasági társaságban, közhasznú társaságban lévő üzletrészei, részesedései

1.) Forgalomképes vagyoni jogok
- használati jog, földhasználati jog
- bérleti jog

Pályázati irányelvek 

Ezen melléklet tartalmazza az önkormányzat tulajdonában álló vagyontárgyak elidegenítésére, vagy egyéb módon történő hasznosítására vonatkozó  pályázatok kiírására és a benyújtott pályázatok tartalmi követelményeire,   az elbírálás módjára vonatkozó  feltételeket.

1.) A pályázati hirdetmény az önkormányzat lapjában, esetenként országos, vagy megyei sajtóban is megjelentethető. 
2.) A pályázati ajánlatot csak hirdetményben közzétett vagyontárgyakra, az ott megjelölt tevékenységi körre, beépítés esetén a mindenkor érvényben lévő településrendezési terv szerinti  funkcióra lehet tenni. 
3.) A pályázati kiírásnak a következőket kell tartalmaznia: 
 a.) - az elidegenítési ár alsó határát (pályázati tárgyaláson a licit alkalmazási lehetőségét)
     - használati jog megszerzésének minimális értékét (helyiségek esetében övezetenkénti érték, mely fekvés és műszaki állapot figyelembe vételével került megállapításra)
- telkek esetében a közművesítettségi fok és fekvés 
b.) Vagyontárgy rendeltetésszerű használata érdekében a pályázó által elvégzendő munkák mennyiségben, vagy értékben való meghatározását. 
c.) A hasznosítási szerződés megszűnésekor a használót terhelő helyreállítási kötelezettséget, 
d.) A vagyontárgy pontos megnevezését, 
- alapterület nagyságát, 
- műszaki jellemzőit, 
- tulajdonosi jogosultságot, 
- az ajánlott funkciót, tevékenységi, illetve üzletkört, 
- bérleti díj alsó határát, utalva a várható inflációs ráta érvényesíthetőségére, 
- bánatpénz kikötését, amennyiben a pályázó önhibájából szerződéskötésre nem kerül sor. 
e.) A bérleti, a használati jog időtartamát. 
f.) A fizetendő bérleti, használati díjat (alsó határ jelleggel, vagy fix   összegben meghatározva.)
g.) A pályázati ajánlat benyújtásának helyét és idejét. 
h.) A pályázati tárgyalás helyét, idejét. 
i.)  Pályázati csomag díjazás ellenében történő átvétel lehetőségét. 
4.) A pályázatot írásban kell benyújtani, amely tartalmazza: 
    - pályázó nevét, címét, 
    - jelenlegi tevékenységét, tervezett tevékenység megnevezését, 
    - nyilatkozattételét a feltételek elfogadására. 
5.) A pályázati versenytárgyalás szabályai: 
     A pályázati versenytárgyalás lebonyolítása a Polgármesteri Hivatal feladata. 
     A versenytárgyalásra beérkező zárt pályázatok egyidejű felbontását kell  biztosítani. 
     A versenytárgyalásra meg kell hívni a Képviselő-testület által kijelölt bizottság elnökét, 
     vagy az általa kijelölt bizottsági tagot. 
     Koncessziós pályázat elbírálásakor közjegyzőt kell biztosítani. 
     A tárgyalás tisztaságát a jegyző köteles biztosítani. 
6.) Amennyiben a hasznosításra meghirdetett vagyontárgy pályáztatás  eredménytelen volt, azt ismételten újra meg kell hirdetni. 
7.) Állampolgárok és gazdálkodó szervezetek kezdeményezése alapján induló  pályáztatás esetén a kezdeményezők hasznosítási ötletének védelmét biztosítani kell. Két egyforma, azonos értékű pályázat benyújtásakor az ötlet   gazda elsődlegességének elve érvényesül.