Rétság Város Önkormányzat Képviselő-testület
14/2003. (VIII. 29.) számú rendelet
Szociális ellátások rendjéről
Módosította az 1/2006 sz. önkormányzati rendelet >>> Rétság Város Önkormányzat Képviselő-testülete a szociális igazgatásról és ellátásokról szóló, módosított 1993. évi III. törvény /továbbiakban Szt./, valamint a gyermekek védelméről és gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény, /továbbiakban Gyvt./ helyi alkalmazása érdekében az önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16. §. /1/ bekezdésében kapott felhatalmazás alapján az alábbi rendeletet alkotja.

I fejezet
Általános rendelkezések
A rendelet célja

1. §. /1/ A rendelet célja, hogy az Szt. és Gyvt. helyi végrehajtásaként, a helyi sajátosságoknak megfelelően, a város költségvetésének és teherbíró képességének figyelembe vételével meghatározza az önkormányzat által biztosított egyes szociális és gyermekvédelmi ellátások formáit, szervezeti kereteit, jogosultsági feltételeit, azok érvényesítésének garanciáját.

A rendelet hatálya

2. §. /1/ A rendelet hatálya kiterjed a Rétság Városban állandó bejelentett lakóhellyel rendelkező, és életvitelszerűen itt tartózkodó

a) magyar állampolgárokra b) állandó tartózkodásra jogosító személyi igazolvánnyal rendelkező bevándoroltakra c) magyar hatóság által menekültként elismert személyekre d) továbbá az Szt. 3.§./2/ bekezdésében és 6-7.§-aiban megjelölt személyekre.
Hatáskörök
3. §. /1/ A képviselő-testület e rendeletben, Szt.-ben és Gyvt.-ben meghatározott szociális hatáskörök gyakorlását a polgármesterre, és a Szociális Bizottságra ruházza át. /2/ Polgármester hatáskörébe tartozik:
a) temetési segély megállapítása b) rendszeres szociális segély c) hajléktalan, illetve életét és testi épségét veszélyeztető helyzetben lévő személyek szociális ellátásának megállapítása
/3/ Szociális Bizottság hatáskörébe tartozik:
a) átmeneti segély b) rendszeres gyermekvédelmi támogatás c) rendkívüli gyermekvédelmi támogatás d) méltányossági közgyógyellátás e) ápolási díj f) időskorúak járadéka g) szociális étkezés h) házi segítségnyújtás i) lakásfenntartási támogatás j) közszolgáltatási szemétdíj támogatás
/4/ Az Szt. 48.§. és 54. §-a alapján a köztemetés és egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság megállapítása a polgármester, az Szt. 50.§. /1/-/3/ bekezdése alapján a normatív közgyógyellátásra jogosultság megállapítása a jegyző hatásköre. /5/ A polgármester és Szociális Bizottság az átruházott jogkörben hozott döntésekről a képviselő-testületet soron következő ülésén tájékoztatni köteles.
Eljárási szabályok
4. §. /1/ A rendeletben meghatározott szociális ellátás megállapítására irányuló eljárás az igénylő, vagy annak törvényes képviselője kérelmére, vagy hivatalból indulhat. /2/ A kérelmet formanyomtatványon, a Polgármesteri Hivatal Igazgatási Csoportjánál kell benyújtani. /3/ A szociális ellátásra való jogosultság elbírálásához a kérelmező köteles a maga és a vele azonos lakásban élő, ott bejelentett lakóhellyel, vagy tartózkodási hellyel rendelkező közeli hozzátartozói személyi adataira, vagyoni és jövedelmi viszonyaira vonatkozó nyilatkozatokat becsatolni. Köteles továbbá a rendeletben előírt tartalmú igazolásokat – illetve ezek hivatalból történő beszerzéséhez szükséges hozzájárulásokat – mellékelni. /4/ A jövedelem számításánál irányadó időszak és az igazolások módja:
< text-indent: -42.55pt; font-weight: bold; margin-left: 42.55pt;FONT FACE="Tahoma">a) munkabér esetén - az évközi jutalom, prémium, 13. havi fizetés stb. 1/12-ed részével növelt – az előző 3 hónap nettó jövedelem átlagáról szóló munkáltatói igazolás. b) alkalmi munkából származó jövedelem esetén személyes nyilatkozat a havi nettó átlagos jövedelemről. c) munkanélküli járadékban részesülőknél a megállapító határozat másolatának és az utolsó 3 havi csekkszelvény becsatolásával az előző három havi átlag alapján számított nettó jövedelem. d) nyugdíjak, egyéb járadékok esetében a tárgyhavi vagy előző havi szelvény, illetve átutalási folyószámlára utalás esetén az eredeti pénzintézeti számla kivonat bemutatása, vagy a folyósító szerv igazolása a teljes havi összegről, az eredeti nyugdíj összesítő bemutatása mellett legalább évente egy alkalommal történő becsatolásával. e) vállalkozók esetében az APEH igazolása az előző évi személyi jövedelemadó alapjáról és személyes nyilatkozat a vállalkozási forma megjelölésével – az előző 3 hónap nettó jövedelem átlagáról. f) egyéb rendszeres (ingatlan bérbeadásból stb.) származó jövedelmek esetén az előző 3 hónap nettó bevételének átlagáról szóló igazolás. g) tartásdíj esetében – az utolsó 3 hónap ténylegesen megfizetett tartásdíj összegének átlaga – a szülők közötti egyezség jóváhagyásáról, illetve a tartásdíj megállapításáról szóló jogerős bírói ítélet, vagy mindkét szülő és két tanú által aláírt teljes bizonyító erejű magánokirat bemutatása mellett a ténylegesen fizetett tartásdíj utolsó három havi átvételi elismervénye -, postai feladóvevénye. h) egyéb, nem rendszeres jövedelmek esetében a kérelem benyújtását megelőző tizenként hónap egy havi átlaga. i) ösztöndíj esetében a kérelem benyújtását megelőző 12 hónap alatt kapott ösztöndíj 1/12-ed része.
/5/ Amennyiben a szociális ellátást igénylő személy és nagykorú – oktatási intézmény nappali tagozatán tanulmányokat nem folytató – családtagja munkanélküli, kérelméhez csatolni kell az illetékes munkaügyi központ igazolását, miszerint munkanélküli ellátásban nem részesül és számára megfelelő munkát nem tudnak felajánlani. /6/ Hiányosan benyújtott kérelem esetén a kérelmezőt fel kell hívni a hiányzó adatok pótlására. Amennyiben a kérelmező 15 napon belül nem tesz eleget a felhívásnak, az Államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló (továbbiakban: Áe.) 1957. évi IV. tv. /1/ bekezdése alapján a kérelmet a rendelkezésre álló adatok alapján kell elbírálni, vagy az eljárást meg kell szüntetni. /7/ Az e rendeletben szabályozott támogatásokat igénylők szociális, vagyoni körülményei megismerése érdekében szükség szerint környezettanulmányt kell készíteni. A környezettanulmány szükségességéről a hatáskör gyakorlója dönt. 5. §. /1/ Az önkormányzat által nyújtott rendszeres támogatásokat – rendszeres szociális segély, munkanélküli jövedelempótló támogatás, ápolási díj, időskorúak járadéka – a kérelem benyújtásától kell megállapítani, és a folyósítás a kérelem benyújtásának hónapjában napi összeggel esedékes. A nem teljes hónapra járó támogatást az ellátás havi összege harmincad részének és az ellátási napok szorzata alapján kell megállapítani. /2/ A rendszeres gyermekvédelmi támogatás a kérelem benyújtásától esedékes azzal, hogy ha a kérelmet
a.) a tárgyhónap tizenötödikéig nyújtották be, a támogatás teljes összegét, b.) a tárgyhónap tizenötödikét követően nyújtották be, a támogatás ötven %-át kell kifizetni.
right: 0cm; margin-top: 0cm; margin-bottom: .0001pt">/3/ A rendszeres támogatásokat utólag kell folyósítani.
a.) rendszeres szociális segély, időskorúak járadéka, ápolási díj, munkanélküliek jövedelempótló támogatása, a tárgyhó utolsó két munkanapján, b.) gyermekvédelmi támogatás minden hónap 20. napjától fizethető ki.
6. §. A rendelet alapján megállapított rendszeres támogatásokat évente felül kell vizsgálni. 7. §. /1/ A jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybevett szociális juttatások folyósítását meg kell szüntetni és az Szt. 17.§-a alapján a visszafizetést el kell rendelni. /2/ Az Szt. 7.§-a alapján az arra rászoruló személynek megállapított átmeneti segélyt, és az Szt. 48. §. alapján végzett köztemetés költségét a Polgármesteri Hivatal Pénzügyi csoportja köteles visszaigényelni a hatáskörrel rendelkező illetékes önkormányzattól. < text-indent: -21.3pt; font-weight: bold; margin-left: 21.3pt;FONT FACE="Tahoma">8. §. Az adatfelvétel és adatkezelés során be kell tartani az Szt. 18-24. §-ában foglaltakat, valamint a személyes adatok védelmére vonatkozó 1992. évi LXIII. tv. előírásait.

II. fejezet
Pénzben és természetben nyújtott szociális ellátások

9. §. Az önkormányzat szociális rászorultság esetén a jogosult számára az Szt., Gyvt. és jelen rendeletben meghatározott feltételek szerint időskorúak járadékát, lakásfenntartási támogatást, közszolgáltatási szemétdíj támogatást, ápolási díjat, átmeneti segélyt, temetési segélyt, köztemetést, rendszeres és rendkívüli gyermekvédelmi támogatást, állapít meg. Időskorúak járadéka 10. §. Időskorúak járadékára jogosult az Szt. 32/B. §.-ban meghatározott feltételeknek megfelelő, időskorú személy.

Rendszeres szociális segély

11. §./1/ Az a személy, aki az Szt. 37/A.§. (1) bekezdés b. pontja alapján, mint aktív korú nem foglalkoztatott személy rendszeres szociális segélyre jogosult, az Szt. 37/D.§. (2) és (6) bekezdése szerint köteles együttműködni az önkormányzattal és a Nógrád Megyei Munkaügyi Központ Rétság Városi Kirendeltségével (továbbiakban: Kirendeltség)

/2/  A Munkaügyi Központtal megkötött megállapodás alapján az együttműködés kiterjed. < font-weight: bold; margin-left: 60.0pt;FONT FACE="Tahoma">a) a kirendeltséggel rendszeres kapcsolatot tart, < font-weight: bold; margin-left: 60.0pt;FONT FACE="Tahoma">b) a felajánlott és számára megfelelő munkalehetőséget elfogadja < text-indent: -42.55pt; font-weight: bold; margin-left: 42.55pt;FONT FACE="Tahoma">/3/ Együttműködést nem vállalónak minősül az az aktív korú rendszeres szociális segélyben részesülő személy, aki a Kirendeltséggel nem működik együtt, vagy aki az önkormányzat illetőleg Kirendeltség által felajánlott képesítésének megfelelő munkahelyet nem fogadja el.

Lakásfenntartási támogatás

12. §. /1/ Kérelemre lakásfenntartási támogatás adható annak, az egy-szoba konyhát meg nem haladó, komfort nélküli lakásban élő személynek, vagy családnak, akinél az egy főre eső jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át, egyedülálló esetén annak 200 %-át nem éri el és a lakásfenntartás igazolt költsége eléri, vagy meghaladja a háztartás havi összjövedelmének 35 %-át. /2/ Költségként az /1/ bekezdés alkalmazásában a lakbért, vagy albérleti díjat, a lakáscélú pénzintézeti kölcsön törlesztő részletét, fűtés és elektromos áram költségét kell figyelembe venni. /3/ A lakásfenntartási támogatást kérő a lakhatás költségei közül, a) a lakbért, illetve albérleti díjat a lakásbérleti, illetve albérleti szerződéssel, b) lakás célú pénzintézeti kölcsön törlesztő részletét a pénzintézet igazolásával, c) a közüzemi díjakat a településen közüzemi szolgáltatást végző szervek által kiállított közüzemi számlákkal, d) egyedi fűtésű lakások esetén a fűtés költségeit a háztartási tüzelőanyagot forgalmazó által kiállított számlával igazolja. < font-weight: bold; margin-left: 7.1pt;FONT FACE="Tahoma">13. §. /1/ A lakásfenntartási támogatást a Szociális Bizottság egy évre állapíthatja meg. /2/ A támogatás összege havi 1.000 Ft, ha lakásfenntartás költsége a háztartás havi összjövedelmének 35-45 %-a. /3/ A támogatás összege havi 1.500 Ft, ha lakásfenntartás költsége a háztartás havi összjövedelmének 45 %-át meghaladja. /4/ A lakásfenntartási támogatás a bizottság döntésétől függően, vagy a jogosult részére, vagy a közüzemi szolgáltatást végző szerv részére közvetlenül havonta fizethető ki.

Közszolgáltatási szemétdíj

< font-weight: bold; margin-left: 7.1pt;FONT FACE="Tahoma">14. §./1/ Kérelemre, közszolgáltatási szemétdíj támogatás állapítható meg. < font-weight: bold; margin-left: 7.1pt;FONT FACE="Tahoma">/2/ Közszolgáltatási szemétdíj támogatásban részesíthető az a személy, aki: < font-weight: bold; margin-left: 61.1pt;FONT FACE="Tahoma">a) egyedül él, és a havi igazolt jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének kettő és félszeresét < font-weight: bold; margin-left: 61.1pt;FONT FACE="Tahoma">b) családban él, és családjában az egy főre eső havi igazolt jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 60 %-át. < font-weight: bold; margin-left: 61.1pt;FONT FACE="Tahoma">c) családban együtt élő valamennyi családtag életkora meghaladja a 70 évet és az egy főre eső jövedelmük nem éri el az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének kétszeresét. < text-indent: -49.65pt; font-weight: bold; margin-left: 49.65pt;FONT FACE="Tahoma">/3/ A Szociális Bizottság rendkívül méltánylást érdemlő esetben – betegség, létfenntartást veszélyeztető egyéb helyzetekben – a /2/ bekezdésben meghatározott jövedelemhatártól eltérhet. < text-indent: -49.65pt; font-weight: bold; margin-left: 49.65pt;FONT FACE="Tahoma">/4/ A közszolgáltatási szemétdíj támogatás éves mértéke nem haladhatja meg az adott évre megállapított közszolgáltatási szemétdíj összegét. < text-indent: -49.65pt; font-weight: bold; margin-left: 49.65pt;FONT FACE="Tahoma">/5/ A közszolgáltatási szemétdíj támogatás a feltételek fennállása esetén egyéb szociális támogatás mellett is megállapítható.

Ápolási díj

15.§./1/ A tartósan gondozásra szoruló személy otthoni ápolását ellátó, nagykorú hozzátartozó részére kérelemre ápolási díj állapítható meg. /2/ Az Szt. 41. §. /1/ bekezdésében meghatározott feltételeknek megfelelő hozzátartozó ápolási díjra jogosult. /3/ Ápolási díj állapítható meg a jegyes kivételével annak a nagykorú hozzátartozónak (Ptk. 685.§. b. pont), aki egészségi állapota alapján alkalmas az önmaga ellátására képtelen, állandó ápolásra, vagy egészségi állapota miatt gondozásra, felügyeletre szoruló tartósan beteg, 18. életévét betöltött hozzátartozója (továbbiakban: ápolt) gondozására, ápolására, amennyiben családjában az egy főre jutó havi nettó jövedelem nem éri el az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, egyedülálló esetén annak 150 %-át. /4/ Az ápolási díj havi összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 80 %-a. 16.§./1/ Nem állapítható meg ápolási díj a hozzátartozónak, ha
< text-indent: -14.2pt; font-weight: bold; margin-left: 49.65pt;FONT FACE="Tahoma">a.) az ápolt két hónapot meghaladóan fekvőbeteg-gyógyintézeti, valamint nappali ellátást nyújtó, vagy bentlakásos szociális intézményi elhelyezésben részesül, < text-indent: -14.2pt; font-weight: bold; margin-left: 49.65pt;FONT FACE="Tahoma">b.) rendszeres pénzellátásban részesül, ide nem értve azt a táppénzt, amelyet az ápolási díj folyósításának időtartama alatt végzett keresőtevékenységből adódó biztosítási jogviszony alapján -–keresőképtelenné válása esetén – folyósítanak < font-weight: bold; margin-left: 36.0pt;FONT FACE="Tahoma">c.) szakiskola, középiskola, illetve felsőoktatási intézmény nappali tagozatos hallgatója, < text-indent: -14.2pt; font-weight: bold; margin-left: 49.65pt;FONT FACE="Tahoma">d.) keresőtevékenységet folytat és munkaideje – az otthon történő munkavégzés kivételével – napi 4 órát meghaladja, < text-indent: -14.2pt; font-weight: bold; margin-left: 49.65pt;FONT FACE="Tahoma">e.) az ápolt tartási, életjáradéki, vagy öröklési szerződés alapján eltartásra jogosult, kivéve, ha a szerződés felbontás alatt áll, vagy a kötelezett igazoltan nem tesz eleget a szerződésben foglaltaknak.
/2/ Az ápolási díjra való jogosultságot meg kell szüntetni, ha
< font-weight: bold; margin-left: 54.0pt;FONT FACE="Tahoma">a) az ápolt állapota az állandó ápolást már nem teszi szükségessé, < font-weight: bold; margin-left: 54.0pt;FONT FACE="Tahoma">b) az ápolást végző személy a kötelezettségét nem teljesíti, < font-weight: bold; margin-left: 54.0pt;FONT FACE="Tahoma">c) az ápolt személy meghal, < font-weight: bold; margin-left: 54.0pt;FONT FACE="Tahoma">d) az ápoló családjában az egy főre jutó havi nettó jövedelem meghaladja az /1/ bekezdésben meghatározott összeget.
/3/ Az ápolt személy halála esetén az ápolási díj folyósítását a halál időpontját követő hónap első napjával kell megszüntetni. < text-indent: -42.55pt; font-weight: bold; margin-left: 42.55pt;FONT FACE="Tahoma">/4/ Az Szt. 41.§.(3) bekezdés b. pontjában, a 43. §-ban és a 44.§. (3) bekezdésében foglalt rendelkezéseket értelemszerűen alkalmazni kell az ápolási díj megállapítása és folyósítása során.

Átmeneti segély

17. §. /1/ Átmeneti segélyben részesíthető, aki létfenntartását veszélyeztető élethelyzetbe került, valamint időszakosan, vagy tartósan létfenntartási gondokkal küzd. /2/ Átmeneti segélyben részesíthető az a személy, aki:
< font-weight: bold; margin-left: 54.0pt;FONT FACE="Tahoma">a) tartósan beteg és ebből eredően jövedelem kiesése keletkezik, < font-weight: bold; margin-left: 54.0pt;FONT FACE="Tahoma">b) betegség miatti eseti gyógyszerköltségek megfizetése megélhetését veszélyezteti, < font-weight: bold; margin-left: 54.0pt;FONT FACE="Tahoma">c) elemi kár, baleset, vagy bűncselekmény sértettje, és anyagi segítségre szorul, < font-weight: bold; margin-left: 54.0pt;FONT FACE="Tahoma">d) közüzemi díj hátralékát önhibáján kívül kiegyenlíteni nem tudja, < font-weight: bold; margin-left: 54.0pt;FONT FACE="Tahoma">e) nagyobb összegű előre nem látható, vagy tervezhető jelentős többlet kiadások merülnek fel, melyet önhibáján kívül teljesíteni képtelen, < font-weight: bold; margin-left: 54.0pt;FONT FACE="Tahoma">f) egyéb, különös méltánylást érdemlő, nem szabályozható helyzetbe kerül.
/3/ Átmeneti segély a /2/ bekezdésben meghatározott feltételek fennállása esetén akkor állapítható meg, ha a kérelmező, illetve családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg
< font-weight: bold; margin-left: 54.0pt;FONT FACE="Tahoma">a) családok esetében az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, egyedülálló, illetve gyermekét (gyermekeit)egyedül nevelő szülők esetében az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át.
/4/ A Szociális Bizottság rendkívül méltánylást érdemlő esetben a /3/ bekezdésben meghatározott jövedelemhatártól eltérhet.
18. §. /1/ Az átmeneti segély összege évente nem haladhatja meg:
< font-weight: bold; margin-left: 54.0pt;FONT FACE="Tahoma">a) Kiskorú gyermeket vagy gyermekeket nevelő családok esetén gyermekenként a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegét. < font-weight: bold; margin-left: 54.0pt;FONT FACE="Tahoma">b) Egyéb esetekben, családonként vagy egyedülálló kérelmező esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének másfélszeresét.
/2/ A Szociális Bizottság rendkívül méltánylást érdemlő esetben az /1/ bekezdésben meghatározott összegnél nagyobb összegben is megállapíthat átmeneti segélyt.
/3/ Csak kivételes méltánylást érdemlő esetben részesülhet átmeneti segélyben az a személy és családja, aki az önkormányzat által megállapított rendszeres ellátások - kivéve az Szt. 37/A.§./1/ bekezdés a. pontja alapján megállapított rendszeres szociális segély – valamelyikében részesül.

19.§./1/ Átmeneti segély egyszeri alkalommal és időszakos támogatásként is megállapítható.

/2/ Az időszakos támogatásként megállapított átmeneti segély negyed és félévre szólhat és havonta fizetendő.

20.§. Az átmeneti segély készpénzben, vagy más módon /élelmiszer, közműhátralék kiegyenlítése, stb./ is nyújtható.

Temetési segély

21.§./1/ Az a személy, aki meghalt személy eltemettetéséről gondoskodott annak ellenére, hogy arra nem volt köteles, vagy tartásra köteles hozzátartozó volt ugyan, de a temetési költségek viselése a saját, illetve családja létfenntartását veszélyezteti, temetési segélyt igényelhet.
/2/ A helyben szokásos, legolcsóbb temetés költsége 100.000 Ft.
/3/ A temetési segély annak állapítható meg, akinek családjában az egy főre jutó havi nettó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének kétszeresét, egyedül élő esetén annak háromszorosát.

/4/ A temetési segély összege: 15.000 Ft

/5/ A temetési segély iránti kérelemhez mellékelni kell a temetési költségekről kiállított számlák eredeti példányát.

/6/ A temetési számlákat a kérelmezőnek vissza kell adni, melyre rá kell vezetni a megállapított segély összegét.

Köztemetés

22. §. /1/ Ha az eltemettetésre köteles személyt a polgármester a köztemetés megtérítésére kötelezi – kérelemre – részletfizetést engedélyezhet, amelyet a köztemetést követő második hónaptól kell megkezdeni és minden hónap 5. napjáig kell befizetni.

/2/ Részletfizetés esetén a havi törlesztő részletek összegét a kérelmező vagyoni-jövedelmi viszonyai, és egyéb szociális körülményeinek figyelembevételével kell meghatározni.

/3/ Amennyiben a részletfizetésre kötelezett két havi törlesztő részlet megfizetését elmulasztja, a megtérítés egy összegben válik esedékessé, és a behajtásáról intézkedni kell.

/4/ Annak a személynek, akit a polgármester a köztemetés költségeinek megtérítésére kötelezett, a jövedelme alapján járó temetési segély és a köztemetés költségének különbözetét kell megtéríteni.

Rendszeres gyermekvédelmi támogatás

23. §. /1/ Rendszeres gyermekvédelmi támogatásra jogosult a gyermek, ha az őt gondozó családban az egy főre jutó havi jövedelem összege nem haladja meg az öregségi nyugdíj legkisebb összegét, és a családban történő nevelkedés nem áll a gyermek érdekével ellentétben.

/2/ A rendszeres gyermekvédelmi támogatás az /1/ bekezdés szerinti feltételek fennállása esetén, az oktatási intézmény nappali tagozatán tanulmányokat folytató nagykorú gyermek részére is megállapítható és folyósítható, addig az időpontig, ameddig tanulói, vagy hallgatói jogviszonya fennáll, legfeljebb azonban 23. életévének betöltéséig. A tanulói jogviszony fennállását minden év szeptember 10. napjáig iskolalátogatási igazolvánnyal kell igazolni.

/3/ A jogosultság elbírálásánál a vagyoni helyzet vizsgálatát el kell rendelni, ha az önkormányzat hivatalos tudomása, vagy környezettanulmány megállapítása alapján a gyermeket gondozó család életkörülményei nem felelnek meg a jövedelem nyilatkozatban szereplő adatoknak.

/4/ Az egy főre jutó jövedelem és vagyon számításánál a Gyvt. 19.§./3/-/4/ és /6/-/8/ bekezdésében foglaltakat értelemszerűen  alkalmazni kell.

/5/ A rendszeres gyermekvédelmi támogatás havi összege gyermekenként 2003. évben 4.600 Ft, azt követően az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 22 %-a. /6/ A Szociális Bizottság egyedi elbírálással, különösen méltánylást érdemlő esetben az /1/ bekezdésben meghatározott egy főre jutó jövedelem felett is megállapíthat támogatást, illetve az /5/ bekezdésben rögzített havi összegtől magasabb összeget is megállapíthat. /7/ Az /1/ bekezdésben meghatározott egy főre jutó jövedelem felett a gyermekvédelmi támogatás csak annak a gyermeknek állapítható meg, akire tekintettel a Szociális Bizottság a méltányosságot gyakorolja. /8/ Ha nem látszik biztosítottnak a rendszeres gyermekvédelmi támogatásnak a gyermek érdekében történő felhasználása, a támogatást a gyermek étkezését, napközbeni ellátását biztosító intézmény részére lehet folyósítani. 24.§./1/ A rendszeres támogatás iránti kérelmet a szülő, vagy más törvényes képviselő terjesztheti elő. A kérelemhez csatolni kell a 149/1997.(IX.10.) Korm. rendelet 65.§. szerinti mellékleteket. Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás 25. §. /1/ Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás állapítható meg a gyermek részére, ha a gyermeket gondozó család időszakos létfenntartási gondokkal küzd, vagy létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került. /2/ Rendkívüli gyermekvédelmi támogatásban részesíthető az a gyermek, aki:

< font-weight: bold; margin-left: 54.0pt;FONT FACE="Tahoma">a) betegsége miatt eseti gyógyszer-költség megfizetése megélhetését veszélyeztetni < font-weight: bold; margin-left: 54.0pt;FONT FACE="Tahoma">b) beiskolázás többlet költségeit megfizetni nem tudja, < font-weight: bold; margin-left: 54.0pt;FONT FACE="Tahoma">c) egyéb, különösen méltánylást érdemlő, nem szabályozható helyzetbe kerül.
/3/ A rendkívüli gyermekvédelmi támogatás a /2/ bekezdésben meghatározott feltételek fennállása esetén akkor állapítható meg, ha a gyermeket gondozó családban az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg
a) családok esetében az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 80 %-át, < text-indent: -49.65pt; font-weight: bold; margin-left: 49.65pt;FONT FACE="Tahoma">b) gyermekét (gyermekeit) egyedül nevelő szülő esetében a nyugdíj mindenkori legkisebb összegét.
< text-indent: -14.15pt; font-weight: bold; FONT FACE="Tahoma">/4/ A rendkívüli gyermekvédelmi támogatás esetenként 2.000 Ft és 5.000 Ft között állapítható meg. < text-indent: -42.55pt; font-weight: bold; margin-left: 42.55pt;FONT FACE="Tahoma"> < text-indent: -42.55pt; font-weight: bold; margin-left: 42.55pt;FONT FACE="Tahoma">/5/ A rendkívüli gyermekvédelmi támogatás készpénzben, vagy más módon – tanszer, tankönyv, gyógyszer megvásárlásával stb. – is nyújtható. < text-indent: -42.55pt; font-weight: bold; margin-left: 42.55pt;FONT FACE="Tahoma">/6/ A Szociális Bizottság egyedi elbírálással, különösen méltánylást érdemlő esetben a /3/ és /4/ bekezdésben meghatározott jövedelem és összeghatártól eltérhet.

III. fejezet
Természetben nyújtott szociális és gyermekvédelmi ellátások

Közgyógyellátás

right: 0cm; margin-top: 0cm; margin-bottom: .0001pt">26.§. /1/ Méltányosságból közgyógyellátásra való jogosultság állapítható meg annak a személynek, < font-weight: bold; margin-left: 57.0pt;SPAN style="font-size: 10.0pt; font-family: Arial; font-weight: normal">a)aki egyedül él és havi nettó jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 2-szeresét nem haladja meg, és igazolt gyógyszer költsége havi jövedelmének 20 %-át meghaladja. < font-weight: bold; margin-left: 57.0pt;SPAN style="font-size: 10.0pt; font-family: Arial; font-weight: normal">b)aki családban él és az együtt élők egy főre eső havi nettó jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át nem haladja meg, és igazolt havi gyógyszerköltsége az 1 főre eső jövedelem 40 %-át meghaladja. < text-indent: -42.55pt; font-weight: bold; margin-left: 42.55pt;SPAN style="font-size:10.0pt;font-family:Arial;font-weight:normal">          /2/ A Szociális Bizottság különösen méltánylást érdemlő esetben az /1/ bekezdésben meghatározott jövedelemhatártól és havi gyógyszerköltség arányától eltérően is megállapíthat közgyógyellátást.

          /3/ A /1/ bekezdés alapján kiadott közgyógyellátási igazolvány érvényességét maximum egy évre lehet megállapítani.  Személyes gondoskodást nyújtó ellátások

27.§. A személyes gondoskodás keretébe tartozó alapellátási formák közül az önkormányzat: < font-weight: bold; margin-left: 43.5pt;SPAN style="font-size: 10.0pt; font-family: Arial; font-weight: normal">-gyermekek napközbeni ellátását (óvoda, napközi otthon) < font-weight: bold; margin-left: 43.5pt;SPAN style="font-size: 10.0pt; font-family: Arial; font-weight: normal">-gyermekjóléti szolgáltatást < font-weight: bold; margin-left: 43.5pt;SPAN style="font-size: 10.0pt; font-family: Arial; font-weight: normal">-a szociálisan rászorulók részére szociális étkezést és házi segítségnyújtást biztosít.

Gyermekjóléti szolgálat

28.§./1/ A gyermekjóléti szolgáltatás 1997. évi XXXI. törvény 39-40.§-ában meghatározott feladatainak ellátását a képviselő-testület – a társult önkormányzatok által létrehozott – Nagyoroszi székhelyű Nyugat-Nógrád Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgálattal biztosítja. < text-indent: -42.55pt; font-weight: bold; margin-left: 42.55pt;SPAN style="font-size:10.0pt;font-family:Arial;font-weight:normal">         /2/ A gyermekjóléti szolgálat szervezési, szolgáltatási és gondozási feladatokat végez, együttműködik az oktatási intézmények gyermekvédelmi felelőseivel és a védőnőkkel.

Gyermekétkeztetés

29.§./1/ A gyermekétkeztetés megszervezéséről az önkormányzat a rendelkezésre álló konyhai kapacitás felhasználásával gondoskodik. < text-indent: -42.55pt; font-weight: bold; margin-left: 42.55pt;SPAN style="font-size:10.0pt;font-family:Arial;font-weight:normal">        /2/ A gyermekétkeztetésért a szülő (gyám, gondviselő) külön önkormányzati rendeletben meghatározott térítési díjat köteles az intézmény részére havonta megfizetni.

Szociális étkeztetés

30.§./1/ Az önkormányzat étkezést biztosít azoknak a szociálisan rászorult személyeknek, akik a napi egyszeri meleg étkezést önmaguknak, illetve önmaguk és eltartottaik részére tartósan, vagy átmeneti jelleggel nem képesek biztosítani.         /2/ Étkezésben kell részesíteni azt az igénylőt, illetve általa eltartottat is, aki kora, vagy egészségi állapota miatt nem képes az /1/ bekezdés szerinti étkezésről más módon gondoskodni. < text-indent: -1.0cm; font-weight: bold; margin-left: 1.0cm;SPAN style="font-size:10.0pt;font-family:Arial;font-weight:normal">31.§. Házi segítségnyújtás keretében kell gondoskodni azokról a személyekről, akik otthonukban önmaguk ellátására saját erőből nem képesek, és róluk nem gondoskodnak. < text-indent: -1.0cm; font-weight: bold; margin-left: 1.0cm;SPAN style="font-size:10.0pt;font-family:Arial;font-weight:normal"> < text-indent: -1.0cm; font-weight: bold; margin-left: 1.0cm;SPAN style="font-size:10.0pt;font-family:Arial;font-weight:normal">32.§./1/ A szociális étkezésre és házi segítségnyújtásra jogosult személy térítési díját az ellátott havi jövedelmétől függően, a képviselő-testület által megállapított intézményi térítési díj %-ában, az alábbiak szerint kell megállapítani: < text-indent: -1.0cm; font-weight: bold; margin-left: 1.0cm;SPAN style="font-size:10.0pt;font-family:Arial;font-weight:normal">
jövedelem kategória
Egyedül élő
családban élő
- Mindenkori öregségi nyugdíj minimumtól 4.000 Ft-tal
   alacsonyabb jövedelemig az intézményi térítési díj
10 %
20 %
- Mindenkori öregségi nyugdíj minimumtól 2000 Ft-tal
   alacsonyabb havi jövedelemig az intézményi térítési díj
20 %
40 %
- Mindenkori öregségi nyugdíj minimumtól 1.000 Ft-tal
   alacsonyabb havi jövedelemig az intézményi térítési díj
40 %
75 %
- Mindenkori öregségi nyugdíj minimummal egyező havi 
   jövedelemig az intézményi térítési díj
60 %
100 %
- Mindenkori öregségi nyugdíj minimum + 2000 Ft
   havi jövedelemig az intézményi térítési díj
100 %
100 %
       /2/ Az étkezés és házi segítségnyújtás személyi térítési díja a szociális körülmények alapján, egyedi elbírálással az /1/ bekezdésben meghatározottól alacsonyabb mértékben, vagy térítésmentesen  is megállapítható.        /3/ Az étkeztetésért fizetendő általános forgalmi adóval növelt személyi térítési díj – mely az élelmezési térítés és az igénybevett étkeztetések számának szorzata, nem haladhatja meg az ellátást igénybevevő rendszeres havi jövedelmek 25 %-át.        /4/ A házi segítségnyújtás keretében biztosított ellátásért fizetendő személyi térítési díj – mely az óradíj jövedelemtől függő %-ának és a gondozásra fordított időnek a szorzata – nem haladhatja meg a gondozott rendszeres havi jövedelmének 20 %-át.

        /5/ Ha a házi segítségnyújtás keretében étkezést is biztosítanak, a személyi térítési díj együttes összege nem haladhatja meg a gondozott rendszeres havi jövedelmének 30 %-át.

        /6/ A szociális ellátás személyi térítési díja évente két alkalommal vizsgálható felül és változtatható meg, kivéve, ha a kötelezett jövedelme < font-weight: bold; margin-left: 60.0pt;SPAN style="font-size: 10.0pt; font-family: Arial; font-weight: normal">a)olyan mértékben csökken, hogy a rendelet alapján a meghatározott térítési díj fizetési kötelezettségének nem tud eleget tenni, < font-weight: bold; margin-left: 60.0pt;SPAN style="font-size: 10.0pt; font-family: Arial; font-weight: normal">b)az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 25 %-át meghaladó mértékben növekedett.

IV. fejezet
Záró rendelkezések
< text-indent: -1.0cm; font-weight: bold; margin-left: 1.0cm;SPAN style="font-size:10.0pt;font-family:Arial;font-weight:normal">33.§. Ez a rendelet 2003. szeptember 1. napján lép hatályba. Egyidejűleg a szociális ellátások rendjéről szóló 5/1997.(III.28.) számú és ezt módosító 14/1997.(XI.28.), 6/1999.(II.19.), 9/2000.(IV.28.), 14/2000.(VIII.31.) 11/2001.(XI.30.), valamint az 1/2002.(I.28.) számú önkormányzati rendelet hatályát veszti. < margin-top: 0; margin-bottom: 0">                                      Mezőfi Zoltán                                 Kapecska Ferencné < margin-top: 0; margin-bottom: 0">                                      polgármester                                           jegyző
 
www.retsag.hu
©Copyright
E-mail
Webmester
<vissza
^fel-