|
2021.10.20. |
|
Ha valaki
erősnek találná a címben használt jelzőt, akkor arra hivatkoznék, hogy
a népnyelvben az nem más, mint az árverés szinonímája. Igen az a cikk arról
az árverésről szól, amivel a laktanyában található, és értékesítésre meghirdetett
ingatlanok gazdára találtak. Sok tanulsága van ennek az értékesítésnek,
ezért a tájékoztatáson túl néhány szempontra felhívjuk a figyelmet.
Persze a
népnyelv használja a kótyavetye
szót pejoratív jelzőként is. Olyan esetekre, amikor valaki nem tudta törleszteni
adósságát, vagy neki magának kellett pénz bármi áron, és elárverezte tárgyait,
olykor a feje felől a házat is. Ilyen kényszerű esetekben az vihette a
dolgot, aki a legtöbbet adta érte, akkor is, ha a végleges ár jóval a tényleges
érték alatt alakult ki. Nos Rétság esetében semmi olyan kényszer nem volt,
hogy mindenképpen el kelljen adni értéke alatt az ingatlanokat, de mégis
ez történt.
Mint arról
korábbi elemzésünkben beszámoltunk
- és jó néhány ellentmondást feltártunk már a döntéssel összefüggésben
- az önkormányzat az augusztus 11-i határozattal 4 laktanyai ingatlant
hirdetett meg eladásra. Több jelentkező esetén árverésen a legmagasabb
árat kínáló lehet a vásárló.
Dr.
Szájbely Ernő már ezen az augusztus 11-i ülésen a tárgyalás előtt felhívta
a fiygelmet, hogy az ülés összehívása és kellő előkészítés nülküli szavazás
jogsértő. (hozzászólása meghallgatható itt.)
Ennek ellenére az aznap bejelentett téma tárgyalásra került és 4 képviselő
megszavazta. (Melyik 4, melyik négy? Nézzék
meg a videót!)
Az árverés
Az árversére
7 vevő - többnyire cégek képviseletében - jelentkezett, de a bánatpénzt
(a véteálar) 10%-át csak 5-en fizették be. Így az október 12-én sorra kerülő
árverésen 5 képviseleti joggal rendelkező vevő jelent meg. Az árverést
Dr. Gáspár Zoltán ügyvéd vezette. Precízen fogalmazva, szakszerűen irányította
a licitálást, Az árverést vezető kötve volt az önkormányzat határozatáshoz
és a hirdetményhez,
így ő nem tehetett mást, mint korábbi felvetések ellenére végrehajtotta
a licitet. A későbbiekben sorra kerülő elemző megállapításokról tehát nem
tehet, akkor sem változtathatott volna az eljárásrenden, ha ezeket ismerte
volna.
A licit
a meghirdetés szerint 33,1 millió forintról indult. A licitlépcső egymillió
forint volt. Így hangzottak el sorban az ajánlatok. 60 millió forintnál
egy pályázó kiszállt, majd később egy másik nem vállalta az emelkedő árat.
Az utolsó körben 77,1 milliónál még hároman voltak versenyben, de az újabb
ajánlatra, 78,1 millió forintra már csak egy cég képviselője tartotta a
vételi ajánlatát. Így a filmekből is ismert háromszori felszólítás után,
senki többet harmadszor, és a vevő 78,1 millió
forintért jogot szerzett a vásárlásra. Ez a vevő a Rétság, Zrínyi
u. 7. székhelyű DM Concept
Kft. Igen, még nem vásárló, csak jogot szerzett a vásárlásra, mert
amennyiben egy hónapon belül nem fizeti be a licitáláson felajánlott teljes
összeget, akkor a licitben a következő jelentkező jogosult vásárlásra.
A fontos jogi ismertetések után az árverés lezárásra került. (Erről az
alkalomról készült az alul lévő két fotónk.)
Nézzük azonban
sorban azokat a kérdéseket, amit elemzésre alkalmasanak ígértem.
Sok vagy kevés az ár? Valóban kótyavetye?
Tény, hogy
a meghirdetett ár 235%-án kelt el végül. Tehát bőven több mint kétszeresén.
Ez azt mutatja, hogy az hirdetményi ár nagyon alacsonyan, a valós értéknél
lényegesen lejjebb került megállapításra. Az is igaz, hogy az OTP Jelzásogbank
Zrt. (OTP) által megállapított tényleges forgalmi értéknek alig 77%-án
adta el a város. Ez bizony kótyavetye. Hiába a valós érték több mint 100
millió forint, vigye aki legtöbbet igér a jelentkezők közül. Így legalább
20 millió forinttal kevesebb kerül a város kasszájába. Véleményem szerint
indokolatlanul, hiszen nem volt a városnak célja bármi áron túladni az
ingatlanokon.
A pontos
kép kialakításához röviden összefoglalva az előzményekről, amelyek már
előző
cikkünkben, valamint a Hangadó
szeptemberi számában is megjelentek. Négy kiszemelt laktanyai ingatlanra
vételi szándékot jelentett be a DM
Concept Kft. Ahogyan az lenni szokott ilyenkor értékbecslést kell
megrendelni, és az szakértő által becsült ár az értékesítés induló ára.
A leghitelesebb és sok megbízható referenciával rendelkező OTP felértékelte
az ingatlanokat és együttes forgalmi értékként több mint 100 millió forintot
állapított meg. (Itt most nem részletezzük, hogy jó állapotban lévő szerkezetkész
épületekről, közel 4000 m2 alapterülettel.) Eddig rendben, ez a szokásos
eljárás, és az OTP által becsült áron került meghirdetésre több más rétsági
ingatlan, amelyekre vevő is jelentkezett. Nem kevés az összeg, de az áru
sem semmi, mondhatnánk pestiesen. Na most biztosan a vevő tudomására jutott
az ár, de ő nem emelt kifogást, fenntartotta a vételi szándékát. De Varga
Dávid Géza képviselő (és pár képviselő társa) úgy gondolta, adjuk lényegesen
alacsonyabb áron, minek a városnak ennyi bevétel. Nem így írta le az előterjesztésben,
de annak az volt a lényege, hogy a város kérjen fel egy ismeretlen, céges
háttér nélküli értékbecslőt, akit Ő nevezett meg. Miért nincs meglepődve
senki, hogy ez az "elfogulatlan" szakember 30 millió körüli ajánlatot adott
a két épületre. Ezt talán még ők is kevésnek tartották, és egy újabb, egyszemélyes,
és harmadszorra egy általuk megnevezett igazságügyi szakértővel értékeltettel,
ő általa adott árajánlattal a 4 ingatlan együttesen 33,1 millió forint.
Jó kérdés, hogy miképpen lehet ekkora különbség egy hiteles cég (OTP) és
két értékbecslő ára között, de ezt nem tudjuk megfejteni. A licit ismeretében
tény, hogy valóságosan alul lett értékelve. Feltehető, ha a meghirdetés
kellő időben, országos médiumokban is megjelenik, és nem tartalmaz jogszabálysértő
kitétételeket, akkor több vevő is jelentkezhetett volna, így még ennél
is magasabb vételár reális esélye sem kizárható.
A meghirdetés hibás módjáról
A meghirdető
semmi intézkedést nem tett széleskörű közreadásra. A város honlapján közzététel
pedig egyenlő a semmivet, persze benfentes vásárlónak elég. Joggal feltételezem,
hogy azért jelentkeztek többen, mert a RétságNet közzétette, és sok helyen
megsoztotta, több mint 1000 látogatót elérve. Köztük külföldről is hozott
jelentkezőt. Ezen túl gyakorlatilag a közzétételtől a benyújtási határidőig
5 munkanap állt rendelkezésre. Ebben előírva, hogy látványtervet is kell
mellékelni. Igen az ország másik végéből, vagy külföldről hogyan csináljon
valaki látványtervet, amikor a szűkszavú hirdetmény a nem helybenlakónak
semmiféle információt nem tartalmaz, mire is látványoskodjon. Ezek - szerintem
- nem tévedések, vagy feledékenységek, hanem eleve a vételi szándékot bejelentőn
kívüli versenytársak pályázásának megnehezítése. De van más is.
Mik az ellentmondások, jogszabálysértések?
Igen
vannak jogszabálysértések. Előző cikkünkben is kitértünk rá, hogy a helyi
vagyonrendelet
pontosan előírja, milyen adatokkal kell meghirdetni egy ingatlant,
és milyen körben. No akárhogyan nézem, a közzétett hirdetményből az előarások
90 %-a kimaradt. Tehát már a meghirdetés önmagában jogsértő, nem felel
meg az önkormányzat 5/2019 (IV.02.) számon közzétett saját jogszabályának.
Beépítési kötelezettség
Nagyon helyes,
hogy amennyiben valaki vásárol egy telket, akkor arra legyen köteles építeni
is. Erre a már idézett vagyonrendelet
is intézkedik. Csakhogy annak 31.§ 2 bekezdése 4
évet ír elő. A hirdetmény viszont ezt leszűkíti 2 évre, ami
törvénysértő. Általános jogelv, hogy egy jogszabálytól az érintetteknek
kedvező irányban el lehet térni, de szűkíteni a joganyagban rögzítettet
tilos! Itt pedig ez történt.
Volt egy
soron kívüli képviselő-testületi ülés október 8-án, pár napirend eldöntésére.
A határozatok meghozatala után - bár "Egyenek" nem volt ütemezve -, a jegyző
ismertette, hogy az egyik pályázó értelmező kérdéseket tett fel, amire
helyes választ nem tud adni. Konkrétan a 2 év beépítetési kötelezettségről
is volt kérdés, és elmondta, hogy jogsértő a helyi rendelettől szűkebb
időtartamot meghatározni. De sajnos ebben nem lehet más választ adni, mert
a pályázat lezárult, a többi pályázó a szabálytalan kiírásnak megfelelően
jelentkezett. Az érdekes fordulat most következett. Varga Dávid Géza a
Pénzügyi és Városfejlesztési Bizottság elnöke úgy fogalmazott, hogy ha
ez kevés, lehet hossazbbítást kérni. Mi van? A kegyelteknek biztos,
a többieken meg be lesz hajtva a 2 év, ha más nyerne? Már az elgondolás
is hibás, de arra utal, hogy nem lett eléggé átgondolva és jogilag egyeztetve
a hirdetmény tartalma. Egy azonnali döntéssel lett keresztül eröltetve,
aminek ilyen következményei vannak.
Van itt a beépítéssel kapcsolatban
más is
A pályázatban
le van írva, hogy kizárólag lakásokat lehet építeni a megvásárolt ingatlanokon.
Ez a kikötés is súlyosan jogsértő. Első körben a jelenleg hatályos Helyi
Építési Szabályzat (HÉSZ) előírásait szükíti, ami a fentiek szerint
tilos. A 19. § 2. bekezdés rögzíti, hogy a laktanyai területen milyen épület
létesíthető és milyen tevékenység folytatható. Idézem: "- oktatás és
kultúra - egészségügy - igazgatás - turisztika - kereskedelmi - lakás
- a felsorolt funkciókhoz tartozó gépkocsik parkolására." Tehát
ha valaki vásárol ott egy ingatlant erre a jogszabályra hivatkozva szabadon
létesíthetne pl kulturális vagy egészségügyi létesítményt, vagy éppen valamilyen
TV stúdiót. Ha a befektetőnek ilyen céljai vannak, és gazdaságosan meg
tudná valósítani, akkor ebben nem akadályozhatja a hirdetmény, de a megkötendő
szerződés sem lehet ennek a jogszabálynak ellentmondó. Vagy például egy
ambíciózus jelölt a nagyobb épületben lakásokat alakít ki, a kissebben
pedig a lakásokhoz kapcsolódó szolgáltatásokat. Társasági helyiséget kulturális
céllal, edzőtermet, kisboltot, stb., a HÉSZ szerint megteheti a hirdetmény
szerint nem. Vagy a másik két ingatlanon csak parkoló lehet. És ha a kor
kígívásainak megfelelően oda mélygarázst építene felette meg árnyas fákkal
pihenőparkot, grillezőhelyet, stb. Nem ezt nem engedi a hirdető, csak parkolás
lehet a szabad ég alatt, és játszótér. Micsoda szüklátókörűség! És adott
esetben életbe lép az előbb időzett nyilatkozat: ha kedves a nyertes, akkor
kérhet módosítást akár egy év múlva, de aki eleve kész tervekkel nem szabadtéri
parkolót létesített volna ki van zárva.
Van más
is. Alkotmányos jog a tulajdonnal való szabad rendelkezés, egy ingatlan
hasznosításánál az idézett helyi szabály betartásával. Továbbá a PTK is
tartalmaz előírásokat. (5:5-5:8 §) Például a tiltja a birtokháborítást,
amit úgy is el lehet követni, hogy valakinek a tulajdonát képező ingatlanban
akadályoznak abban, hogy - a példánál maradva - kulturális léteítményt
vagy tv stúdiót alakiítson ki, ha ezt a jogszabály megengedi.
Árukapcsolás
Van más
PTK-ba ütköző felvetés is. A gazdasági erőfölénnyel visszaélés (a köznyelvben
árukapcsolás) tilalma. Tilos különféle tárgyak eladását egy másik megvételéhez
kötni. Márpedig - akárhogyan figyeltem a hirdetményt és az árverést, -
itt ez is megtörtént. A
hirdetményben fel van sorolva 4, önálló helyrajzi számmal rendelkező
ingatlan. Ezekre lehet(ne) licitálni akár egyetlen egyre is. Aztán odakerült
egy mondat, hogy "előnyben részesül aki a 4 ingatlanra egyben teszi meg
ajánlatát". Ez amúgy logíkus, de nem lehet kizáró előírás, csak lehetőség.
Csupán azért, mert a vételi szándékot bejelentő mind a 4 ingatlant meg
kívánta venni, ezt másra ráeröltetni nem lehet. (Ha ez lett volna a célja
az önkormányzatnak, egybevonhatta volna a telekkönyvben.) Tehát a licitáláson
is kellett volna tudni egy-egy ingatlanra ajánlatot tenni, hiszen a hirdetmény
is külön soron sorolja fel, mi eladó. Ezzel a módszerrel ki volt zárva,
hogy valaki legjobb áron megvegye az egyik épületet, mert csak arra van
terve. (Kaptam olyan információt, hogy érdeklődőknek azt mondták, külön
nem lehet megvenni a 356/52, vagy 53 ingatlanokat, csak egyben. Ezt a híresztelést
azonban nem tudom megerősíteni.) Miért? Ez bizony árukapcsolás, és
nem is biztos, hogy a legmagasabb bevételt eredményezte. Így aztán az árverésen
szóba sem került, hogy ingatlanonként legyen licit, nem "előny" volt az
együttes megvásárlás, hanem kényszer. Véleményem szerint ez is jogsértő.
(Amikor
Rétság liciten megvette a sportkombinátot és a telephelyet, akkor is előnyt
jelentett az együttes jelentkezés, mégis külön külön került kalapács alá
a két ingatlan. Az üggyel kapcsolatos egyéb bortányokat most nem idézném
fel.)
Ár - valódi licit, vagy benfentes
információk
Azon a bizopnyos
október 8-i képviselő-testületi ülésen más is elhangzott az árverés szervezésével
kapcsolatban. Megjegyzem a napirendek után, de a polgármester nem mondta
ki, hogy az ülést bezárom, tehát ez is a hivatalos tanácskozás része. De
ha nem az, egy közszereplő akárhol felel az elhangzott mondataiért.
Nos az hangzott
el a PVB elnökétől, hogy a vételár úgy 80 millió forint körül fog alakulni.
Honnan tudja? Csak nem információkat szerez, vagy ad? Találomra ilyet nem
dobhat be az ember, különösen, ha később az árverés igazolja. (A vételár
mellett egyéb költségekkel 80 milliót köt le az ügylet a vevőnél.) A benfentes
információk ilyen árverésnél bármilyen irányban tilosak. Azt pedig legutóbbi
cikkünkben elemeztük, hogy a hirdetményt megszavazó 4 képviselő közül kettőnek
az érintettsége nyilvánvaló, van munkakapcsolatuk a vevőként elsőnek jelentkező
vállalkozással.
Lehet még meglepetés?
Ez
határozottan kérdés, és nem állítás, de ki tudja hová "fajulnak" a dolgok?
Mert hogy van előzetes tapasztalatunk is. A nyertes pályázó DM
Concept Kft. már vásárolt ingatlanokat a Szőlő utcában. Igen ám,
de amikor megszerezte a vásárlás jogát, részletfizetési lehetőséget kért.
És mit gondolnak, kapott? Igen kapott! A pályázat lezárása után, a többi
lehetséges vevővel megengedhetetlen előnyt biztosítva meg is kapta. Na
mármost, ha a cég annyira nem tőkeerős, hogy 24 millió forintot a szabályok
szerint megfizessen, akkor hogyan tudja megteremteni a 78 milliót és egy
hónapon belül befizetni.
A cég -
információink szerint - tényleges adózás utáni árbevételt eredményező tevékenységet
nem folytat. Persze lehet törvényesen pénzhez tutni, bankhitel, tagi befizetés,
és egyéb legális módokon. De azért 78 millió nem kevés összeg. Könnyen
lehet, hogy itt is előkerül a részletfizetési kérelem, ami - ha elfogadásra
kerülne - azonnal olyan jogsértés, hogy az egész árverés érvénytelenségét
eredményezheti. A részletfizetés lehetősége nem szerepelt a kiírásban,
az önkormányzat meg nem bank. Nem adhat kölcsönt, erre vannak a pénzintézetek.
Ha ez valós opció lett volna, akkor minden lehetséges pályázónak biztosítani
kellett volna a részletfizetést. Olyan nincs, hogy egynek igen, másnak
nem.
Amennyiben
30 napon belül nem teszi le a teljes összeget, elveszíti a jogát a vásárlásra.
Nem kaphat még haladékot sem, hiszen a többi résztvevő számára is ki volt
kötve a szigorú határidő! Akkor a licitben a következő legmagasabb összeget
tartó kap jogot. Ha ő sem vásárolna, a sorban következők. Ez a törvényes
út. Azonban, hogy valaki többször elhangzott vásárlási feltételeket utólag
akarná meghekkelni, hát az lehetetlen. Hangsúlyozom, nincs ilyen információm,
a leírtak csupán fikciók, vélemények, de lássuk be az előzmények ismeretében
a próbálkozás nem teljesen kizárt. Ez a következő 2 hétben el fog dőlni,
és bárhogyan is történik a vásárlás, arról tájékoztatásr adunk.
Összefoglalva
Volt
egy zűrös határozat, amelyben az ingatlanok érték alatti áron, sok szabályt
megsértve lettek eladásra meghirdetve. A licit bizonyította, hogy az az
értékbecslő akinek az összegét elfogadták, hatalmasat "tévedett". Szerencsére
volt több jelentkező, közülük 5 licitáló, és a vételár a valóságoshoz sokkal
közelebb került. Sajnálatos, hogy mindezekkel együtt újabb méltánytalanságokra
és jogsértésekre tudtunk rámutatni. Ennél fogva lehet még olyan kimenetel
is, hogy valamely esélyes vevő megtámadja az egész eljárást.
|
|
|
|
|
|
|