Rétság Város Önkormányzat Képviselő-testületének
4. számú  JEGYZŐKÖNYVE
Készült: 2006. február 23. napján megtartott képviselő-testületi ülésen.

Jelen vannak: 12 fő képviselő a csatolt jelenléti ív alapján, Mezőfi Zoltán polgármester, Kapecska Ferencné jegyző, Bulejka András főmunkatárs, Lichtenberger Edit jegyzőkönyvvezető, 65 fő rétsági lakos

Mezőfi Zoltán polgármester: Köszöntöm a megjelent képviselőket, intézményvezetőket, rétsági polgárokat. dr. Katona Ernő alpolgármester kicsit később érkezik, munkahelyi elfoglaltsága miatt. Megállapítom, hogy az ülés határozatképes, azt megnyitom. 

Napirend előtt:

1./ Tájékoztató a két ülés közötti időszak fontosabb eseményeiről, az önkormányzat érdekében végzett munkáról
Előterjesztő: Mezőfi Zoltán polgármester Mocsári Gergely képviselő: A tűzoltósággal kapcsolatban nekem rébuszosnak tűnnek a leírtak. Mit vizsgálnak, ad-hoc bizottságot mi alakítunk, ők alakítanak, vagy együttesen lesz megalakítva. Egyáltalán mi dolgunk van az ügyben, bővebb információra lenne szükségem. A másik a 2-es út rekonstrukciójával kapcsolatban kérdezem, milyen fogadtatás volt a laktanya területén kialakítandó telephely kérdésében? A másik kérdés, hogy a város területén a kátyúk javításában tudnak-e partnerek lenni, fogadókészek-e? 
Mezőfi Zoltán polgármester: Nekem is rébusz a tűzoltóság felvetése. Egy emlékeztető készült erről a megbeszélésről, minden évben ugyanazt kérdezik meg tőlünk, hogy milyen feltételekkel rendelkezünk, ezt mi minden évben le is írjuk. A fő cél itt is, és országosan is, hogy Rétságon vonulós tűzoltóság jöjjön létre. Rétság város feltételei adott, a felszereltség egy bizonyos szinten adott. Van egy jól működő tűzoltó egyesület, ebből ki lehet fejleszteni a meglévő adottságok szerint a vonulós tűzoltóságot, de amíg nem közlik az állami normatív támogatás, és a fejlesztéshez nyújtott állami támogatás mértékét, addig az önkormányzat nem vállalhat fel egy állami szerepet. Eddig konkrét összegekről nem sikerült nyilatkozniuk. Szakmai ad-hoc bizottságot fognak létrehozni. A 2-es úttal kapcsolatban tárgyalást folytattunk annak érdekében, hogy a rekonstrukciós munkák közben – ami március 15-től október 30-ig fog tartani – Rétság városában legyen a munka központi telephelye. Én ajánlottam figyelmükbe, hogy tekintettel arra, hogy Vác és Ipolyság között Rétság központi helyen van, itt legyen a központi telephely. Tegnapi napon elfogadták a javaslatomat, szeretnék a laktanya alakuló terét, mintegy 1500 m2-t igénybe venni, ezért határozatban rögzített bérleti díjat fizetni. Ez a téma Egyebekben ide fog kerülni. Ami az útépítést illeti, Rétság város belterületén a konkrét útfelújítási munkák július és augusztus hónapban fognak lezajlani, az előre felvázolt ütemterv szerint. Mindenkinek kérjük a türelmét. Ami a lerobbant utak felmérését illeti, megkértem őket, hogy szabad kapacitásuk terhére mérjék fel a becsült költséget, tegnap végigjártuk a legrosszabb állapotban lévő közterületeket. Ezt kb. 11 tételben felírtuk, kb. 1 hónapon belül elénk kerül, hogy legyen miből választania a képviselőknek. 
Szavazásra teszem fel a két ülés közötti fontosabb eseményekről szóló tájékoztatót, amit a képviselő-testület 12 igen szavazattal, egyhangúlag elfogadott. 

A Szervezeti és Működési Szabályzat 22. § (3) bekezdése alapján a meghívón nem szereplő napirend felvételéről, illetve meghívón szereplő napirend levételéről a napirend elfogadása előtt a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel, vita nélkül dönt.

A Pénzügyi és Településfejlesztési Bizottság javasolja a 6. napirendként szereplő Területvásárlási kérelem napirendről történő levételét.
Javasolom 6. napirendként tárgyalni a “Lakásértékesítés ismételt pályázata” című napirendet. A Pénzügyi Bizottság tárgyalta a témát. Továbbá javasolom az “Interpellációra adott, el nem fogadott válasz kivizsgálása” című témát 11. napirendként tárgyalni. A napirendet a Pénzügyi Bizottság tárgyalta.

A napirendi javaslatot a képviselő-testület 12 igen szavazattal, egyhangúlag elfogadta, és az alábbiak szerint tárgyal.
 

-
 Napirend Előterjesztő
1./  2005. évi költségvetés módosítása Mezőfi Zoltán polgármester
2./  Szociális ellátások rendjéről szóló önkormányzati rendelet módosítása Kapecska Ferencné jegyző
3./  Szavazatszámláló Bizottság tagjainak megválasztása Kapecska Ferencné jegyző
4./  Adásvételi szerződéssel kapcsolatos peres ügy Kapecska Ferencné jegyző
5./  Sportegyesületek 2006. évi támogatása dr.Szájbely Ernő EMOS Biz. Elnöke
6./  Lakásértékesítés ismételt pályázata Kapecska Ferencné jegyző
7./  Rétság helységnév használatának engedélyezése Kapecska Ferencné jegyző
8./  Közmunkaprogram pályázat Kapecska Ferencné jegyző
9./  Hangadó Szerkesztő Bizottság kiegészítése Kapecska Ferencné jegyző
10./  Tájékoztató a kiemelt feladatok állásáról Mezőfi Zoltán polgármester
11./  Interpellációra adott, el nem fogadott válasz kivizsgálása Majnik László Pénzügyi Biz. Elnöke
12./ Egyebek -
Zárt ülésen:
1./  Elismerések adományozása dr.Szájbely Ernő EMOS Biz. Elnöke

dr. Katona Ernő alpolgármester megérkezett az ülésre. 

1./ 2005. évi költségvetés módosítása
Előterjesztő: Mezőfi Zoltán polgármester
Majnik László Pénzügyi bizottság Elnöke: A bizottság álláspontja, hogy az előterjesztés szokásosan precíz, gyakorlatilag a zárszámadásnak is meg fog felelni. Örvendetes számokat is tartalmaz, amelyek a várttól jobbak, pl. a hitelkamat alacsonyabb, noha 2006-ban ugyanúgy jelentkezni fog. Kérdésre elhangzott, hogy a levéltári anyag összeállítását két dolgozó túlmunkában végezte, erre a költségvetésben nem volt tervezve, ezért kell szerepeltetni a módosításban.
A bizottság az előterjesztés és a rendelet tervezet elfogadását javasolja.
Mezőfi Zoltán polgármester: Szavazásra teszem fel a 2005. évi költségvetés módosítására vonatkozó rendelet-tervezetet, amit a képviselő-testület 13 igen szavazattal, egyhangúlag elfogadott, és megalkotta alábbi rendeletét.
2./ Szociális ellátások rendjéről szóló önkormányzati rendelet módosítása
Előterjesztő: Kapecska Ferencné jegyző
Havas Vilmosné Szociális Bizottság Elnöke: A temetési segély összegének a módosításáról van szó. A bizottság a rendelet módosítás elfogadását javasolja.
Mezőfi Zoltán polgármester: Szavazásra teszem fel a szociális ellátások rendjéről szóló rendelet módosításra vonatkozó tervezetet, amit a képviselő-testület 13 igen szavazattal, egyhangúlag elfogadott, és megalkotta alábbi rendeletét.
3./ Szavazatszámláló Bizottság tagjainak megválasztása
Előterjesztő: Kapecska Ferencné jegyző
Majnik László Pénzügyi Bizottság Elnöke: Kérdés volt arra, hogy van-e a bizottságoknak elnöke és kik azok? Ki kap tiszteletdíjat és ellátást a választás napján? Válaszként elhangzott, hogy elnököt a bizottság választ saját tagjai közül. A delegált tagok nem kapnak tiszteletdíjat, ezt a delegálók rendezik, ha szándékoznak. A pénzügyi normatíva még nem ismert. Szendvics, üdítő a delegáltaknak is rendelkezésre áll. A bizottság a jelölt tagok elfogadását javasolja.
Mezőfi Zoltán polgármester: Szavazásra teszem fel a Szavazatszámláló Bizottság tagjainak megválasztására vonatkozó határozati javaslatot, amit a képviselő-testület 13 igen szavazattal, egyhangúlag elfogadott, és meghozta alábbi határozatát. 21/2006. számú képviselő-testületi határozat:
Rétság Város Önkormányzat Képviselő-testülete a választási eljárásról szóló, 1997. évi C. törvény 23.§. (1) bekezdésében biztosított felhatalmazás alapján a szavazatszámláló bizottság tagjait az alábbiak szerint megválasztja.
01 szavazókör Művelődési Központ
Tagok: Fiam Pálné Rétság, Takarék u. 53., Franka Anna Rétság, Takarék u. 21. II/5., Rózsa Zoltánné Rétság, Szőlő u. 37. Póttagok: Vargáné Gyöngyössy Judit Rétság, Rózsavölgy u. 2., Szombati Józsefné Rétság, Mikszáth u. 8.
02 szavazókör Általános Iskola
Tagok: Fiam Pál Rétság, Takarék u. 53., Gyenes Lászlóné Rétság, Rákóczi út 59. fszt.1., Sztruhár Istvánné Rétság, Búzavirág u. 30.,  Póttagok: Vinczéné Szunyogh Judit Rétság, Mező u. 12., Ivanicsné Bízik Beáta Rétság, Takarék u. 19. II/5.
Határidő: azonnal
4./ Adásvételi szerződéssel kapcsolatos peres ügy
Előterjesztő: Kapecska Ferencné jegyző
Majnik László Pénzügyi Bizottság Elnöke: A bizottsági ülésen részt vett Dr. Szabó Sándor ügyvéd úr, aki a tájékoztatást az önkormányzat részére összeállította. Felvetések szerint furcsa, hogy napirendre tűztük a témát, hiszen elég egyértelmű döntésünk volt róla annak idején. A sportkombinát területének megvételét senki nem vitatja, a telephely a kérdéses, de ebben is nagy többséggel szavazott a testület. A vitában két álláspont rajzolódott ki:
     Az egyik szerint álljunk el a szerződéstől, a visszakapott vételár költségvetési helyzetünket javíthatja, ezen túl egyéb kártérítésre is számíthatnánk. Tehát pénzügyi helyzetünk ezt indokolná, kidobott pénz, hitelre kényszerültünk, elértünk oda, hogy 10 millió Ft-ba került 1 hektár, és emiatt a vásárlás miatt elmaradnak a fejlesztések. Koncepciótlan vásárlás történt, tehát nem volt semmiféle mérlegelés. Ugyanakkor új helyzet alakult ki, per alá került a terület, nem tudunk hozzájutni, nem látni a per végét sem, ezért is indokolt lenne a szerződéstől elállni.
     A másik álláspont az volt, hogy ne álljunk el a szerződéstől, tartsuk magunkat korábbi döntésünkhöz, mert hosszú távon a megvásárolt területekre Rétságnak szüksége van. Ez egy hosszú távú befektetés és nem elsősorban pénzkérdés. Rétság csak jól jöhet ki ebből az ügyből, ha a tulajdonjog, a szerződés mellett marad. 
      Az ügyvéd úr elmondta, hogy részére az a fontos, amit a testület dönt, mert azt kell képviselnie, bármilyen lesz is a döntés. Érdekmúlás címén elállhatunk a szerződéstől, de előtte határidőt kell adni arra az eladónak, hogy teljesítse a szerződésben foglaltakat. Amennyiben ezt nem teszi, lehet a szerződéstől elállni. Ettől még nem biztos, hogy azonnal pénzünk is lesz, lehetséges, hogy csak per útján tudjuk a követeléseinket érvényesíteni. Hangsúlyozta azt is, hogy a per a tolmácsi szerződésről szól, nem a miénkről. De benne vagyunk, ott vagyunk, ránk is kihat a per eredménye. Tulajdonképpen mindkét önkormányzat az ÁPV. RT-vel áll szemben. A bíróság ítélete lehet bármilyen, most úgy látja, hogy a Tolmács-ÁPV. RT szerződés nem érvényes. A mi szerződésünk rendben van, csak az a kérdés, hogy tulajdonos volt-e az ÁPVRT, amikor eladta nekünk a területeket. Viszont ezek az ingatlanok nem ugyanazok az ingatlanok, amelyeket Tolmács követel. Tulajdonképpen egy jogkérdést kell eldönteni. A per vagy nagyon rövid lesz, vagy nagyon hosszú. Csak egy álláspontot lehet képviselni, ez pedig vagy az, hogy elállunk a szerződéstől, és akkor a tolmácsi szerződés érvényességét lehet képviselni, vagy pedig a saját szerződésünket, tehát a tulajdonigényünket érvényesíteni és képviselni. Garancia egyikre sincs, de végül ebből nem jöhetünk ki rosszul. A tulajdon érvényesül és kárigényt is bejelenthetünk, ha pedig nem kerülünk tulajdonba esetleg, akkor is bejelenthetjük a kárigényünket. Nem biztos, hogy ha elállunk, előbb lesz pénzünk. Lehetséges, hogy akkor is egy újabb per elé nézünk.
     Elhangzott még a vitában, hogy a vásárlásra 40 millió Ft hitelt vettünk fel, amit 3 év alatt kell visszafizetni, jövőre letelik. Erre az évre 13 millió + kamat a hitelteher. A hiány nem teljes összege a működési hiány, éppen emiatt fejlesztési része is van. Amennyiben nem mi kerülünk tulajdonba, és esetleg más vásárolja meg, akkor sem csinálhat azt, amit akar, mert mint szomszédnak, van beleszólásunk.
     A bizottság a vita után 6 igen és 1 ellenszavazattal azt javasolja a testületnek, hogy a szerződésünket továbbra is tekintsük érvényesnek, tehát az ügyvéd úr a per során ezt az álláspontot képviselje.
Mocsári Gergely képviselő: Az anyag rejtély. Elolvasva sem lesz okosabb az ember. Az is elképzelhető, hogy vissza sem kapjuk a pénzünket, ha el is állunk a vételi szándéktól? Ha esetleg elállunk nem zárjuk ki esetleg magunkat az ismételt pályázatból? 
Mezőfi Zoltán polgármester: Ha a képviselő-testület úgy döntene, hogy eláll a szerződéstől, visszakapja a pénzét, és mikor tisztázódik Tolmács és az ÁPV Rt. peres ügye, újbóli pályáztatás esetén újból indulhatunk a terület megvásárlásáért. 76 millió forint visszakerüléséről van szó. Több év is lehet a pereskedés, ítélethirdetés után Tolmács feljebbviteli fórumra viheti az ügyet, így még jobban elhúzódhat az ügy. Rétság város törvényes keretek között, egy liciten vásárolta meg a laktanya telephelyét és Tolmács település pedig perrel élt az ÁPV Rt. ellen, mint eladó felé. Rétság igazából nem tárgya a pernek. 
dr. Szájbely Ernő képviselő: Egy igen fontos kérdésről van szó. Osztom az ügyvéd úrnak azon véleményét, amit a Pénzügyi Bizottsági ülésen elmondott, miszerint a perből, akármilyen döntés születik (amit ugye ma még nem lehet tudni), Rétság semmiféleképpen nem kerülhet ki rosszul. Ugyanakkor ő is elmondta, kicsi az esélye Tolmácsnak arra, hogy ebben a perben nyertes legyen. Természetesen egy bírósági döntést soha nem lehet előre tudni. Az a véleményem, hogy a per kimenetelét ki kell várni. Ezekre az ingatlanokra Rétságnak szüksége van. Néhány gondolatot szeretnék elmondani, hogy miért van szüksége a városnak ezekre az ingatlanokra. Ugyanis a közvéleményben sokféle vélekedést lehetett hallani, fals információkat is, ami általában csak a pénz körül forgott. Sokan nincsenek tisztában az akkori döntés okaival. Annak idején döntöttünk az adott ingatlanok megvásárlása mellett. 1994-ben, amikor Tolmács község levált Rétságról, megtörtént a közigazgatási határ meghúzása. Ez az akkor még működő laktanyán keresztül, illetve a laktanyában meglévő épületeket átszelve került bejelölésre, és ez a határ tulajdonképpen éppen ketté vágta a volt laktanyának a területét, és Tolmács közigazgatási határán belülre került a volt honvédségi sportpálya, és a volt honvédségi gyakorló pálya, a 34 ha-s terület. Ezzel a határ kiigazítással annak idején túl sokat senki nem foglalkozott. Mivel az egész terület egy zárt honvédségi terület volt, és nem volt igazán érdekes, hogy hol húzódik a közigazgatási határ. Annak idején az akkori polgármesterünk geodéta végzettségű volt, gondolom utána néztek, bár rétsági öregek állítják, hogy ezek a területek rétsági földek voltak valamikor. Váratlanul 1997-ben bezárták a laktanyát, a honvédség kivonult az említett területekről. 2001-ben Rétság megkapja a volt laktanya első felét (bizonyos hasznosítási korlátozásokkal) gyakorlatilag ingyen. A 34 ha-s volt honvédségi gyakorlópálya területe időközben a tolmácsi önkormányzattal történt megállapodás révén, (melynek során területcsere történt) Rétság közigazgatási határán belülre került. 
     2004-ben az ÁPV Rt. meghirdeti eladásra a volt honvédségi sportpályázat, illetve a volt laktanya másik felét, melyeket nyilvános árverésen kíván értékesíteni. El kellett dönteni, hogy kell-e ez a két terület Rétságnak, vagy nem kell. A döntés az lett, hogy kell, indulunk az árverésen. Az árverésen kialakult a vételár, ismét dönteni kellett, ilyen áron is kell-e a két ingatlan. A döntést, hogy megvesszük az ingatlanokat, igen nagy többséggel hozta meg a képviselő-testület, a sportpálya esetében teljes volt az egyetértés, a laktanya belső fele esetében az igen szavazatok mellett csak ketten nem értettek egyet a döntéssel. Az adás-vételi szerződés létrejött, ezt támadta meg Tolmács, és indította el a most is zajló pert. 
     Ellene tulajdonképpen egy érv szólt csak, az, hogy viszonylag sok pénzbe kerül és a megvásárláshoz 40 millió forint hitelt kellett felvenni. Ezt 3 év alatt kell visszafizetni, 2005-ben durván 17 milliót, 2006-ban 15.300 eFt-ot, és jövőre marad az utolsó részlet, kb. 14.480 eFt. A hitel, és ezt fontos hangsúlyozni, fejlesztési célú hitel, nem működésre vette fel az önkormányzat, nem élte fel, hanem befektette ezt az összeget területek vásárlásába. A területek megszerzése pedig a település hosszabb távú érdekeinek megfelel. Sok-e az ár? Ér-e ennyit ez a két ingatlan? Minden eladó ingatlan, lakás, autó stb. végső soron annyit ér, amennyiért megveszik. A vevő mérlegel, hogy a megvásárolni kívánt dolog neki mennyit ér, mennyit hajlandó adni érte. És itt jönnek be a vevő szempontjai, érdekei, és így lehetséges, hogy ugyanaz az ingatlan vagy autó valakinek sokat is megér, van akinek meg szinte ingyen sem kell. A közelmúltban láttam egy műsort, ahol a szovjet ipar remekeként emlegetett Zaporozsec nevű gépkocsiról volt szó, létezik még pár példány belőle. Ha itt megkérdeznénk, ki mennyit ad érte, nem sokan lennének jelentkezők rá, ugyanakkor a piacon van úgy, hogy egymillió forint felett is fizetnek érte, mert az a vevőnek valamilyen ok miatt megéri. Szeretném elmondani, hogy milyen érvek szóltak a vásárlás mellett. Ehhez elsősorban azt kell megnézni, hogy milyen Rétság földrajzi fekvése. Tulajdonképpen be vagyunk szorítva hegyek közé, egy völgybe. Ahhoz, hogy Rétság a jövőben tovább tudjon fejlődni, területekre van szüksége, olyan területekre, amelyek illeszkednek a város jelenlegi határához, útjaihoz, kiépített közműveihez. A fejlődéshez, a lakosság gyarapodásához lakóterületek kellenek. Kellenek továbbá olyan területek, amelyeken a közösség érdekeit szolgáló létesítmények helyezhetők el ( sport, szabadidős tevékenységek, intézmények stb.) Ha megnézzük Rétság ilyen irányú fejlesztésének lehetőségeit, a fenti céloknak leginkább a volt honvédségi területek felelnek meg, ezek nyithatnak távlatokat, biztosíthatnak olyan területeket, melyek jól illeszthetők a város jelenlegi közigazgatási határához, meglevő útjaihoz, közműveihez. A város Rendezési Terve a volt 34 ha-s honvédségi gyakorlópálya területére tervezi egy nagyon szép lakóterület kialakítását, erre a területre vezet a Petőfi, a Mező, a Börzsönyi és a Jászteleki út, itt vannak az utcák végében a közmű-csatlakozási lehetőségek. Ez a terület már Rétság közigazgatási területén van, de még nincs tulajdonunkban. Meg kell szerezni! Ehhez a majdani lakóterülethez szervesen illeszkedik a volt honvédségi sportpálya, illetve folytatásában a laktanya belső fele. A laktanya belső fele pedig egyenes folytatása a laktanya már tulajdonunkban lévő első felének. Így zárul be és teljesedik ki az az összefüggő terület, amely a jövőben Rétság fejlesztésének fő irányát adja. Ebből kiszakítani azt a 9 ha-s területet, amely a volt laktanya belső felét jelenti, hiba lett volna, sőt ellehetetleníthette volna a volt laktanya már tulajdonunkban lévő első felének hasznosítását is. Ez sem utolsó szempont! 
     Itt tehát magának a területnek, annak fekvésének, elhelyezkedésének van igazán értéke Rétság szempontjából, nem a rajta lévő elég rossz állapotú tárolóknak, javítóműhelyeknek. Ha ez a terület nem ott lenne, ahol van, hanem mondjuk pár km-rel beljebb Tolmács irányában, biztos nem vásároljuk meg. A megvásárolt földterületek értékükből egyébként nem szoktak veszíteni, jelen esetben a vételár a laktanya teljes területére vetítve (első felét gyakorlatilag ingyen kaptuk) pedig 629 Ft/m2-re jön ki, ami a terület fekvését, elhelyezkedését figyelembe véve nem mondható túl drágának. A döntésnél persze rövid és hosszú távú célok ütköztek egymással, mert kétségtelen sok a megoldásra váró, jogos igény városunkban, melyek egy része így eltolódhat későbbre, viszont itt akkor kellett dönteni, mert vagy most megvesszük, vagy soha! A megtérülés, a hasznosítás itt persze hosszabb távon képzelhető csak el, de mivel Rétság ebben az irányban tud terjeszkedni, a területek megvásárlásával ennek alapjai teremtődtek meg. Ezért kell ragaszkodnunk a megvásárolt ingatlanokhoz! Ezért mondtuk, hogy ez befektetés a jövőbe! A bizonyos “A” változatot kellene támogatnia a testületnek, így van remény, hogy az ingatlanok nálunk maradnak, és a későbbiek során a város fejlődésében komoly szerephez juthatnak. 
Jávorka János képviselő: Szájbely képviselő úr nagyon precízen, részletesen elmondta az előzményeket. E téma kapcsán nagy viták voltak. A 11 igen szavazat valóban az mellett szólt, hogy nem szabad feladnunk ezt a kérdést. Ez a terület, a laktanyával együtt szeptember 1-én lesz 70 éve, hogy az akkori Magyar Királyi Honvédség birtokba vette. Ez szerves részét képezi a városnak. Én is úgy értékelem, hogy ez az egész egy szerves egységet képez. Ezt nem lehet ketté választani. Én kíváncsi voltam egyébként a tárgyalásra, és elmentem Budapestre a múlt hónapban. Szabó ügyvéd úr, és az ÁPV Rt. jogi képviselője roppant korrekten, tisztességesen képviselték az érdekeiket, Szabó ügyvéd úr a rétsági önkormányzatét, az ÁPV Rt. jogi képviselője pedig természetesen az ÁPV Rt-t. A tárgyalás időhiány miatt el lett napolva. Én a tárgyalás után két kérdést tettem fel az ÁPV Rt. jogtanácsosának. Megkérdeztem, hogy véleménye szerint milyen kimenetele lehet, a pernek? A válasz az volt, amit Szabó ügyvéd úr is leírt nekünk, hogy a konkrét kimenetelt nem lehet megjósolni. Nagy az esély, hogy Rétság nyertesként kerül ki az ügyből. A másik kérdésem az volt, hogy mi van akkor, ha Rétság önkormányzat visszalép, és visszakéri a pénzét? Erre a válasz az volt, hogy az ÁPV Rt. minden valószínűség szerint ragaszkodni fog a per befejezéséhez. Én is azt mondom, hogy Rétság ebből csak jól jöhet ki. Mert ha az ÁPV Rt. elveszíti a pert, köteles lesz a részünkre a vételárat visszafizetni, a törvényben előírt kamatokkal és egyébbel együtt, sőt kártérítési igénnyel kell, hogy fellépjen az önkormányzatunk. Nekem is az a véleményem, hogy a képviselő-testület az “A” változat mellett döntsön, én is azt támogatom. 
Mocsári Gergely képviselő: Én is azok közé tartozom, akik annak idején megszavazták a területvásárlást. Most is azt mondom, és egyetértek azokkal, akik ezt elmondták, hogy erről a területről Rétságnak lemondani nem szabad, mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy Rétság területe legyen, maradjon. Ugyanakkor a per jelenlegi állása elbizonytalanít, elképzelhető, hogy évekig elhúzódik, nem beszélve arról, ha elállunk a dologtól, a pénzünket látjuk-e még? Arra gondolok, ha ezt a pénzt visszakapnánk akár azonnal, akkor azt fejlesztésekre fel lehetne használni. Ugyanakkor nem zárjuk ki magunkat attól, hogy újabb pályázat meghirdetése esetén induljunk, és ismét megszerezzük ezt a területet. Akár kedvezőbb vétellel, akár ugyanilyen vásárlási összeggel. Benne van a pakliban az is, hogy nagyobb összegért tudjuk megszerezni majd. Úgy érzem, ha tovább folytatjuk akkor is csak évek múltán kerülhetünk birtokba, a pénzünk benne van, csak érvényesíteni nem tudjuk a hasznát. 
dr. Szabó Mariann képviselő: Én is a vásárlás mellett szavaztam, de hasonlóan gondolkozom mint Mocsári úr. Ha nekünk ilyen mínuszos költségvetésünk van, akkor erre a pénzre igencsak nagy szükségünk van. Ugyanakkor nem szeretném, ha ezt a földet Rétság elveszítené. Elhangzott az is, ha az ügyvéd úr olyan intézkedéseket tenne, hogy a pénzünket visszakapjuk, de ugyanakkor amikor újból meghirdetik, akkor újból arra szavaznék, hogy ez Rétság tulajdona legyen. Mindenféleképpen ennek a pénznek a visszaszerzése mellett szavazok. 
Girasek Károly képviselő: Az előző vitánkban elég markánsan megfogalmaztuk érveinket, amiket Szájbely képviselő úr össze is foglalt. Nagyon meggondoltan döntöttünk annak idején úgy, hogy a területet megvásároljuk. Ha nem lenne per, bizonyos dolgokra hasznosítanánk, de akkor sem lenne ott most csoda. Ilyen értelemben is a területvásárlás hosszú távú befektetés. Senki nem gondolta, hogy ott arra másnap már palotákat tudunk építeni. Igenis arra gondoltunk, hogy a tulajdonunkba lesz, és kivárjuk, amíg jól tudjuk hasznosítani. A kérdés úgy vetődik fel ma is, hogy szükségünk van-e a sportkombinátra, pl. hogy tudjunk hol majálist tartani. Mindig fű alatt tartjuk a majálist, mert nem a mi tulajdonunk a terület. Jelen pillanatban a mi tulajdonunk, de nincs a birtokunkban. De ha egy kívülálló személy veszi meg, az sem lakótelephez szabadidő sportra, se egy jóval később lehetséges sportobjektumra, se majálisra, repülőnapra, egyébre nem áll rendelkezésünkre. Felvetődik úgy is a kérdés, hogy szükségünk van-e a lőtérre? Azt gondolom igen, mert ezt is mérlegeltük akkor. Szükségünk van-e pl. a laktanya hátsó részén lévő elég jelentős betonterületre, ami másféle sportokra ad lehetőséget, és szinte a messze környékről hozhat ide bizonyos extrém sportokhoz embereket. Ha most visszakérjük a pénzünket, akkor oda utána egy rétsági fiatal pl. motoros, be nem teheti a lábát. Ugyanígy felvetődik, hogy a telephely, szerelőcsarnokra szükségünk van-e, és tudjuk-e hasznosítani. Azt gondolom, hogy szükségünk van, akkor nem értem, hogy kiben merülhet fel egyáltalán a kérdés, hogy akkor visszakérjük a pénzt. És ugyan szükségünk van rá, de a pénzünket kapjuk vissza. A kettő nem megy. Döntenünk kell, és annak idején döntöttünk is. Annak idején többséggel döntöttünk. Nagyon furcsának tartom, hogy gyakorlatilag döntésünk eredménye be sem fejeződik (sajnos nem rajtunk múlik), és már el kezdjük felülvizsgálni, és újra vissza- visszahozni ezeket a dolgokat. Azért ne legyenek kétségeink, és ne is csapjuk be magunkat. Ha most elállnánk, visszakapnánk a vételárat, kamat nélkül. Hiszen mi mondanánk fel a szerződést. Ha elállunk most, minket nem kártalanít senki. A kérdés, hogy tulajdonosként várjuk-e ki a per végét, vagy nem tulajdonosként, és feldobjuk minden célunkat, amit annak idején kitűztünk. Nem lehet a két területet elkülöníteni egymástól, az komolytalan lenne, hogy az egyiket visszaadjuk, a másikat nem. Két külön jogügylet, két külön szerződés, és egy per alatt áll mind a kettő. Az ÁPV Rt. nem akarja rögtön visszaadni a pénzünket, nyilván kivárja a fizetéssel, amíg a per eldől. Az a legrosszabb, ha felrúgjuk a szerződést, pénzt sem kapunk, és tulajdonosok sem leszünk. Nem vagyok abban biztos, ha elállunk, és újra meghirdetésre kerül, újra pályázhatunk-e. Lehet, ha visszakerül az ÁPV Rt-hez, már nem fogják újra meghirdetni. Lehet, ha árverésre kerül, bennünket ki is zárnának, mivel most elálltunk a szerződéstől. A júniusi tárgyalás után sem biztos, hogy sokkal többet fogunk tudni, de érdemes legalább ezt a tárgyalást megvárni. Természetesen bármikor dönthetünk erről, később is, nem feltétlenül kell most dönteni. Fontos dolog tudni, hogy az a terület ugyan Tolmács területe, de Tolmácsról ezt a területet nem tudják megközelíteni, felőlük nincs út, csak Rétság felől. Ez még egy érv amellett, hogy megvettük a területeket, mert ha nem a mi tulajdonunk, akkor is minket terhelne az útépítés és minden egyéb más. Többe kerülne, mint a vétel. Az “A” változatot támogatom. Legalább júniusig ne hozzunk döntést. A vétel indokolt volt, nincs okunk ezt megváltoztatni. 
dr. Tóth Mária képviselő: Én voltam az egyik, aki nemmel szavazott annak idején. Változatlanul fenntartom ezt az álláspontomat. Nem akarok itt nagyívű jogi előadásokat tartani, hiszen ugyan jogász vagyok, de ezt az ügyet nem ismerhetem annyira, mint ahogy az előttem szólók, egészen különlegesen, jogi szempontból is meg tudják ítélni. Az ügyvéd úr nagyon jó anyagot adott, sajnálom, hogy ide nem hívtuk meg. Amit Girasek úr jogi szempontból elmondott, az nem valós. Csak annyit teszek hozzá, hogy mi nem elállunk a szerződéstől, mert ha a szerződés semmis, akkor létre sem jött ez a szerződés. A Pénzügyi Bizottsági ülésen is elmondtam, egy tolmácsi külterületi ingatlan hektáronként 10 millió forintért (vagy még többet is számolhatunk) vettünk meg. Ez az egyik olyan nyomós érv, hogy erre az ingatlanra nincs szükségünk, ilyen áron. Egyébként sincs, mert még a laktanyával sem tudunk mit kezdeni. Akkor minek kellene nekünk még 9 ha-as terület. Vajon minek kellene. Százmillió forintért, akkor amikor százmillió forintot volna hova tenni. Pl. Jászteleki utat rendbe tenni, vagy ez az összeg elég lenne az iskolának, az óvodának, az egészségügyi intézmények rendbetételére. Az utak kijavítására. Nagyon csodálkozom azon, hogy dr. Szájbely Ernő azt mondta, hogy egy adott ingatlan nem mindig annyit ér, amennyiért megveszik, illetve, hogy mindig annyit ér, amennyiért megveszik. Ő ezt az álláspontot képviseli. Nagyon csodálkozom, hogy ezt éppen Ő mondja. Emlékeztetni szeretném (és ez nem személyeskedés) egy 1999-es szerződésre, ahol egy szolgálati lakást átminősített az akkori testület bérlakássá, ami már akkor is 10 millión felüli értéket képviselt, és a benne lakó néhány százezer forintért jutott hozzá. A 10 millión felüli érték ma már különösen érvényes. Szó nincs arról, hogy mindig annyiért meg lehet venni egy ingatlant, amennyit ér. Én megértem azokat az érveket, hogy pl. az íjász egyletnek szüksége van erre a területre, hisz ott a lőtér. Írták is az anyagukban, hogy vagy meg szeretnék vásárolni, vagy bérbe venni. Ennek semmi akadálya nem is lesz, gondolom a tulajdonos sem tud vele majd mit kezdeni, minthogy bérbe adja, vagy elidegeníti. Az sem igaz, és nem valós, ha az ÁPV Rt. esetleg újra el akarja adni, nem léphetünk fel esetleg vételi igénnyel. Ezt nem tudom, ki honnan veszi, gondolom, aki mondja, ő is tudja, hogy nem így van. Én ellene vagyok annak, hogy megvegyük, sőt kifejezetten támogatom azokat, akiknek az a véleménye, hogy a pénzt kérjük vissza, és fordítsuk olyanra, amire szüksége van a városnak. Mert ahogy ez a város kinéz, az egy tragédia. Ez hosszú évek folyamata, és nem a mostani három és fél évé. Mert nem fordítottak gondot az iskolára, ahol mondják, hogy a WC és egyebek is milyen állapotban vannak. Az óvodai terasz, amit a gyerekek lehet, hogy egy évtizede nem tudnak már használni. Olyan állapotban van, hogy már réges régen meg kellett volna csinálni. Kérem, hogy a döntéseiknél ezt vegyék figyelembe. 
dr. Szájbely Ernő képviselő: Három dolgot szeretnék mondani. Az egyik, hogy hiú ábránd abban gondolkozni, ha most egy hónapon belül eláll Rétság a szerződéstől, visszakapjuk a pénzt ebben az évben, és meg tudunk belőle csinálni az iskolai mosdót. Ez nem így van. Az ÁPV Rt. képviselője határozottan kijelentette, hogy ők jóhiszeműen adták el a területet, mindaddig, amíg a bíróság ennek ellenkezőjét nem mondja ki, ők nem fizetnek. Teljesen természetes. Természetesen lehet más pert indítani ellenük. Azt gondolom, a másik pernél a bíró pedig azt fogja mondani, hogy megvárjuk az első per kimenetelét. Ez egy nagy tévedés, hogy rögtön pénzhez lehet jutni. A másik dolog, hogy semmilyen biztosíték arra nincs, hogy ha erről a területről Rétság most visszamondja az adásvételi szerződést, hogy az ÁPV Rt. ezt még egyszer valamikor meghirdeti. Nagy az esélye, hogy nem hirdetik meg újra. Egész másként kezdi az állam a földeket értékesíteni. A harmadik dolog, hogy a személyeskedést kérem fejezze be dr. Tóth Mária képviselő asszony. Ne hivatkozzon olyan dolgokra, amiket azt hiszem, nem is ismer. 
Mocsári Gergely képviselő: Azzal a felvetéssel, hogy várjuk meg a júniusi, következő tárgyalást, szimpatizálok. 
dr. Katona Ernő alpolgármester: Sajnálatos módon a laktanyával nincs szerencsénk. A vásárlással sem volt szerencsénk, és akkor sem, amikor átadták a területet. Hosszú távú koncepciók vannak, nem látom a megvalósulását. A sportkombinát kérdésében, ha most birtokon belül lennénk, egy csomó dolgot el tudnánk kezdeni, ami más irányba rendezte volna a költségvetést. Per pillanat nem látom, hogy bármilyen módon is birtokon belül kerüljünk, nem látom azt sem, hogy amíg állami szinten nem rendezik a tulajdonviszonyokat, pl. a 34 ha-os területtel három állami hivatal foglalkozik, és senkinek nincs semmilyen felelőssége, döntéshozatali joga, és ez tart kb. 10 éve. Most sem látom azt, ha zárul a per, mi lesz, csak feltételezések hangzottak el. Ezekből a feltételezésekből nem lehet semmilyen következtetést levonni, nem lehet megvalósítani terveket. Viszont az a pénz, amit kifizettünk, lehet, hogy jobban hasznosítható lenne. Annak a reményét sem látom most, hogy azt visszakapjuk. Sajnálatos módon olyan helyzetben vagyunk, amit ránk kényszerítettek, ez nekünk nagyon drága, és gátol mindenféle olyan fejlesztési tervünket, ami Rétság település érdekeit szolgálná. Azt eldönteni, hogy járunk jobban, per pillanat felelősséggel senki nem tudja megmondani. Talán még egy tárgyalást meg kell várni, és akkor esetleg talán tisztábban láthatunk, de feltételezem, hogy akkor sem. 
dr. Tóth Mária képviselő: Mint jogász, el kell mondanom, bár szerintem Szabó ügyvéd úr ezt egész pontosan, közérthetően leírta az anyagában. Nem lehet várni júniusig, mert akkor lesz tárgyalás. Addigra az ügyvéd úrnak meg kell ismernie azt az álláspontot, amiről most dönteni fogunk. Erről itt szó sem lehet, hogy halasztgassunk. Így, vagy úgy, de döntenünk kell. Ugyanis az ügyvédnek addig ezen dolgoznia kell. 
Girasek Károly képviselő: Abban igaza van Tóth Mária képviselő asszonynak, hogy most döntenünk kell, hogy az ügyvéd milyen felhatalmazást kapjon. Azonban lesz egy tárgyalás, amin képviseli Rétságot, annak a tárgyalásnak vagy lesz egy elhalasztása, vagy egy I. fokú ítélete, ami még mindig nem zárja le az ügyet. Továbbra is tartom, hogy bármikor döntési helyzetben leszünk. Várjunk meg egy következő tárgyalást, az “A” változat értelmében, hogy Rétság birtokos akar maradni. Igaz, hogy Rétságnak sok megoldandó működési, és fejlesztési gondja van. Azért ne felejtsük el, hogy a vételárnak jelentős része hitelből volt, amit szépen, lassan fizetünk vissza. Ha visszakérjük a pénzt, vissza kell fizetni a hitelt. Marad egy kevés belőle, sőt javasolnám akkor, hogy a csatorna hitelét is fizessük vissza, és akkor marad 20-30 millió forint, amit felélünk. Ezt sem tartom helyes megoldásnak. Ebből a gondjainkat nem fogjuk tudni megoldani. A hitelnek meg vannak a feltételei, ha nem arra fordítottuk, amire felvettük, vissza kell adni a banknak. 
Babicz István Településfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság tagja: Ez a vita, és ami a Pénzügyi Bizottságon is elhangzott, engem nem győzött meg arról, hogy az a javaslat, amit a költségvetési rendelet tárgyalásakor folytattunk, ahol tettem egy javaslatot, hogy kerüljön napirendre a 2004-es szerződés megvitatása, helytelen lett volna. Továbbra is érvényesnek látom az okokat, amelyek miatt ettől a szerződéstől a testületnek vissza kellene lépnie. Tudom, hogy egy szerződésről van szó, és a szerződés megbontása jelen helyzetben körülményes lenne. Kezemben van a 2004-es Nógrád, ahol megkérdezték Majnik urat, mint a Pénzügyi Bizottság elnökét, hogy milyen okokat, indokokat tud elmondani a vásárlásra. Az jelent meg az újságban, hogy a város hosszú távú érdekei, a városban működő sportegyesületek, közösségek érdekei, illetve a település érdekei. Hogy ezek mit tartalmaznak, konkrétan nem derül ki az újság cikkből. Az hangzik el, hogy Rétságnak ez hosszú távú befektetés, és csak jól jöhet ki Rétság ebből a dologból. Az ügylettől való visszalépés valamiféle megoldást jelenthetne arra, hogy a problémáit Rétság meg tudja oldani. Úgy gondolom, senki nem rendelkezik látnoki képességekkel, hogy visszalépés esetén ebből mikor lenne pénz. Azt viszont mindenki pontosan tudja, ha nem lép vissza a testület, akkor soha nem lesz belőle pénz. Ha visszalép a testület, akkor lehet belőle pénz, holnap, jövő héten, jövő hónapban, jövő évben. És akkor a város problémái esetleg orvosolhatóak lesznek. Érvelésként hangzott el, hogy hosszú távú befektetésről van szó. Hogy tenne, az a felelősen gondolkodó szülő, akinek van egyébként valamennyi befektetett pénze, de éppen kilyukadt a tető? Azt hiszem, azt fogja tenni, hogy a legsürgetőbb dolgokat meg fogja tenni, még olyan áron is, hogy az egyébként jónak tűnő befektetést felbontja. Azt gondolom, hogy az Önök felelőssége is valami hasonló. Az ár valóban sok, messze meghaladja a környékbeli ingatlan árakat. Ha Tolmácsé lesz a terület, akár tulajdonosként, akár közigazgatási terület birtokosaként, feltételezem, hogy nem hozhat majd olyan döntést, amely kötelezettségeket ró a szomszédra. Én sem tehetek olyat a saját telkemen, ami a szomszédra terheket ró. Azt gondolom, hogy ez az érv, nem érv. Én nem mondanám, ha visszalép Rétság, oda utána nem teheti be a lábát. Feltételezem, hogy ez biztosan nem így lenne. Azt nem lehet megcsinálni, hogy a következő tárgyalásig képviselünk egyfajta koncepciót, utána pedig egy másik koncepciót. A másik viszont, hogy az is előfordulhat, hogy júniusban döntés fog születni a bíróságon. Ez a döntés ha sértené Rétság érdekeit, akkor kötelező érvénnyel bírna a településre. Hogy az ÁPV Rt. mihez fog ragaszkodni, és mihez nem fog ragaszkodni, ezen kicsit csodálkozom, hogy némelyek elfeledkeztek arról a tényről, amit az ügyvéd úr a Pénzügyi Bizottsági ülésen mondott, hogy mi az útja módja ennek a szerződésnek a visszamondására. Kérni kell az ÁPV Rt-től a birtokba jutást, a korlátlan tulajdonjog biztosítását, mivel Rétság is jóhiszeműen vásárolt. Ha ez nem történik meg, én úgy gondolom, hogy meg van az alapja a szerződés felbontásának. Nemcsak az ÁPV Rt. volt jóhiszemű. Gondolják végig a döntésüket, Rétságnak nagy szüksége lenne erre a bizonyos összegre, arra az összegre, ami most biztosnak látszik. Azzal a mondással fejezném be, hogy kétszer ad, aki gyorsan ad. 
Mezőfi Zoltán polgármester: Mindkét oldalon súlyos érvek hangzottak el. Mindkét oldalon vannak az érvekben megfogható, komoly megállapítások. Csatlakozva dr. Tóth Mária képviselő asszony véleményéhez is, ami a jelen pillanatra, a pénztelenségre vonatkozik. Ha most elrendelnénk egy hosszabb testületi szünetet, és felvonulnánk a Jászteleki, Szérűskert utcára, ahol mintegy 50 háztartás, 200 ember található, és megkérdeznénk, hogy szilárd útburkolatot szeretnének-e, vagy pedig laktanya telephelyet, azt hiszem, hogy valamennyien tudjuk a választ. Ezzel természetesen nem szeretnék visszaélni, itt már sorolták előttem, hogy 76 millióból mi mindent lehetne megcsinálni. Többek között pontosan ekkora az összeg a Jászteleki, Szérűskert és Tölgyfa utca komplett megépítésének. Vagy az összes lepusztult közterület rendbetételének. Az íjász egylet helyzete - bármilyen döntés születik, és ebben mindenképpen egyöntetű a testület álláspontja -, biztonságos. Csúsztatások vannak Girasek képviselő úr véleményében, hogy kamattal, vagy kamat nélkül jár vissza a kért vételár. A Ptk. erről külön rendelkezik, hogy milyen kamat jár adott esetben Rétság városnak. A sportkombinát és laktanya telephelyét külön kezelném. Girasek úr is jól tudja, hogy egy sportpálya művelési ágba tartozó sportpálya, semmi másra nem használható. Bárkinek is a kezébe kerülne valamikor a sportkombinát, ott más tevékenységet nem lehet folytatni, csak ha átminősítik. De akkor helyette kell egy ugyanolyan sportlétesítményt biztosítani. A tisztánlátás kedvéért szerettem volna ezeket elmondani. Gondolják meg a döntésüket. Ahogy Babicz úr is mondta, ahol lyukas a tető, ott először a tetőt kell befoltozni, és utána jöhet a nyaralás.
Girasek Károly képviselő: Ügyrendi javaslatom van. Kérem, hogy név szerinti szavazás legyen ebben az ügyben, mert ez rendkívül fontos dolog. Lehetnek eltérő vélemények. Azonban az a terület tudomásom szerint nincs sportpályának minősítve. Mi sem akként vettük. Szívünkön viseljük az íjászok gondját, de ha lemondunk a területről, és az ÁPV Rt. bárkinek eladja, akkor hogyan tudjuk őket segíteni? Akkor sehogy. 
Mocsári Gergely képviselő: Nem arról van szó, hogy mondjunk le a területről. Szó nincs arról, hogy az íjászok alól a talajt ki akarnánk venni. 
dr. Szájbely Ernő képviselő: Elhangzott egy téves szám, nem tudom hogyan jött ki a 10 millió forint hektáronként. 76 millió forintért vettük meg a 13 ha-s területet. Ez sehogy nem jöhet ki 10 millió forintos hektáronkénti vételárra. Téves számot ha lehet, ne mondjunk a nyilvánosság előtt.
dr. Tóth Mária képviselő: Nem számoltam pontosan ki természetesen. De ugye nem 76 millióért vettük a területet, mert kamat és egyéb kiadással, és a pereskedés egyéb kiadásaival is jár. Bőven belefér a 10 millió forintos hektáronkénti vételárba. A 76 millió forint kamat nélkül értendő. 
Mezőfi Zoltán polgármester: Girasek úr indítványozta, hogy név szerinti szavazás legyen a napirendben. A javaslatot a képviselő-testület 12 igen szavazattal, 1 ellenszavazattal elfogadta.
A névszerinti szavazás kérdése a határozati javaslat A változata, miszerint támogatja-e a folyamatban lévő perben az árverésen megvásárolt volt honvédségi ingatlanok tulajdonjogának megszerzését. 
Megállapítom, hogy a képviselő-testület név szerinti szavazással - névszerinti szavazás jegyzőkönyvhöz csatolva- 7 igen szavazattal, 5 ellenszavazattal és 1 tartózkodással a határozati javaslat “A” változatát, a folyamatban lévő perben a tulajdonjog megszerzését elfogadta és meghozta alábbi határozatát.  22/2006. számú képviselő-testületi határozat:
Rétság Város Önkormányzat Képviselő-testülete megtárgyalta a Tolmács Községi Önkormányzat felperes által az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. I. rendű és Rétság Városi Önkormányzat II. rendű alperesek ellen adásvételi szerződés érvénytelensége iránt indított, a Fővárosi Bíróság előtt folyamatban lévő perre vonatkozó előterjesztést. 
A képviselő-testület az ÁPV Rt-től 2004. évben árverésen megvásárolt tolmácsi 02/3 és 02/4 hrsz-ú, valamint a 029/2 hrsz-ú ingatlanok tulajdonjogának megszerzését a település hosszú távú fejlesztése érdekében továbbra is indokoltnak tartja. Felkéri az önkormányzatot képviselő Dr. Szabó Sándor ügyvédet, hogy a folyamatban lévő perben az önkormányzat tulajdonjogának megszerzését képviselje. 
Határidő: értesítésre azonnal
Felelős: Kapecska Ferencné jegyző 
5./ Sportegyesületek 2006. évi támogatása
Előterjesztő: dr. Szájbely Ernő EMOS Bizottság Elnöke
dr. Szájbely Ernő EMOS Bizottság Elnöke: Az EMOS Bizottság a február 21-én megtartott ülésén tárgyalta ezt a napirendet, a bizottsági ülés határozatképes volt, 9 bizottsági tag volt jelen. Mint az ismeretes, a város 2006. évi költségvetésében 3.200 eFt lett erre a célra jóváhagyva. Az egyesületek, mint az más években is gyakorlat volt, pályázhattak az önkormányzati támogatás elnyerésére. A Képviselő-testület meghatározta a pályázati feltételeket. A közzétett felhívásra 4 egyesület nyújtotta be pályázatát, összesen 4.570 eFt-os igénnyel. A pályázati feltételeknek 3 pályázat felelt meg, ezeket a Rétsági Judo club, a Rétsági Város Sport Egyesület és az Árpád Sportlövő és Íjász Egylet adta be. A negyedik pályázó, a Főnix Asztalitenisz Sportegyesület pályázata nem felelt meg a kiírási feltételeknek, mivel az egyesület bírósági bejegyzése nem történt meg, így nem rendelkezik pénzintézeti számlaszámmal sem és pályázatához nem tudta csatolni a Megyei Bíróság által az egyesület hatályos adatairól kiállított, harminc napnál nem régebbi kivonat eredeti példányát sem. 
     A vita során elhangzott főbb vélemények a következők voltak. Az egyesületek önállóak, fenntartási, működési kiadásaik fedezetéről maguknak kell gondoskodniuk, tagdíjakból, szponzorok támogatásából, pályázati lehetőségek útján. Az állam gyakorlatilag teljesen kivonult erről a területről, idén még az eddigi szerény mértékű normatív támogatás is megszűnt. Önkormányzatunk évek óta fontosnak tartja a helyi sportélet támogatását, erejéhez mérten hozzájárul az egyesületek működéséhez (anyagi támogatással, edzési lehetőségek biztosításával egyaránt). Mind a négy pályázó egyesület jól szerepelt a tavalyi és során is, tevékenységüket eltérő jellegük miatt nehéz összehasonlítani, hiszen más pl. részt venni egész évben folyó bajnokságban és megint más néhány rendezvényen, versenyen. Az évek során kialakult arányok nagyon sok szempont figyelembe vételével alakultak ki, azokon nagyságrendileg változtatni nem lenne célszerű. A bizottsági ülésen megjelent egyesületi vezetők részéről elhangzott, hogy a középiskolai korosztály helyben történő versenyeztetése nehéz feladat, hiszen ők nagyobb városokban tanulnak tovább és nagy valószínűséggel az ottani egyesületekben folytatják sportolói pályafutásukat, ugyanakkor elhangzott olyan vélemény is, hogy a rétsági egyesületekben az alapokat kell elsősorban megszerezni az ifjú sportolóknak, elsődleges feladat megszerettetni velük a sportot. Többen is hangoztatták, hogy igen örvendetes az a tény, hogy városunkban több egyesület is működik és kb 300 fő rendszeresen sportol ezen egyesületekben. Mindenképpen köszönet és elismerés illeti azokat az önzetlenül dolgozó embereket, sportvezetőket, akik szervezik, mozgatják ezt a tevékenységet, hiszen a sportnak komoly szerepe van nem csak az egészség megőrzésében, hanem a jellemformálásban és a szabadidő hasznos eltöltésében egyaránt, ami különösen a fiatalok számára nagyon fontos. Az önkormányzat elismeri és fontosnak tartja ezt a tevékenységet, ugyanakkor szeretné, ha az egyesületek a jövőben is bekapcsolódnának a városi rendezvények szervezésébe, lebonyolításába, segítenék ezen megmozdulások sikeres megrendezését. A bizottsági vita végén, a rendelkezésre álló anyagi keret elosztásával kapcsolatban az EMOS Bizottság az alábbi javaslatot terjeszti a Képviselő-testület elé. 
     Rétság Városi Sport Egyesület: 2 millió Ft. Itt figyelembe lett véve, hogy tavaly egyedül ezen egyesület támogatása maradt a 2004-es szinten. Árpád Sportlövő és Íjász Egylet: 900 eFt, Rétsági Judo Club: 300 eFt. 
     A Főnix Asztalitenisz Sportegyesület esetében a Bizottság azt javasolja, hogy a tavalyi, részükre megszavazott 250 eFt-ot bírósági bejegyzésük után, ha már számlaszámuk is lesz, az önkormányzat utalja át részükre. Miután ez a tétel a tavalyi költségvetésben szerepelt, de utalni részükre nem lehetett, a pénzmaradvány elszámolás kapcsán, mint feladattal terhelt kötelezettség vállalás kerüljön elszámolásra. A fenti elosztást a bizottság 6 igen szavazattal, 2 tartózkodás mellett ajánlja elfogadásra a tisztelt képviselő-testületnek. (A szavazásban 8 bizottsági tag vett részt, Salgai György bizottsági tag érintettsége miatt nem vett részt a szavazásban.) Az egyesületeknek történő átutalás időpontjával és módjával kapcsolatban a Bizottság egyhangú szavazással a következőt javasolja: a megítélt támogatást az egyesületek két részletben kapják meg, az első félévi részletet március 15. és 31. közötti időpontban, a második félévi részletet pedig július 15. és 31. között. 
Havas Vilmosné képviselő: Elsősorban köszönetemet szeretném kifejezni a sportegyesületek vezetői felé, akik minden ellenszolgáltatás nélkül végzik a feladatukat. Szervezik a társadalmi munkát. Kiemelném az íjászokat és labdarúgókat is, akik az öltözőjüket társadalmi munkában újították fel. Foglalkoznak a fiatalokkal, és végre megvalósultak azok a nyári táborok, amiket évek óta hiányoltunk. A magam részéről a támogatás mértékét az a tény is befolyásolta, hogy az önkormányzat nem csak pénzbeli támogatást nyújt, hanem épületet, tornatermet stb. Ezt is hozzá kell számítani az önkormányzati támogatáshoz. Bízva abban, hogy remek eredményeiket meg tudják tartani, ehhez sok sikert, egészséget, és az önkormányzattal jó együttműködést kívánok.
Mocsári Gergely képviselő: A közösségek egyre jobb, magasabb színvonalon dolgoznak. Az eredményeket az egyes egyesületeknél nem lehet összehasonlítani. Más-más tevékenységi rendszerük van. Mindegyik, és itt ideszámítom az asztaliteniszezőket is, olyan tevékenységet folytat, ami a fiatalok körében is példamutató, és támogatásra érdemes. Nehéz helyzetben van a képviselő-testület, amikor az ilyen támogatást megszavazza. Nyilvánvaló, hogy sorrendiséget kell megállapítani. A bizottsági ülésen én nem feltétlenül azt támogattam, amit a bizottság javasolt, attól kissé eltérőt. Javaslatom a következő: az SE 2.000.000,-Ft, ez 11 %-os növekedés az előzőhöz képest. Az Íjászok 850.000 Ft, ez 21 %-os növekedés a tavalyihoz viszonyítva. A judo 350.000 Ft támogatást kapjon. Ez 5.5 % csökkenést mutat. Az asztaliteniszezők számára tavaly megállapított 250.000 Ft-tal az idén éljenek, amennyiben jogi feltételeik megvalósulnak. Ez 0 %-os változást jelentene.
Pusztai Edgár képviselő: Az asztaliteniszezőknek két asztalt vegyünk. A művelődési ház leltárba vehetné azokat. 
Girasek Károly képviselő: Méltányolható, amit Pusztai úr javasol, de erről nem most kell döntenünk. Sokoldalú, szerteágazó sporttevékenység zajlik Rétságon. Az önkormányzatunk nagyobb mértékben támogatja a sporttevékenységeket, mint általában más településeken. A támogatott sportokon kívül számtalan más sporttevékenység is folyik a városban. Felvetik többen, hogy pl. a motorosokat miért nem támogatja az önkormányzat. A motoros sport egyéni tevékenység, egyéni anyagi vállalásokkal. Vannak teniszezők, sárkányrepülők, és más olyan sportolók, lovasok, vadászok, akik komoly sporttevékenységet folytatnak, komoly összegeket költenek, és az önkormányzat nem támogatja őket. Úgy gondolom, ez jól is van. Az önkormányzat megjelöli mindig azokat a célokat, hogy azokat az egyesületeket támogatja, amik a többször elsorolt közösségi célokat, nagyobb tömegeket mozgat, stb. A differenciálásnak is ez a módja, természetesen az egyesületek működési költségeit az önkormányzat nem tudja magára vállalni, csak ehhez pénzt tud adni. Az egyesületeknek kell tagdíjból, egyéb bevételből biztosítani a feltételeket. Tudom, ez nem mindig könnyű. Pályázati lehetőségekkel kell élni, de ehhez is bejegyzett egyesületnek kell lenni. Úgy gondolom, hogy a jelenlegi támogatási összegek jelentősek, a város anyagi helyzetét tekintve. Remélem az egyesületek ezzel jól élnek, és hasznosan fogják felhasználni. Én a bizottságnál kialakított álláspontot támogatom. 
Jávorka János képviselő: Minden elismerésem azoknak, akik szervezik, vezetik az egyesületeket, és a tagoknak, akik lelkesen vesznek részt a munkában. Tiszteletreméltóak a közösségi célok, a fiatalsággal való foglalkozás. Rétság nevét öregbítik a sportegyesületeink. Sok sikert kívánok a jövőre nézve.
Mezőfi Zoltán polgármester: A polgármesternek nem dolga a számos, kitűnően sikerült pályázatok elolvasása után, hogy valamelyik sportegyesület mellett is korteskedjen. Mindegyik mellett kell. A bizottsági vitán azt hangsúlyoztam, hogy nem tudok egyetérteni az egyes tételeknél jelentkező jelentős csökkenéssel. Úgy kellene a vitát zárni, hogy ne csökkenjen semelyik egyesületnél sem a támogatás összege, a tavalyihoz képest. Az íjász egyletre vonatkozó bizottsági ajánlással, ami 900 eFt, egyetértek, és egyetértek az Városi SE 2.000.000 Ft-os támogatásával is. Viszont nem tudok egyetérteni azzal, hogy az asztalitenisz a bizottság véleménye mentén kiszorul az idei támogatásból. Azzal viszont egyetértek, hogy nem tudtak eleget tenni a testület által megadott feltételeknek. Mindazonáltal mindenki jól tudja, hogy az asztalitenisz klub évtizede aktívan működik, és gyerekeket sportoltatnak. Az idei támogatásukkal kapcsolatban fogok tenni javaslatot. Javasolom, hogy pénzmaradvány terhére a költségvetés módosításakor, miután az asztalitenisz esetében megtörtént a bejegyzés, támogassuk. Nem értek egyet a radikális csökkenéssel a Judo Club esetében. Sok mindenről nem tud a pályázat beszámolni, pl. arról, hogy Bányai Boglárka Nógrád megye jó tanuló, jó sportoló érdemrendet fog kapni a közeli napokban. Azokkal is egyetértek, hogy a négy különböző sportegyesület tevékenységét nem lehet egymáshoz mérni. Fontos szempont, hogy milyen korosztályokat, tömegeket mozdítanak meg az egyesületek. Mindazonáltal vannak olyan sportágak, amik nem alkalmasak arra, hogy nagy tömegeket mozdítsanak meg, hanem valamiféle műhelymunkát végeznek. Ezt is támogatandónak ítélem meg. Mocsári úr módosító javaslata, hogy a Judo Club 350 eFt támogatást kapjon. Örülök neki, hogy Rétság városban ilyen sok színben képviseltetik magukat a sportegyesületek, erre büszkék lehetünk. Nemcsak a pályázó 4 egyesület van, hanem 7-8 spektrumban is lehet sportot űzni Rétságon. 
Girasek Károly képviselő: Polgármester úr egyetért abban, hogy a labdarúgók kapjanak kétmillió forintot, egyetért abban, hogy kapjanak az íjászok kilencszázezer forintot, megszavaztuk, hogy a keret 3.200.000 Ft, és akkor a polgármester úr azt mondja, hogy más kapjon többet. Ez ellentmondás, gondolom, hogy nem szándékosan népszerűsködő ellentmondás.. 
Mezőfi Zoltán polgármester: Lehet, ha végigmegyünk a módosításokon, el sem fogunk idáig jutni. Egyébként köszönöm, hogy Girasek úr figyelmeztet arra, amit nagyon jól tudok. Számos olyan testületi határozat volt, ahol nem volt arról kérdezgetés, hogy van-e erre keret, vagy nincsen erre keret. Valaki feltette módosításként, a képviselő-testület megszavazta többségileg, és onnantól kezdve meg kellett oldani a feladatot. Nem kérdezte senki, milyen maradvány terhére, meg ki honnan veszi elő a pénzt, hanem megszavazta a képviselő-testület. 
Mocsári Gergely képviselő: Én az elfogadott keretben gondolkodtam. Én is egyet tudnék érteni, hogy többet adjunk, ha van lehetőségünk rá. Én azt a kényszerű helyzetet vettem alapul, hogy van egy megállapított 3.200 eFt-os keretösszeg. 
Kapecska Ferencné jegyző: Február 9-i ülésen a képviselő-testület elfogadta az önkormányzat 2006. évi költségvetését, ebben a sporttámogatásra a 3.200 eFt került jóváhagyásra. Az asztaliteniszt érintő támogatás abban az esetben, ha a bejegyzési feltételeknek megfelelnek, a tavalyi fel nem használt maradványra vonatkozik, ami a javaslatban olyan formán került megfogalmazásra, hogy a pénzmaradvány elszámolásakor kötelezettségvállalással terheltként kerüljön kimutatásra. Én úgy gondolom, hogy mivel a napirend címe is az, hogy a Sportegyesületek támogatására megállapított keret felosztása, akkor a 3.200 eFt-ból kellene kiindulni, erről kellene dönteni. Az asztalitenisz vonatkozásában, emlékeztetném magunkat arra, hogy a decemberi ülésen a képviselő-testület elfogadta a pályázati feltételeket. Rögzítette, hogy csak annak ad támogatást, akiket az év végéig hivatalosan bejegyeznek. ÁSZ vizsgálat alapján megállapodással folyósíthat az önkormányzat támogatást, számlaszámnak kell lennie. Csak így kérhető számon a megállapított támogatás, ha egy jogi személlyel állunk szembe, tehát hivatalosan bejegyzett egyesületről lehet szó. Természetesen a képviselő-testületnek jogában áll a költségvetést bármikor módosítani, volt eddig is rá példa, hogy valamilyen feladat elvégzése érdekében határozattal rendelkeztek, meghatározva azt, hogy a költségvetés következő módosításakor a változást át kell vezetni. De erre vonatkozóan javaslatot nem hallottam, a módosító javaslatot akkor fel kell tenni, és a testületnek döntenie kell.
Mezőfi Zoltán polgármester: Pénzmaradvány terhére 100 eFt-ot kérek a költségvetés módosításakor figyelembe venni a sporttámogatásra.
Girasek Károly képviselő: Licitálni tudunk polgármester úr. Ez komolytalan. 
dr. Szájbely Ernő képviselő: Azt gondolom, a jegyző asszonynak igaza van. Valóban így volt, mindenki elismeri az asztalitenisz vonatkozásában folyó munkát, de nem egészen világos, és a bizottsági ülésen sem derült ki, hogy mi az akadálya, hogy az egyesület még mindig nem került bejegyzésre. Magunkkal ne legyünk azért olyan nagyvonalúak, ha egyszer el lett fogadva egy pályázati kiírás, akkor tartsuk magunkat ahhoz. A 250 eFt kérdésében mindenki egyetértett, hogy próbáljunk rajtuk segíteni, a pénzmaradvány elszámolásnál átvihető, és nem ütközik az idei pályázati feltételekkel sem. Ez is elhangzott a bizottsági ülésen. Az teljesen más kérdés, hogy az év során bármikor módja van a testületnek támogatni plusz pénzzel bármelyik tevékenységet. De azt gondolom, erről nem most kellene szavazni.
Mezőfi Zoltán polgármester: Általában a sporttámogatás felosztása után, az év közben beérkező igényekkel igen nehezen szokott megbirkózni a testület, volt már erre precedens. Ezért szeretném itt jelezni a módosítási javaslatomat, 100 eFt erejéig.
Mocsári Gergely képviselő: Más helyzet teremtődött polgármester úr. Még egyszer mondom, én a javaslatomnál 3.200 eFt-ban gondolkodtam. Módosítom előző javaslatomat, miszerint mindenben egyező a bizottsági javaslattal, illetve a Judo Clubnak általam javasolt 350 eFt-ot úgy biztosítsa a testület, hogy a költségvetés módosításakor 50 eFt-ot biztosít, erre lehetőség van a jegyző asszony szavaiból ítélve. 
Kapecska Ferencné jegyző: Az elsődleges szavazásnak arra kell irányulni, hogy a sportegyesület támogatására tervezett 3.200 eFt-os keret 3.250 eFt-ra módosul, és ezt követően jöhetnek egyesületenként a javaslatok megszavazása. 
Girasek Károly képviselő: Két hete megállapítottuk a keretet, a javaslatban szereplő 3.100 eFt helyett megemeltük 3.200 eFt-ra. Helytelen, bár kétségtelen, hogy népszerű dolog, hogy most mindenre rálicitálunk, emeljük ezt is, azt is. Két hete döntöttünk. Most a felosztásról döntünk. Polgármester úr előre vetített valamit, hogy majd a szavazáskor eldől. Ha el kezdünk szavazni, utána már nincs konkrét indítvány. 
Mezőfi Zoltán polgármester: Egy aggályom volt, hogy méltánytalanul csökkent egyes helyenként a támogatás összege. 
dr. Tóth Mária képviselő: Ha jól értettem Mocsári úr módosító javaslatát, az arról szól, hogy adjunk 50 eFt-tal többet a Judo Clubnak, és kevesebbet 50 eFt-tal az íjász egyletnek. Ezt a javaslatot támogatom, így tartom méltányosnak. Ez a módosító javaslatom.
dr. Szájbely Ernő képviselő: Máskor azt javasolnám, amikor a sport támogatást a költségvetésben számbavesszük, akkor hangozzanak el olyan dolgok, hogy a végén egy stabil összeget osszunk szét. Eredeti költségvetésben 3.100 eFt volt a javaslat. Ezt a Pénzügyi Bizottság javaslatára megemeltük 100 eFt-tal, 3.200 eFt-ra. Akkor én is módosító indítványt teszek és javasolom, hogy az SE 2.100 eFt-ot, íjászoknak 1 millió forintot, Judo Clubnak 500 eFt-ot, és azt mondom, hogy az asztaliteniszezőknek az idénre szavazzunk meg (pályázat ide, pályázat oda) 300 eFt-ot. Így én nagyon népszerű leszek a javaslattal, csak éppen nem itt a helye ennek, amikor már egy elfogadott költségvetésünk van. Akkor az egész bizottsági munka úgy ahogy van komolytalan, akkor nem tudom minek csináljuk. Ide kell jönni, és akkor mindenki licitálhat, felmehetünk egészen 10 millió forintig. Szívem szerint támogassuk annyival a sportot. Így az egész vita szerintem komolytalan, és a bizottsági munkának sincs semmi értelme. 
dr. Tóth Mária képviselő: Ha jól számoltam, az én javaslatom belefér a 3.200 eFt-os keretösszegbe. 
Mezőfi Zoltán polgármester: Elsőként a költségvetés módosítását, az évi sporttámogatás összegének 50 eFt-tal történő emelését teszem fel szavazásra. A keretösszeg 50 eFt-tal történő emelését a képviselő – testület 4 igen szavazattal, 9 tartózkodással nem fogadta el.
Szavazásra teszem fel továbbá dr. Tóth Mária képviselő javaslatát, mi szerint az Árpád Íjász Egylet 850 eFt, a Judo Club 350 eFt támogatásban részesüljön, a képviselő – testület a javaslatot 2 igen szavazattal, 11 tartózkodással nem fogadta el. 
A Bizottság eredeti javaslatát, hogy a Rétsági Árpád Íjász Egylet 900 eFt támogatásban részesüljön, a képviselő-testület 12 igen szavazattal, 1 tartózkodással elfogadta. A Rétság SE 2.000 eFt támogatásra vonatkozó javaslatot a képviselő-testület 13 igen szavazattal, egyhangúlag elfogadta. A képviselő-testület a Judo Club 300 eFt támogatását 9 igen szavazattal, 4 tartózkodással elfogadta. A Főnix Asztalitenisz Egyesület a tavalyi keret terhére 250 eFt támogatását a képviselő-testület 13 igen szavazattal, egyhangúlag elfogadta. Elfogadta a képviselő-testület 13 igen szavazattal, egyhangúlag a két ütemben történő kifizetésre vonatkozó javaslatot, és meghozta alábbi határozatát. 23/2006. számú képviselő-testületi határozat:
Rétság Város Önkormányzat Képviselő-testülete megtárgyalta a - 123/2005.(XII.22.) számú képviselő-testületi határozattat kiírt pályázatra - benyújtott sportegyesületi támogatási pályázatokat. 
A képviselő-testület a 2006. évi költségvetésben a sportegyesületek támogatására tervezett 3.200.000 Ft előirányzat terhére a sportegyesületek részére elszámolási kötelezettséggel az alábbiak szerint biztosít támogatást. 
- Rétsági Árpád Egylet 2.000.000 Ft 
- Rétsági Városi Sport Egyesület : 900.000 Ft
- Rétsági Judo Club: 300.000 Ft
A támogatás I. félévi összege március 20- tól, a másik fele a II. félévben igénybejelentés alapján vehető igénybe.
A támogatás felhasználását a pályázatban meghatározott, megállapodásban rögzített feladatokhoz kapcsolódó számla másolattal, a támogatási megállapodás szerint igazolni kell. 
A pályázati feltételeknek meg nem felelő FŐNIX Asztalitenisz Sportegyesület részére a 2006. évi keret terhére támogatást nem biztosít. Az Asztalitenisz Sportegyesület részére 2005. évben megállapított, de bírósági bejegyzés hiánya miatt ki nem fizetett 250.000 Ft támogatást a 2005. évi pénzmaradvány elszámolása során figyelembe kell venni, és ez az összeg a bírósági nyilvántartásba vétel igazolása után, elszámolási kötelezettséggel, megállapodás alapján kifizethető. 
Felhatalmazza a polgármestert a támogatási megállapodások megkötésére. 
Határidő: megállapodás megkötésére 2006. március 10.
Felelős: előkészítésért Kapecska Ferencné jegyző 
6./ Lakásértékesítés ismételt pályázata
Előterjesztő: Kapecska Ferencné jegyző
Majnik László Pénzügyi Bizottság Elnöke: A bizottsági ülésen csak az vetődött fel, hogy készpénz helyett hitel lehetőség is figyelembe legyen véve. A határozati javaslatot támogatja a bizottság. 
dr. Katona Ernő alpolgármester: Igen életszerű a kérdés. Akik az ilyen típusú lakást tudják elérni, akiknek csak ez elérhető, sajnos csak hitelből tudják megoldani.
Girasek Károly képviselő: Pontosítanám, mert úgy tűnt, hogy ez jó ár, mégis többen jelentkeztek azzal, hogy részletre tudnák megvásárolni, ami nem szerepelt a kiírásban. A 10 napos határidővel egyet értek, de azért helyes lenne a Hangadóban is megjelentetni a hirdetményt, így vagy konkrét időpontot érdemes kitűzni, vagy a Hangadó megjelenéséhez igazítani. A honlapon már holnap fenn lehet. Konkrét indítványom, hogy március 10. legyen a határidő. 
Mezőfi Zoltán polgármester: Szavazásra teszem fel a módosító indítványt, ami szerint a pályázat beadási határideje március 10-e legyen, a képviselő-testület 13 igen szavazattal, egyhangúlag elfogadta, és meghozta alábbi határozatát.  24/2006. számú képviselő-testületi határozat:
Rétság Város Önkormányzat Képviselő-testülete pályázatot hirdet az önkormányzati tulajdonú Rétság, Mikszáth u. 3. I. emelet 2. számú 134/20/A/4 hrsz-ú társasházi lakás értékesítésére. 
Az ingatlan induló eladási ára 4.500.000 Ft. A vételár egy összegben, vagy 500.000 Ft foglaló letétele mellett pénzintézeti hitel igénybevételével is megfizethető.
Több jelentkező esetén licit tárgyalást kell tartani. Az adás-vételi szerződés a legmagasabb vételárra ajánlóval köthető meg.
A pályázati felhívást az önkormányzat hirdetőtábláján és város honlapján március 10-i jelentkezési határidővel közzé kell tenni. 
Határidő: felhívás közzétételére február 24.
Felelős: Kapecska Ferencné jegyző
7./ Rétság helységnév használatának engedélyezése
Előterjesztő: Kapecska Ferencné jegyző
Majnik László Pénzügyi Bizottság Elnöke: A vitában elhangzott, hogy szép dolog, ha újabb civil szerveződések jönnek létre. Ugyanakkor a Diáksport Egyesület más, olyan tartalmi kérdéseket is felvet, amellyel szükséges lenne, hogy az EMOS bizottság foglalkozzon. A bizottság ezt kezdeményezi.
A tárgynál maradva, a bizottság 6 igen és 1 nem szavazattal javasolja a testületnek a határozati javaslat “A” pontjának elfogadását, tehát járuljunk hozzá a Rétság helységnév használatához.
dr. Katona Ernő alpolgármester: Csak egy név változásról van szó?
Girasek Károly képviselő: Érthető az alpolgármester úr kérdése. Nem kellene a névhasználatot engedélyezni, bár ezzel az alakuló egyesületet kár nem érné. Ez esetben civil kezdeményezésről van szó. Rétság Diáksport Egyesület ez egy hivatalos megnevezésnek tűnik, és az iskolához való kötöttség látszatát kelti, amit én elkerülendőnek tartok. Másrészt persze örvendetes, hogy önálló egyesületek jönnek létre, amelyek különféle célokat szolgálnak. Javasolom, hogy az egyesület keressen más nevet magának.
Mocsári Gergely képviselő: Nem érthető az egész. Kaphatnánk erről egy tájékoztatást az igazgató úrtól? 
Havas Vilmosné képviselő: A kettő párhuzamosan megy?
dr. Szájbely Ernő EMOS Bizottság Elnöke: Bizottságunk is foglalkozott a témával, és úgy döntött, hogy az iskola igazgatóját felkérjük arra, hogy adjon tájékoztatást az újonnan alakuló egyesület és az iskola kapcsolatrendszeréről. Ugyanis itt felmerültek olyan információk, hogy pl. amikor a Diáksport Egyesület megalakul, és bejegyzésre kerül, akkor megszűnik az ISK, ami ingyenes sportolási lehetőséget biztosít a tanulóknak, míg ez az egyesület tagdíjakat szed, tehát fizetni kell érte. Nem világos, hogy az ISK –ban bizonyos kötelező óraszámok vannak beépítve, ha ez megszűnik, ezekkel mi lesz, ugyanis ezt nem lehet az egyesületben letölteni. Illetve milyen viszonyban lesz az egyesület az iskola egyéb helyiségeivel, felszereléseivel stb. Ezekről a dolgokról szeretnénk a márciusi bizottsági ülésen részletes tájékoztatást kapni az iskola igazgatójától. Maga az egyesület megalakulhat ettől függetlenül, hogy kinek mi a véleménye, az szabadon alakulhat. De hogy az iskolával és az iskolai sporttal ez milyen összefüggésben lesz, erről szeretnénk részletesen tájékozódni. Ezt a javaslatot fogadta el az EMOS bizottság. A névválasztás nem volt napirenden, azt a Pénzügyi Bizottság tárgyalta. 
Mezőfi Zoltán polgármester: Most szeretnének tájékoztatást kapni a kérdésben? 
Havas Vilmosné képviselő: Addig a Rétság helységnevet nem fogom megszavazni, amíg nem látok tisztán. Ha el tudja öt percben az igazgató úr mondani tájékoztatóját, akkor most szeretném meghallgatni. 
Girasek Károly képviselő: Ügyrendi észrevételem van. Nekem is fúrja az oldalamat a kíváncsiság, csak hogy ez most nem lett napirendre tűzve. Most csak a név választásban dönthetünk. Úgy dönthetünk, hogy elhalasztjuk a döntést, bár ennek nincs jelentősége. Az egyesület megalakulhat. Ha nekik ez kardinális, akkor várnak a név választással. Nem része a tájékoztató a napirendnek, és bizottságnak is kell előzetesen tárgyalnia azt. Ne kerüljük ki ezt a fórumot. Azt javasolom, maradjunk a napirendnél.
Mezőfi Zoltán polgármester: Köszönöm az ügyrendi észrevételt, nem véletlenül kérdeztem meg képviselő asszonyt, joga van a képviselő asszonynak ahhoz, hogy az iskola igazgató rövid véleményét meghallgassa most. 
Havas Vilmosné képviselő: Eltekintek most a tájékoztatótól. 
Majnik László képviselő: Az egyesület létrejöttét, tevékenységét nem befolyásolja az, hogy most megadjuk a nevet, vagy sem.
Mocsári Gergely képviselő: Ez nemcsak rétsági egyesület, hanem Diáksport egyesület. Egyáltalán tud-e róla az iskola, áldását adta-e rá? Van-e valami alapító okirat? 
Girasek Károly képviselő: Konkrét javaslatom, hogy a név választási döntést halasszuk el a tájékoztató utánra. 
Mezőfi Zoltán polgármester: Szavazásra teszi fel Girasek úr javaslatát, amit a képviselő-testület 10 igen szavazattal, 3 tartózkodással elfogadott, és meghozta alábbi határozatát. 25/2006. számú képviselő-testületi határozat:
Rétság Város Önkormányzat Képviselő-testülete a megalakult Diáksport Egyesület Rétság helységnév használatára vonatkozó kérelemben következő ülésén dönt. 
Határidő: szöveg szerint
8./ Közmunkaprogram pályázat
Előterjesztő: Kapecska Ferencné jegyző
Majnik László Pénzügyi Bizottság Elnöke: A vita elsősorban akörül folyt, hogy Rétság városa hogyan tud a lehetőségből profitálni. Elhangzott, hogy tavaly is volt pályázati lehetőség, de az ott megjelölt létszámot nem tudtuk volna biztosítani. Most 10 fő foglalkoztatásáról van szó. A résztvevők a munkaügyi központtal együtt lesznek kijelölve. Nem a Rétsági Önkormányzat a foglalkoztató. A 660 ezer Ft erre a célra van tervezve, erre használható. A Foglalkoztatási KHT intéz és szervez mindent. Elhangzott az is, hogy jó ez a program azért is, mert dolgozni kell azért, hogy valamilyen juttatást kapjon valaki. Azok is elszoktak a munkavégzéstől, akik valamikor rászoktak. Felvetődött az is, hogy ezt a pénzt másképp is, hasonló városi célokra is el tudnánk költeni. Továbbfoglalkoztatási kötelezettség ez esetben nincs.
A bizottság 5 igen szavazattal és 2 tartózkodással a határozati javaslat “A” pontja szerint támogatja a pályázatban való részvételünket.
Mocsári Gergely TK Bizottság Elnöke: A vasút területén folyna a munka, nem mi határoznánk meg, hogy pontosan merre. Egyre többen vállalnák ezt a típusú munka lehetőséget. Kérdésre azt a felvilágosítást kaptuk, hogy a 10 embert ki tudnánk állítani. A kihelyezett eszközök az idő leteltével Rétság tulajdonába kerülnének. A vitában kirajzolódott, hogy csatlakozni kell a programhoz. Egyrészt mert szociális támogatást jelent 10 családnak, másrészt a vasútállomás állaga, és annak környékének állapota nem közömbös a városnak. A bizottság egyhangúlag támogatja a határozati javaslat “A” változatát.
Girasek Károly képviselő: A programot támogatom, bár mivel a vasút melletti területeket érinti, ennél fogva foglalkoztatást jelent, más hasznot a városnak nem. Pénzünkbe kerül, 600 eFt-ba, de a dolgozók többet fognak ennél kapni. Én megfogalmaztam, hogy kellene olyan módokat keresni, ami a város belső területein, temetőnél, más helyeken biztosítani hasonló dolgot. A közmunkaprogram szervező dönti el, hol kell az embereknek dolgozniuk. Benne vagyunk különböző társulásokba, lehetne olyan közmunkaprogramot kezdeményezni, ami a város belsejét célozza meg. Ezt a formát is támogatom. 
dr. Tóth Mária képviselő: Pénzügyi Bizottsági ülésen meglehetősen nagy vita kerekedett ki erről a napirendről. Én azt mondtam, és most is azt mondom, hogy elsődleges cél az, hogy az emberek dolgozhassanak. Ez anyagilag is előnyt jelent számukra. Sokan elszoktak már a rendszeres munkától. A fiatalok pedig még meg sem szokták. Akik fiatalon nem tanulnak meg dolgozni, akkor azok felnőtt korukban sem fogják megtanulni. 
Jávorka János képviselő: Az a javaslatom, hogy aki Rétság térségében ezért felelős lesz, azzal kell ezt a kérdést megbeszélni. 
Mezőfi Zoltán polgármester: Ez a pályázat a vasúti karbantartásra vonatkozik, nem másra. Ha másra szólna, más lenne a neve is. Elsődleges haszon, hogy tíz családnak biztos megélhetést fog biztosítani április 1-től, szeptember 30-ig. A pályázat beadásáról szavazunk most.
Szavazásra teszem fel a két bizottság javaslatát, a közmunkaprogramban való részvételt, amit a képviselő-testület 13 igen szavazattal, egyhangúlag elfogadott, és meghozta alábbi határozatát. 26/2006. számú képviselő-testületi határozat:
Rétság Város Önkormányzat Képviselő-testülete megtárgyalta a Salgótarjáni Foglalkoztatási Kht. közmunkaprogramjában való részvételre vonatkozó előterjesztést, azt támogatja. A Foglalkoztatási Kht. 130 fő foglalkoztatására vonatkozó közmunkaprogram pályázathoz 10 fő rétsági lakos április 1-től szeptember 30-ig történő foglalkoztatása érdekében csatlakozik. 
A közmunkaprogram keretében foglalkoztatott 10 fő költségének 10 %-át, 11.000 Ft/fő/hó, összesen 660 eFt-ot a költségvetésben közhasznú foglalkoztatásra tervezett előirányzat terhére biztosítja.
Felhatalmazza a polgármestert, hogy a közmunkaprogram pályázathoz történő csatlakozást fentiek szerint aláírja.
Határidő: értesítésre február 24.
Felelős : Kapecska Ferencné jegyző
9./ Hangadó Szerkesztő Bizottság kiegészítése
Előterjesztő: Kapecska Ferencné jegyző
dr. Szájbely Ernő EMOS Bizottság Elnöke: Az EMOS Bizottság a február 21-i ülésén tárgyalta ezt a napirendet. Kérdésként az hangzott el, hogy a jelentkezők tisztában voltak-e, hogy a bizottsági tagság nem jár semmilyen tiszteletdíjjal, illetve egyéb juttatással, továbbá, hogy a szerkesztő bizottságnak mi a feladat- illetve hatásköre? Válaszként az hangzott el, hogy mindegyik jelentkezőnek módjában állt tájékozódni a fentiekről. Véleményként az alábbiak fogalmazódtak meg. Népszerű a helyi, városi média, amit mutat a jelentkezők száma is, hiszen tízen jelezték részvételi hajlandóságukat. Fontos megőrizni a helyi médiák pártatlanságát, kiegyensúlyozottságát, ezért lényeges szempont legyen az, hogy lehetőleg politika mentes legyen a szerkesztő bizottság, inkább a szakmaiság legyen a fő szempont. Volt olyan vélemény, hogy ne legyen tagja a szerkesztő bizottságnak valamely párt aktivistája, illetve olyan személy, aki más helyi lapnál dolgozik. Felmerült az a kérdés is, hogy hány fős legyen a szerkesztő bizottság, ezzel kapcsolatban elhangzott, hogy nem lenne célszerű nagyobb létszámú bizottság megválasztása, mert az nehezebben mozgatható, volt aki a magasabb létszám mellett érvelt. Egyetértés abban volt, hogy páratlan számú legyen a bizottság. Volt, aki hiányolta, hogy a jelentkezők nem lettek meghíva a bizottsági ülésre. Elhangzott, hogy a Hangadó impresszumában még szerepelnek azok nevei, akik már nem tagjai a szerkesztő bizottságnak, ezt javítani kellene. 
     A vita végén két kérdésben foglalt állást a bizottság. Személyi kérdésről lévén szó, titkos szavazást javasol a bizottság, a tagok megválasztása során (a bizottsági ülésen is így történt a szavazás). Javasolja továbbá a bizottság, hogy a szerkesztő bizottság tagjainak a száma az előző bizottsághoz hasonlóan 5 fő legyen. Ezután következett a titkos szavazás, melyben 8 fő vett részt, egyik bizottsági tagunk, Horváthné Moldvay Ilona személyes érintettségre hivatkozva nem vett részt a szavazásban. A 10 jelentkező a következő volt. Pauerné Lénárt Andrea, Vargáné Fidel Ágota, Majnik Tamás, Gál Gábor, Riczler József, Styaszni Ivánné, Sirkó Jánosné, Horváthné Moldvay Ilona, Faggyas Szabolcs, Karcagi László. A szavazás végeredménye a következő lett. 6 szavazatot kapott Horváthné Moldvay Ilona, ugyancsak 6 szavazatot kapott Faggyas Szabolcs, 4 szavazatot kapott Karcagi László. A többiek közül volt aki 1, volt aki 2 szavazatot kapott, illetve hárman nem kaptak szavazatot. Végül is Horváthné Moldvay Ilonát, Faggyas Szabolcsot, és Karcagi Lászlót javasolja a bizottság a szerkesztő bizottságba megválasztani.
dr. Katona Ernő alpolgármester: Engem konkrétan érdekelne, hogy ennyi lenne a szerkesztő bizottság feladata, ami itt le van írva? Gyakorlatilag a főszerkesztő dönt. A másik dolog, hogy nincs egy egységes nézetrendszer, ami szerint döntsünk. A szempontok nincsenek kidolgozva. Azzal egyetértek, hogy az elsőszámú szempontok a szakmai szempontok. A jelentkezési lapokat átolvasva van akit ismerek, van akit nem. Hogy ki mit csinál magánéletében, ez a kritériumrendszer most derült ki?
dr. Szájbely Ernő EMOS Bizottság Elnöke: Kritérium rendszer nem volt felállítva sem az előző bizottság megszavazásánál, sem most. Amiket elmondtam, az a bizottság egyes tagjainak véleménye. Mindenki saját ismereteire, véleményére hagyatkozott. A bizottság szempont rendszert nem állított fel. 
Girasek Károly képviselő: A bizottságnak ellenőrző szerepe nincs. Véleményező és tanácsadó szerepet látnak el. Kezdeményezem, hogy titkos szavazás legyen, 10 név szerepel, abból 3 főre lehet érvényesen szavazni. Van aki azt mondja, hogy a bizottságnak túl kevés a feladata. Én örülök, hogy van ez a bizottság. Más hatáskört is el tudtam volna képzelni, de annak idején ebben volt konszenzus. A két havonkénti ülés arra alkalmas, hogy az irányokat meghatározzák. A lakosság körében is van félreértés abban, hogy a szerkesztő bizottság mit csinál. Nem ők írják és szerkesztik az újságot. Ezt az újságot, kb. 40-50 ember írja. A szerkesztő bizottsági tag írhat, publikálhat, de ez tőle nem elvárás. Örvendetes, hogy ilyen sokan jelentkeztek. Akik írásban nem jelentkeztek, azokat az előterjesztők nem tehették be a listába. Jó munkát kívánok a majdan megválasztottaknak.
dr. Katona Ernő alpolgármester: Tehát a szerkesztő bizottsági tagok ha publikálni akarnak, tehetik, de ugyanazok a szabályok vonatkoznak rájuk, mint bármelyik más külsősnek. Gyakorlatilag nem élvez előnyt, nincs feladata, csak véleményezési joga van, azt vagy elfogadják, vagy nem. Kicsit ez furcsa, fantomszerű nekem. Nem igazán van feladatuk. Nem látom azt, hogy tud konkrétan részt venni a munkában, pedig több időt szán rá, mint egy külsős beküldő. A lapot egyedül a főszerkesztő állítja össze, vagy ebbe van beleszólása a szerkesztő bizottságnak? Hol van itt a véleményezési jog?
dr. Tóth Mária képviselő: Amikor kb. 3 éve megválasztottuk a szerkesztő bizottsági tagokat, akkor azt az álláspontot alakítottuk ki, és meg is kértük a jegyző asszonyt, hogy erről kérjen állásfoglalást a Közigazgatási Hivataltól, hogy képviselő-testületi tag a szerkesztő bizottságnak lehet-e tagja. Ennek kapcsán a legelső jelölt tagsága is kizárt, - Moldvay Ilonáról van szó – hiszen a képviselő-testületi tagokra, és a bizottsági külsős tagokra ugyanazok az összeférhetetlenségi szabályok vonatkoznak. Ebből azt a következtetést kell levonnom, hogy az első jelölt kiesik. 
Mocsári Gergely TK Bizottság Elnöke: A bizottság 7 fős szerkesztő bizottságra tette le a voksát. Az egyik elvi, a másik gyakorlati meggondolás volt. Ha többen vannak, szélesebb társadalmi bázist tudnak képviselni, gyakorlati meggondolás pedig, hogy 7 fő esetén a megjelenés biztosítottabbnak látszik. Ezt azért is merem mondani, mert valamikor tagja voltam én is a szerkesztő bizottságnak. Én a szakmaiságot tekintem elsődleges szempontnak. 
Girasek Károly képviselő: A szerkesztőnek nem kötelező publikálni, de publikálhat, előjoga viszont nincs. Valóban nem túl súlyos a szerkesztő bizottság, de nem is felel semmiért. A bizottság meghatároz irányvonalakat. Előfordult, hogy voltak olvasói levelek, aláíratlanul, amiben a főszerkesztő kikérte a szerkesztő bizottság véleményét. Közöljük, ne közöljük. A főszerkesztő véleményével nem minden esetben találkozott a szerkesztő bizottság véleménye, de a főszerkesztő tartotta magát a bizottság döntéséhez. Választásokhoz közeledünk, politikai, etikai, választással kapcsolatos dolgoknál nagyon oda kell figyelni, hogy egyforma súllyal jelenjen meg minden vélemény. Érdemes a bizottságot megválasztani, ismét jó munkát kívánok.
dr. Katona Ernő alpolgármester: Megerősödött bennem az a vélemény, hogy ez a szerkesztő bizottság gyakorlatilag ugyan van, de a dolgokba beleszólása nincs. Utólagosan véleményezhet. A főszerkesztő dönti el az egyes esetekben, hogy megkérdezi a bizottságot, vagy sem. Nem látom azt, hogy a bizottságnak hogy van beleszólása a lap szerkesztésébe. 
dr. Szájbely Ernő képviselő: Volt egy napirend annak idején, amikor a Hangadó SZMSZ-ét elfogadta a képviselő-testület. Ezeket a felvetéseket akkor kellett volna megtárgyalni. Az SZMSZ jelenleg él, ha ennek a módosítását valaki fontosnak tartja, adjon be módosító indítványt, és újra tárgyaljuk azt. De most nem erről van szó, mert ha most azon végig megyünk, hogy mi a feladata a szerkesztő bizottságnak, mi nem, akkor vakvágányon vagyunk. Most az a feladatunk, hogy a bizottság tagjait megválasszuk. Most nem az SZMSZ-ről van szó, mert azt már régen elfogadtuk.
dr. Katona Ernő alpolgármester: Lehet, hogy nem olvastam el rendesen az SZMSZ-t, de én még mindig azt szeretném megtudni, hogy a jelöltek közül milyen szempontok alapján válasszak. 
dr. Tóth Mária képviselő: Nem értem, hogy merült fel a jelentkezők pártállása, mert ez nem lehet kizáró ok. 
Kapecska Ferencné jegyző: Az kétségtelen, hogy a bizottságok nem képviselő tagjaira ugyanazok az összeférhetetlenségi szabályok vonatkoznak, ezt tartalmazza a vonatkozó jogszabály is. Úgy tartalmazza, hogy képviselő, így hát bizottság külsős tagja sem lehet a helyi, műsorszolgáltató, lapkiadó, lapterjesztő vezetője, vezető testületének tagja, ügyvezetője, ezek vezetőinek alkalmazottja, vezető állású alkalmazottjai. Én úgy gondolom, hogy az SZMSZ szerinti konzultatív feladatokat ellátó szerkesztő bizottság nem minősül a Hangadó című lap vezető testületének, és így az összeférhetetlenség nem áll fenn a szerkesztő bizottság vonatkozásában. Nem vezetőtestületi feladatot lát el. 
dr. Tóth Mária képviselő: Annak idején kikerültek szerkesztő bizottsági tagok, mert úgy döntöttünk, mivel ha jól emlékszem a jegyző asszony utána érdeklődött, hogy szerkesztő bizottság tagjai képviselők nem lehetnek. Akkor azért változtattunk a bizottság összetételén, mert kizáró okok álltak fenn. Nem tudom, miért változott volna meg azóta a rendelkezés értelmezése. 
Mezőfi Zoltán polgármester: Ez már nem csak a Hangadó szerkesztő bizottsága, hanem az időközben kibővült összes rétsági média szerkesztő bizottsága. A rétsági Web lap, a rétsági Hangadó, a rétsági televízió szerkesztő bizottsága is egyben. A szerkesztő bizottság valamennyi médiumot lefedi. Jócskán megnőtt a hatásköre. Tehát amikor döntenek, erre is gondoljanak. Senki nem kötelezheti őket munkára, viszont meggyőződésem, ha akarnak dolgozni, találnak maguknak bőséggel munkát.
dr. Tóth Mária képviselő: A jegyző asszony álláspontját szeretném hallani.
Kapecska Ferencné jegyző: A szerkesztő bizottság véleményem szerint nem vezető testülete a Hangadónak. A vezető testületnek valóban nem lehet tagja képviselő, és bizottsági tag. Állásfoglalást fogunk kérni a Közigazgatási Hivataltól.
Mezőfi Zoltán polgármester: A bizottság indítványa, hogy titkos szavazást javasol a képviselő-testületnek. A javaslatot a képviselő – testület 10 igen szavazattal, 2 ellenszavazattal, 1 tartózkodással elfogadta. Módosító indítványként hangzott el a bizottság javaslatához képest, hogy ne 5, hanem 7 fő legyen a Hangadó szerkesztő bizottságának létszáma. A képviselő-testület 6 igen szavazattal, 7 tartózkodással a javaslatot nem fogadta el. Ebben az esetben három főre lehet szavazni érvényesen a kiosztott szavazólapokon. Így összesen 5 fő lesz a szerkesztő bizottság létszáma, hiszen ketten már tagok. Felkérem a szavazatszámláló bizottságot a titkos szavazás lebonyolítására. 
Titkos szavazás után.
dr. Szájbely Ernő EMOS Bizottság Elnöke: Ismertetem a titkos szavazás eredményét. 13 érvényes szavazat van. Faggyas Szabolcs 10 szavazatot, Horváthné Moldvay Ilona 9 szavazatot, Karcagi László 7 szavazatot kapott. 5 szavazatot kapott Gál Gábor és Styaszni Ivánné, 2 szavazatot kapott Sirkó Jánosné, 1 szavazatot Riczler József, míg Majnik Tamás, Pauerné Lénárt Andrea, Vargáné Fidel Ágota nem kapott szavazatot. 
A szavazás értelmében a szerkesztő bizottság három újonnan megválasztott tagja Faggyas Szabolcs, Horváthné Moldvay Ilona, Karcagi László. 27/2006. számú képviselő-testületi határozat: 
Rétság Város Önkormányzat Képviselő-testülete megtárgyalta a Hangadó szerkesztő bizottság kiegészítésére vonatkozó előterjesztést. 
A Hangadó című önkormányzati lap szerkesztő bizottság tagjává Faggyas Szabolcsot, Horváthné Moldvay Ilonát és Karcagi Lászlót megválasztja. A szerkesztő bizottság jelenlegi két tagjának, Rauscher Gyuláné és Girasek Edmond megbízatását megerősíti. A szerkesztő bizottságot 5 fővel működteti. 
Határidő: azonnal
Felelős : Végh József igazgató
10./ Tájékoztató a kiemelt feladatok állásáról
Előterjesztő: Mezőfi Zoltán polgármester
Mezőfi Zoltán polgármester: Szóban szeretnék egy mondat kiegészítést tenni. Kincstári vagyonigazgatósággal tett előzetes időpont egyeztetés kapcsán, jövő héten hétfőn, azaz február 27-én lesz a 34 ha-s területről egy értekezlet. Ennek eredményéről a következő ülésen beszámolok. Bár lejárt határidejű határozatokról ma nem volt tájékoztató, mindazonáltal a laktanya értékbecslés, hasznosítási javaslatra vonatkozó testületi döntés értelmében a Pannon Forrás Kft.-vel a szerződés aláírásra került. 60 napra vállalták a munkát. A hó elolvadtával megkezdik a munkát.
A képviselő-testület a kiemelt feladatok állásáról szóló tájékoztatót 13 igen szavazattal, egyhangúlag elfogadta. 
11./ Interpellációra adott, el nem fogadott válasz kivizsgálása
Előterjesztő: Majnik László Pénzügyi Bizottság Elnöke
Majnik László Pénzügyi Bizottság Elnöke: A januári testületi ülésen a polgármester úr képviselői interpellációra adott válaszát az interpelláló képviselő nem fogadta el. A képviselő-testület a polgármester úr válaszát ugyancsak nem fogadta el. A pénzügyi bizottság lett megbízva azzal, hogy vizsgálja az ügyet és tegyen javaslatot a testületnek.
     A bizottsági ülésen az interpelláló képviselő előadta, hogy a polgármester úr rendszeresen olyan nyilatkozatokat ad, amelyek megalapozatlanok, amelyekben nincs testületi döntés, amelyekre nincs felhatalmazva. Így történt ez január 6-án is, amikor a Nógrád Megyei Hírlapban nyilatkozott a középiskolával kapcsolatban. A 4+2 éves képzés lehetséges megoldás, de egészen eddig nem volt róla szó. Erről a testület nem tárgyalt, nem döntött. 4 éves szakképzésről volt szó végig. A szerződést a mai napig sem írta alá a másik fél, ezek szerint az semmis. A polgármester úr az ilyen és hasonló nyilatkozatokkal megtéveszti a közvéleményt, a döntéshozó testületet. Ezeket helyteleníti és nem tartja elfogadhatónak.
     A polgármester úr elmondta, hogy a félreérthető mondatokért elnézést kér. Az újságíró tollát nehezen lehet kordában tartani. A menza kérdésében lehette volna másként fogalmazni, pl. “étkezést is tudunk biztosítani”. A 4+2 éves képzéssel kapcsolatban elmondta, hogy igaz, hogy a 4 évről döntöttünk, de az mindenütt úgy van, hogy a 4 éves képzés után választhat a tanuló a továbbiakról. Színtiszta szakképzés csak 4 év után van, egyébként sehol nincs. A +2 évet egyébként előre nem lehet kimondani.
     A vitában elhangzott, hogy a témát, a válaszokat többfelé kellene választani. Ha valaki nyilatkozik a sajtónak, az kikötheti, hogy megjelenés előtt látni akarja a cikket. Igazán a polgármester úr válaszában egy olyan kérdés van, amely mellett nem lehet elmenni. Ez a 4+2 osztály kérdése. Nemcsak a testület nem tudott róla, de a befogadó intézmény sem, a szülők sem, a lakosság sem. Mások sem szóltak erről egyetlen szót sem döntés előtt. A polgármester úr válaszából kiderült, hogy erről tudott, ezzel tisztában volt. Akkor viszont ezt a döntés előtt közölnie kellett volna.
     A vitában elhangzott az az észrevétel, hogy ez az interpelláció sok más mellett a polgármester úr elleni támadások része egyesek részéről, pedig a 98-as választásokon még egy plakáton szerepeltek. Egyébként az ügy kivizsgálását úgy kellett volna megtenni, hogy megfelelően alátámasztott bizonyítékokat kellett volna a bizottság tagjainak átadni. Senki nem köteles azt az újságot olvasni, vagy bármit elhinni. A jegyző asszonytól elvárható lenne, hogy tájékoztasson ilyen esetekben.
     A vita további részében elhangzott, hogy a döntések előkészítéséhez, a megalapozott döntésekhez minden szempont és minden rendelkezésre álló információ elengedhetetlenül szükséges. Korábban is voltak ilyen hiányosságok, pl. a tanuszoda, Szicília ügyében. Sokkal jobban elő kell készíteni az előterjesztéseket. Az ilyen események bizalomvesztéshez vezethetnek.
     Végül a bizottság 6 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül az írásban kiadott határozati javaslat elfogadását javasolja a testületnek.
dr. Katona Ernő alpolgármester: Nem értem, erről szavazni kell?
Majnik László Pénzügyi Bizottság Elnöke: Ez a Pénzügyi bizottság állásfoglalása.
Girasek Károly képviselő: Született egy jelentés, ha nem fogadjuk el, újra vissza kell adni. Nyilván ez nem így lesz. Van itt egy határozat, amiről a testületnek szavazni kell. A bizottság úgy zárta le a vizsgálatot, hogy hozott egy határozatot. A bizottsági ülésen elhangzott, hogy a polgármester úr elnézést kért, azokban a dolgokban, ami félreérthető volt. Pl. a Népszabadságban megjelent, testület megosztottságára vonatkozó megjegyzés. Azt gondolom, ez rendkívül pozitív előrelépés. Én ezt az elnézés kérést elfogadom, és azt kérem a jövőre nézve, hogy ne legyen rá ok. Meg vannak azok a lehetőségek, hogy az újságíró ne jelentessen meg félreérthető dolgokat. A tett határozati javaslatot elfogadásra javasolom.
Mezőfi Zoltán polgármester: Úgy gondolom, hogy erre a napirendre már nem vonatkoznak az interpelláció szabályai. Bár nem gondolom, hogy vitát kellene nyitni.
Kapecska Ferencné jegyző: Az SZMSZ vonatkozó rendelkezése értelmében az interpelláció esetében dönt elsődlegesen az interpelláló, és amennyiben nem fogadja el, akkor kerül sor bizottsági kivizsgálásra a dolog. Jelen esetben ez a körülményt állt fenn. A képviselő-testület a Pénzügyi Bizottságot bízta meg ennek rendezésére. A bizottság munkájában az interpelláló is részt vett. Az más dolog, hogy az interpelláló tagja a bizottságnak. Amennyiben a Pénzügyi Bizottságnak nem lett volna az a javaslata, ami a határozati javaslatban van, akkor nem kellett volna különösebben most érdemben foglalkozni vele, de a bizottság ezt a javaslatot terjesztette testület elé, így a testületnek erről döntenie szükséges.
Mezőfi Zoltán polgármester: Fenntartom a véleményemet, hogy a polgármester nem félretájékoztat, hanem igyekszik a legjobb tudása szerint tájékoztatni. Mindazonáltal úgy éreztem magam a Pénzügyi Bizottság vizsgáló bizottsága előtt, mint valami ítélőszék előtt. Ez a vita egyetlen egy dologra jó, hogy az indulási lehetőségként már elfogadott középiskolát már előre rossz színben tüntesse fel. Semmi másról nem szól. Ez a polémia a jó ügynek nem tesz jót. Természetesen megfogadom Girasek úr megfogadható jó tanácsait, amit nem tudok megfogadni, azt nem is fogom megfogadni a jövőben. A véleményem mellett kitartok. Kérem e fölött ne nyissunk vitát.
Szavazásra teszem fel a bizottság javaslatát, amit a képviselő-testület 7 igen szavazattal, 4 ellenszavazattal, 2 tartózkodással elfogadott, és meghozta alábbi határozatát. 28/2006. számú képviselő-testületi határozat:
Rétság Város Önkormányzat Képviselő-testülete megtárgyalta a “Miért nem a valóságnak megfelelően tájékoztatja a lakosságot és nyilvánosságot Polgármester Úr? címen beadott interpellációra adott, el nem fogadott válasz kivizsgálására vonatkozó előterjesztést.
A Nógrád Megyei Hírlap 2006. január 6-i számában megjelent polgármesteri nyilatkozatból derült ki, hogy a Rétságon indítandó szakközépiskolában nem 4 osztályos, hanem 4+2 osztályos képzés indulna. A polgármester úr Pénzügyi Bizottsági meghallgatás során elismerte, hogy erről a tényről tudomása volt, de ezt nem közölte sem a Képviselő-testülettel, sem a középiskolának helyet biztosító Általános Iskolával, sem a Szülői Munkaközösséggel, sem a város közvéleményével. 
Tekintettel arra, hogy hasonló eset nem először fordul elő, a Képviselő-testület nyomatékosan felhívja a polgármester úr figyelmét, hogy a továbbiakban minden döntést igénylő ügy előkészítése és előterjesztése során, a megalapozott döntés meghozatalához szükséges valamennyi rendelkezésére álló információt közölje a Képviselő-testülettel és az előkészítés folyamatában érdemben közreműködőkkel. 
Határidő: azonnal 
Felelős: Mezőfi Zoltán polgármester
12./ Egyebek
Mezőfi Zoltán polgármester: Idő hiányában nem kerülhetett a Pénzügyi Bizottság elé, de a tájékoztatóban már utaltam arra, hogy az EGÚT-tal kezdeményeztem tárgyalásokat, a 2-es főút beruházása kapcsán központi telephely létesítésére Rétságon. Tegnapi napon megkért az Egri Útépítő Vállalat képviselője, hogy a laktanya területén, lerakatként történő használatára vonatkozóan készítsünk elő egy 8 hónapos bérleti szerződés tervezetet, 800.000 Ft-os összegben. Tekintettel arra, hogy az SZMSZ szerint 6 hónapot meghaladó bérleti szerződés esetén csak a képviselő-testület engedélyével írhat alá a polgármester, ezért került ide Önök elé. Sajnálom, hogy az idő átfedés miatt ezt a Pénzügyi Bizottság nem tárgyalhatta. Kérem fogadják el ezt a javaslatot. 
Girasek Károly képviselő: Pontosan kellene tudni, hogy a bérlemény mire vonatkozik, hogy viszonyul a helyi rendeletünkhöz. Hány m2, milyen igénybevétel, milyen őrzési és egyéb részletfeladatokat igényel, és ennek kapcsán ugyancsak azt látom, hogy kellett volna előre véleményezni. 
Kapecska Ferencné jegyző: A képviselő-testület döntése értelmében a laktanya területére 540 Ft/m2 díjat állapított meg annak idején. Vagyonrendeletünk alapján 6 hónapos bérleti szerződés kötésére vagyunk jogosultak testületi felhatalmazás nélkül. Az alakuló teret szeretnék igénybe venni, kb. 1500 m2, kizárólag telephely céljára szeretnék használni, építőanyag tárolásra. Nem épületet, hanem simán csak területet vennének igénybe. A 800.000 Ft bérleti díj, és terület nagyságát figyelembe véve, 67 Ft/m2-re jön ki. A testület által meghatározottnál magasabb bérleti díjat fizetnének. 
Girasek Károly képviselő: Ismét csak azt mondom, többször kértük is, hogy minden szavazást igénylő kérdés előzetesen bizottsági vitára kerüljön. Többször kerültünk már olyan helyzetbe, hogy elénk lett téve egy alternatíva, pl. legutóbb Egyebekben döntöttünk, előkészítés nélkül, hogy a Zrínyi utcát megterveztetjük. Több alternatíva nem került elő. Ezt a kérdést is napirendre kellene tűzni, napirendként kell tárgyalni. Ebben az esetben is az úthasználattól kezdve, nehéz gépek mozgásáig több minden felmerülhet, károkozás stb. Érdemben támogatható a bérleti szerződés. Ilyen módon az őrzési költségek csökkennek, bevételre tesz szert a város. 
Kapecska Ferencné jegyző: Az őrzési költség nem csökken, erről nincs szó. Ez azt jelenti, hogy 800 eFt nem tervezett bevételhez jut a város.
Mezőfi Zoltán polgármester: Korrektek szerettünk volna lenni. Megoldhattam volna másként is ezt a helyzetet, 6 hónapra megköthettem volna saját hatáskörben a szerződést, utána pedig 2 hónapra újra. De úgy gondoltam, hogy ez mégiscsak a testületre tartozik. 
dr. Tóth Mária képviselő: Örömmel hallom, hogy 800 eFt nem tervezett bevétele lesz a városnak, ez nem kis pénz. A bizottsági előkészítések ügyén még lehet, hogy többször is el fogom mondani, hogy nem kellett bizottsági előkészítés a ma is tárgyalt laktanya mögötti terület megvételekor. Senkinek nem jutott eszébe, hogy akkor reklamáljon. Most 800 eFt bevételről van szó, akkor 100 millió forint kiadásról. 
Mocsári Gergely képviselő: Az előző napirendi ponthoz szeretnék visszamenni. Azért tartózkodtam a szavazáskor, mert továbbra sem egyértelmű a dolog. Az egyik a 4+2 kérdése. Ez lehetőség, nem kötelező. Az alapképzés 4 éves. Innen munkába is lehet állni. Tovább lehet szervezni, és hogy ez hol szerveződik meg, az az anya iskola dolga. Ez nem szándékos félrevezetés volt, mert akkor én magam is felelősnek érzem magam benne. A másik, hogy a szerződés nem lett megkötve, mert ez nem konkrét. Keddi információm van, 55 jelentkezési lap futott be. Ez se nem sok, se nem kevés. Nem tudhatjuk, igazából hányadik helyen jelölték meg a rétsági iskolát. Ez két hónap múlva fog kiderülni. Addig a szerződést megkötni az ő részükről felesleges lenne. Én ezért tartózkodtam a szavazásnál. 
dr. Katona Ernő alpolgármester: Örülök a 800 eFt-nak, azon kellene elgondolkodni, mire lehetne fordítani? Ennek a cégnek nem lehetne visszafordítani, hogy utat építsenek belőle?
Mezőfi Zoltán polgármester: Szavazásra teszem fel az EGÚT laktanya alakuló tér 8 hónapos időtartamra szóló bérletére vonatkozó kérelmét, amit a képviselő-testület 13 igen szavazattal, egyhangúlag elfogadott, és meghozta alábbi határozatát. 29/2006. számú képviselő-testületi határozat:
Rétság Város Önkormányzat Képviselő-testülete hozzájárul, hogy a volt honvédségi laktanyában, az alakulótér 1.500 m2-es területe március 1-től október 31-ig terjedő határozott időre építőanyag tárolás céljára az EGUT Egri Útépítő Zrt. részére 800.000 Ft-ért bérbeadásra kerüljön. 
Felhatalmazza a polgármestert a bérleti szerződés megkötésre. 
Határidő: március 1.
Felelős: Mezőfi Zoltán polgármester Jávorka János képviselő: A május 1-i rendezvényt ésszerű lenne 30-án, vasárnap megtartani.
dr. Szájbely Ernő képviselő: Az EMOS bizottság foglalkozott a témával, művelődési központ már lekötött bizonyos programokat május 1-re, hétfőre.
Girasek Károly képviselő: Vártam, hogy a polgármester úr valamilyen módon válaszol Pusztai képviselő úr felvetésére, amelyben kifogásolta, hogy az egészségügyi központba mozgáskorlátozott nemigen tud bemenni. A 43 fokos szögű rámpa alkalmatlan akadálymentesítésre. Intézkedést kell tenni 15 napon belül. Nem csak a rokkant kocsisoknak jelent problémát, a baba kocsis kismamáknak is. A másik téma, a nagyparkoló közepén jéghegy van, ez a patak tetején van, mielőbb el kell onnan tüntetni, nehogy a patak födémet megrongálja.
Mezőfi Zoltán polgármester: Akadálymentesítéssel kapcsolatban megkérjük az intézmény vezetőjét, segítsen ebben a kérdésben.
Girasek Károly képviselő: Nem fogadom el, hogy a polgármester úr most kéri fel az intézményvezetőt.
dr. Tóth Mária képviselő: Úgy emlékszem, február 9-én volt ez a felvetés, ezek szerint február 8-án készült el ez a feljáró, gondolom én, és nem 224 évvel ezelőtt, szóval a mostani polgármester úr szemére kell felvetni ezt is, és elhárítani, hogy ki a felelős az intézménynél. Azt azonnal el kell hárítani. Nem a polgármester személyéről kell, hogy szó legyen ebben az esetben. Azóta hány polgármester volt Rétságon? Nem most építették a feljárót. 

Több tárgy nem lévén megköszönöm a részvételt, az ülést bezárom.


kmft.
Mezőfi Zoltán 
polgármester 
Kapecska Ferencné
jegyző
www.retsag.hu
©Copyright
E-mail
Webmester
<vissza
^fel-