Tanuszoda Rétságon

2017.06.11.
Add a Facebook-hozAdd a Twitter-hez
-
A képre kattintva megnézhető a videó!Szerdán sajtótájékoztatót tartott Balla Mihály országgyűlési képviselő Balassagyarmaton. Ezen a tájékoztatón jelentette be, hogy 4 Nógrád megyei városban lesznek sportcélú fejlesztések. Közöttük Rétságon tanuszoda épül.
      Ez nagyszerű, végre történik valami – sóhajtottak fel többen. Köszönet a képviselő úrnak az örömteli hírért! Mások azért kissé mérsékeltebb lelkesedéssel álltak a dologhoz, és ennek komoly okai vannak. Ezeket vesszük sorba, aztán ki-ki döntse el, melyik véleményt osztja. Kell ez Rétságon vagy nem? Épül, vagy nem?
      Kezdjük előbb a végével. A Nógrád Megyei Hírlap is beszámolt erről az eseményről, és a cikk végén az is szerepel, hogy Balassagyarmaton 2018-ig elkészül egy sportcsarnok. (Más 2015-re ígért sportlétesítmények is 2018-ra valósulnak meg.) A tanuszoda Rétságon és Szécsényben 2020-ig! Ja, akkor ez egészen más. Mert a messze jövendőbe lehet ígérni, ki tudja mikor lesz belőle valami. Választás, új kormány – akár a mai pártokból akár másokból – egy ilyen ígéret nem automatikusan húzódik át. És nem csúszik éveket mint a fenti megjegyzésben. Vagy éppen ez a lényeg? Már kezdődik a kampány? Ezt mindenki döntse el maga, mert nem kívánnám ezt a jegyzetet a politika irányába elvinni, hiszen vannak szakmai érvek pró és kontra egyaránt.
-
Ígéret a jövőre
     Pontosan emlékszem, hogy 2000 óta minden választási kampányban elhangzik, hogy a ciklus elején elkezdődik az M2-es autóút Rétságot elkerülő szakasza, és az út épül tovább a határig. Aztán a választások után gyorsan kiderül, hogy lesz valamikor, de majd a következő ciklusban kezdődik. Eljöttek sorban a következő ciklusok, nem kezdődött. Pedig nagy szükség lenne a városon naponta áthaladó több mint 10.000 jármű, és legalább 6000 kamion más útra terelésére. A tervek készen vannak, a testületek már többször állást foglaltak, a végleges változatot jóváhagyták. Már csak el kellene egyszer indítani. Az meg elmarad. Ebben az ügyben a legutóbbi bejelentés is csak arról szólt, hogy a Vácot elkerülő szakasz végéig a meglévő út lesz nénysávosítva. Ez is szép lenne, de nyoma sincs a munkálatoknak, pedig ha ebben a ciklusban be akarnák fejezni, már elkéstek vele. A határig, vagy legalább Rétság északi körforgalomig meg még ígéret sincs.  Lehet, ez a bejelentés is – nem lebecsülve az értékét és a szándékát – efféle nesze semmi fogd meg jól? Merthogy a legutóbbi választási kampányban itt Rétságon éppen Balla Mihály intette mérsékletre Hegedűs Ferencet a lakossági fórum nyilvánossága előtt, hogy ne ígérjen olyat, aminek nincs realitása. Ezen túl itt van egy kormányinfó anyag, abban szó sincs sportlétesítmény fejlesztésről Rétságra. Igaz, ez az anyag 2018-ig bezáróan szól, tehát a jelenlegi kormány hivatali idejére.
     És az se kerülje el senki figyelmét, hogy a képviselő úr tájékoztatójában volt egy mondat, hogy majd a kormány dönt, utána lesznek konkrétumok. Értjük! Döntés még nincs, bejelentés már van. Tudjuk, hogy vannak előre eldöntött kérdések, de arra is volt már példa, hogy egy tervezet valamiért elcsúszott.
-
Kinek mibe kerül?
      A bejelentés szerint az uszodát a kormány közvetlenül finanszírozza, az általa kiválasztott kivitelező cég fogja elkészíteni, a településeknek csak az a dolga, hogy a helyét kijelöljék. Ilyen egyszerű lenne? Hát nem az. Most azt a részt sem elemezném mélyrehatóan, hogy akkor mennyibe is kerül a kormány által kijelölt céggel kiviteleztetni egy ilyen objektumot, bár ez is az adófizetők pénze. 
     Jó-jó, a városnak – első látásra – nem kell pénzt belefektetni, kerül amibe kerül, ingyen jön, akkor miért keresünk a kákán is csomót? Volt hasonló pályázat már műfüves pályára, igaz ott önrésszel, 30 millió forintból, aztán kis utánaszámolás után kiderült, hogy az egyharmadból saját erőből is meg lehetne építeni, saját tulajdonba kerülhetően. Bár az is kiderült, hogy a műfüves pályák egyik alapanyaga rákkeltő, és 4-5 évenként több milliós felújítást igényelnek. Volt itt ingyen épülő napelemparkra javaslat, ott is a részletek voltak kérdésesek. Megjegyzendő, hogy a környező településeken épültek kisebb nagyobb napelemes beruházások, szinte mindenütt gond van a beüzemeléssel, van ahol 0 áramot termel, és a karbantartás, az őrzés, és egyéb körülmények igencsak költségesek. Jelen formájában többe kerülne, mint a termelt áram által megtakarított pénz.
-
De térjünk vissza a tanuszodához! Kinek mibe kerül?
     Tételezzük fel, hogy az építésre valóban igény van – bár kormányhatározat híjján - nem lehet tudni lesz-e önrész. Ahhoz, hogy egy ilyen létesítmény megépüljön számtalan dolog szükséges, amit a településnek biztosítania kell. Például a közművek. Igen erőteljes víz, gáz, elektromos áram igény. Ilyen közmű egyetlen helyen sincs, ahol kb 1000 m2-es terület rendelkezésre állna az építéshez. Volt egy korábbi elképzelés a Radnóti utca végénél lévő „teniszpályák” területére. (Ez a hatályos rendezési tervnek is megfelelne.) Amúgy ideálisnak látszik, csak éppen egy Majálishoz nincs elég víz egy csaphoz kezet mosni. Nemhogy nagy kapacitású gázvezeték nincs, de még csatorna se. Az utca végéig meglévő csatorna a Honvédség (vagy valamely jogutód) tulajdonában van, igen rossz állapotban, állandó hibákkal. Elképzelhetetlen erre ebben a formában rákötni. Hasonló a helyzet a laktanyában is, bár erre van jelenleg érvényes fejlesztési terv, abban ilyen helybiztosítás, így közművesítés sem szerepel. Laktanyában gázközmű nincs.
      Szumma szummárum, ha a kivitelező a telekhatárig kéri a közműveket, annak biztosítása minimum 100 millióba kerül, egyes becslések szerint a duplája sem lenne elegendő. Ezt bizony az önkormányzatnak kell(ene) biztosítani.
-
Odaközlekedés problémái
      Túl sok új ötlet nem merül fel használható helyszínnek, így kénytelen vagyok ebben gondolkodni. Az valószínű, hogy a létesítmény parkolóhelyeit kezelno fogja a pályázat, de az odavezető út megerősítést biztosan nem. (Ismét nem beszélve arról, hogy a Radnóti út most is honvédségi kezelésben van, nem is a városé) A megnövekedett napi forgalom bizony megkövetelné a megerősítést, és a meghosszabbítást. Ami ennél is fontosabb, hogy nincs gyalogjárda. Jó-jó mondhatják, hol van Rétságon a városközponton kívül? Sehol, vagy csak hellyel-közzel. Csakhogy itt naponta legalább 50 gyereknek kell ide jutni és biztonságosan hazaérni. Járda nélkül – az út egy szakaszán jelenleg közvilágítás nélkül, hiszen külterület – kellene közlekedniük. Ez elfogadhatatlan, tehát igen komoly út és járdaépítést követel meg a biztonság. Ezt egészen biztosan nem fedezi a kormánytámogatás, pedig optimista becslések szerint ez is belekerülne 50-70 millióba. Amit a városnak kellene biztosítani.
     Arról nem is beszélve, hogy a lakossági fórumon felvetettek szerint a gyermekek – 2-es úton, zebrán, lámpás átkelésben – életveszélyben vannak amikor csoportosan ebédelni mennek, és ezért a konyhát az iskola mellé kellene építeni. A gyerekek ne gyalogoljanak. Csakhogy arrafele nincs hely konyhának, tanuszodának meg pláne nincs. Ha az erre a részre – az előző testület által kiépített, felújított – járdán nincsenek biztoságban, hogyan lennének a Radnóti út végéig, vagy a laktanya bármely belső területéig, pláne nem csoportosan és felügyelettel? No csak felvetem!
-
Mibe kerül a működés?
     Ez a leghúzósabb dolog, amivel számolni kell. És persze erre semmiféle állami támogatás nem várható, a városnak kell fizetnie. Nagyobb városok esetében is hallottunk felépült, és a hatalmas költségek miatt üzemeltetni nem képes sportlétesítményekről. Itt a megyében a bátonyterenyei állt évekig pénz hijján.
     Egy ilyen létesítmény igencsak költséges üzem. A működtetés – akárhogyan is számolom -, legalább 8-10 embert igényel. Ennél nagyobb költség a víz, és az energia. A medencék egy A2+ típusú uszodánál kb 500 m3 vízzel tölthetők fel, aminek a költsége alkalmanként – csatornadíjjal együtt – cca 300 ezer forint. Persze van vízforgató, és vegyi kezelés is, de az adatlapok szerint a keringetett víz pótlására és egyéb igényre kb 80 m2 szükséges naponta. Meg aztán évente 4-5 alkalommal bizosan le kell üríteni és újratölteni. Napi vízigény 45-50 ezer forint. A tanuszoda vizét 27 fokra kell felmekegíteni (a csapból 6 fokos jön) Ekkora vízmennyiségnél ez hatalmas összeg, meg sem kockáztatok egy becslést. Az uszoda amúgy veszélyes üzem. Egészségügyi, és balesetveszélyesség  szempontból is. Itt nem lehet a takírításokon, a ferőtlenítéseken és a karbantartásokon spórolni. 
     Akár hogyan is számolom, könnyen lehet, hogy egy ilyen intézmény működése eléri a 80-100 millió forintot évente, amit a városnak kell kigazdálkodnia. Ez a pénz az építéssel nem jár automatikusan, és üzemeltetésre sincs pályázat. Az a kérdés, hogy miből fedezhető?
     Rétság előző évtizedeinek – ipartelepfejlesztés – és az utóbbi képviselő-testületek racionális (fejlesztéseket is tartalmazó, de azért) takarékos  gazdálkodásának köszönhetően évente keletkezik 100-150 millió adóbevétel a helyi adókból, amiből a város tudott tartalékolni, és tud majd fejlesztésekre fordítani.
     Na mármost ez azt jelenti, hogy azt a többletbevételt az uszoda szépen lenullázza, és a város visszakerül abba a két testülettel ezelőtti mókuskerékbe, hogy még a bérekre is hitelt kellett felvenni. Most meg már „hitel alma”! No persze nem csak a tanuszoda jön itt szóba, mert a kormány rendeletben előírta, hogy bölcsödét kell üzemeltetni. Pontos számítások szerint legalább 50 millióba kerül. (Meg aztán a jelenleg beadott bölcsöde pályázatiunkat is visszadobták, ha nem nyer akkor is kötelező lesz valamiből megépíteni. Egyből viszi a megtakarítást.) Finanszírozásban állami támogatásról nincs infó.  Aztán itt van egy törvényi kötelezettség, hogy Családsegítő szolgálatot. (Janárban elindult) Állami támogatás évente 12 millió. Teljes felfutás után kb 50 millió évente. Járási feladat, de –38 milla a város kasszájának. 
     Röviden összefoglalva egy ilyen létesítmény pályázattal nem fedezett járulékos költségei – említett közművek, utak – valamit az üzemeltetés költsége a csőd szélére sodorhatná a várost. Ha bele nem is rokkanna, de emmiatt fontos fejlesztések, karbantartások maradhatnak el,  meglévő intézmények működése kerül veszélybe. Kérdés, hogy megéri ez?
-
Akkor akarjuk, vagy ne akarjuk?
      Én ebben a kérdésben nem foglalnék állást. Mint az eddigiekben, most is csak információkat adok ahhoz, hogy ki-ki átgondolhassa, mi lenne a racionális megoldás.
      Tény, hogy minden sport, és a fiatalok úszástanítás rendkívül fontos feladat. Ezt senki nem vitatja. Általános iskolából minden gyermeknek úgy kellene kikerülni, hogy biztonságosan mozog a vízben nem csak pár méteres távon. Tehát úszni tudni kell!
      Ez azonban nem jelenti azt, hogy kizárólag itt épített uszodával lehet a feladatot megoldani! Számoljunk egy kicsit. Egy évben kb 50 gyermek tanulhat meg úszni. (ha mind megtanul, utána alig lesz akit tanítani kell.) A fenti költségvetési becslések alapján (80-100 millió osztva 50 fővel, az  fejenként 1,6-2 millió forint ráfordítást jelent. (Négy év alatt minden rétsági iskolás gyerekre sor kerülhet.) Ez hatalmas és elfogadhatatlan összeg! Na jó de ha azt akarajuk, hogy legyen úszásoktatás, akkor mit lehet tenni?
      Bizony sok mindent, ami a feladatot megoldja, és lényegesen olcsóbb! Más települések is megoldották, és megoldják ma is. Rétságról is! Van uszoda Vácon, jól megközeíthető. A tanulni vágyó – és tanulásra kötelezett – korosztály számára például lehetne ingyenes busz- és uszodabérletet biztosatani. Az egy fő számára az a szükségesnél bővebb időtartamra (cca 3 hónap) sem több mint 50.000 Ft. Óriasi különbség! De lehet, hogy buszbérlet sem lenne szükséges, mert a környező falvak is mikrobusszal szállítanak gyerekeket ugyanerre a feladatra. (Sőt fogják őket ezután is, csak nem Vácra, hanem Rétságra. Most arra nem térek ki, hogy a költségviselésbe persze nem szállnak be, ez már csak így van. Fizessen mindent Rétság, a hasznát évezzék ráfordítás nélkül a községek.) Tehát ha egy emberléptékű mikrobuszt rendszeresítene arre a város, akkor a feladat ugyancsak megoldott. Vagy nem is biztos hogy a város! Tantervi követelmény hogy mindenki tanuljon meg úszni, akkor ezt szervezze az iskola, illetve a fenntartója a KLIKK. Nem a mostani költségvetésből, hanem erre adjon az állam egy buszra – kb 4-5 milliót, az üzemeltetésre és a jegyekre 3-4 milliót, és 10 millió alatt meg van oldva évente az a feladat, ami a városnak 100 millióba kerülne.
-
Kell minden helyben?
     Persze hogy jó lenne, ha lenne egy ilyen intézményünk. De azért nagyon sok dolog jó lenne, amire szükség van és nincs rá pénz. Nem demagógia, hanem a valós élet hozta ellentmondás, hogy Rétságon nincsenek járdák. Erről már többször volt szó, a múlt ránk hagyott adósága. Sok helyen valóban életveszélyes nappal, de leginkább este gyalogosan közlekedni. Péládul erre kellene fordítani. Felvetődött új konyha építése. Hát ha a mostani nem felel meg, akkor már az is előbb lehet a fontossági sorrendben, mint egy uszoda.
     Azért mert van igény, minden elképzelhető kívánalomra nem lehet azonnal beruházásokat létrehozni. Egészen biztos hogy Rétságon van legalább 15-20 operarajongó ember. Legalább 100 színházbarát. Joggal elvárhatják, hogy a helyi intézményrendszer biztosítsa kulturális igényeit. No de ezért sem Operaházat, sem Vígszínházat nem építünk a városban. A művelődési központ programjában az utóbbi időben színvonalas színházi produkciók is szerepelnek, legutóbb pl. a Petúfi Musical Stúdió műsora. Akinek ez kevés – sokan vannak – elutaznak váci, budapesti bemutatókra. Vagy nyáron a Margitszigetre. (A civil szervetek csoportos utazását, színházjegyét támogatja az önkormányzat.) Megoldás tehát van. A költségek elemzése a mértéktartó kalkuláció és a rangsorolás fontos minden ilyen döntés meghozatalához. Különös tekintettel arra, hogy a döntést ez a képviselő-testület hozza, de a következményeket az utánuk jövő városvezetésnek és városi polgároknak kell viselnie. Ad abszurdum – ebben most senki nem gondolkodik, de van ahol meg kellett lépni – megemelni a helyi adót, hogy fedezni lehessen a kiadásokat. 
     Ingyen adja az állam, miért ne fogadjuk el? A fenti érveket így befejezésként összefoglalva olyan ez, mint amikor egy szerény körülmények közt élő családnak ajándékoznak (vagy amerikából örökölnek) egy Mercedes-t. Örülnek neki, de volt aki visszautasította. Magas a gépjárműadó, nincs pénz üzemanyagra, a drágán mért szervizeket, vizsgáztatásokat nem is említve. Egy szerényebb jövedelmű család teljes bevételét felemésztheti egy ilyen nagylelkű ajándék. Egy hasonló egy szerényebb városét … Hát ez a mérlegelendő!

Van más sport is!
     Szerencsére kisvárosunkban élénk sportélet folyik. A különféle szervezett formák legalább 200 aktív főt érnek el. Nem lebecsülve az egyéni sportokat űzőket sem, a kerékpározástól a teniszen át a rendszeres túrázásig, se sok mindent sorolhatnánk. (És akkor a néptáncosok heti próbáinak testfejlesztő értékéről nem is beszéltünk, pedig az sem semmi edzésnek.) A sportegyesületeket az önkormányzat támogatja. Létesítményekkel és évi pályázati formában is. (A kormányzat nem, erre nincs normatíva!) Úgy véljük a város lakosságszámához képest igen jó arányú az itteni sporttevékenységbe vontak létszáma, és a lehetőségek.
     Mint már jeleztem, rendkívül fontos az úszás! (Is!) Előzőek szerint ennek gyakorlására van más megoldás. De a gazdaságosság fontos szempont! Itt van péládul a Rétság Városi Sportegyeület - a város legnagyobb létszámú ilyen szerveződése - közel 100 taggal, többségük sportoló. Csapataik részt vesznek a bajnokságban, az idényben hetente pályára állnak, edzenek, taktikát egyeztetnek, stb. És eredméynesek is. Azért a heti nem tudom hány kilométer lefutása a pályán, a bemelegítésekkor, az edzéseken, nem semmi. Az valódi testedzés. Biztosan ér annyit, mint leúszni naponta akár 100 métert is. És ne felentsük el, hogy az RVSE az önkormányzat által ebben az évben mindössze 2,9 millió forinttal támogatott. (Másutt ennyivel sem) Tehát egy akvív sportolóra évente cirka 40-50.000 Ft jut. Ebben benne van a pályafenntartás is. Más egyesületeknél létszámarányosan hasonló összegek jönnének ki. Ha Rétság minden lakója úszna, a csecseműtől az aggastyánig, akkor jutna egy főre hasonló arány. Természetesen az úszás is csak egy meghatározott réteget érint.
     Na mármost, ha összehasonlítjuk az előzőekben becsült egy főre jutó több mint 1,5 millió forinttal, az bizony elgondolkodtató. Joggal vetik fel többen, hogy a meglévő sporttevékenységeket kellene anyagilag is aktívabban támogatni, a résztvevők körét bővíteni, létesítményeiket fejleszteni. Már csak azért is mert a kormány hitvallása szerint is a látványsportok, és a labdarúgás fejelsztése kiemelt cél. Ha kevés a pénz, és dönteni kell, hol lehet több gyermeket, fiatalt bevonni a rendszeres testmozgás formáiba, talán nem kétséges: ahol hatékonyan, többeket lehet elérni.
-

Mi lesz a pályázatban?
     No persze ezen jegyzet írásakor még azt sem tudjuk mi lesz a kormánydöntésben, és annak alapján készülő pályázatban. Jó lenne, ha a pályázatot kiírókhoz is eljutnának ezek a gondolatok, illetve és a létesítéssel összefüggő helyi gondok, és megoldásokat találnának rá. Például, hogy a kapcsolódó beruházásokat is lehessen támogatni, valamit a működtetéshez legyen állami normatíva. Sokkal könnyebb lenne a helybeli döntéshozók dolga.
-
Az olvasó véleménye is fontos!
     Úgy gondolom, hogy érveket soroltam, és nem döntöttem el a kérdést. 
     A képviselő-testületnek kell alapos mérlegelés után döntést hozni, amikor a kérdés asztalra kerül. Abban bizony minden részletet mérlegre kell tanni. De Önök is állást foglalhatnak, már most. Nem csak a fórumba  beírt véleménnyel, hanem indítunk egy szavazást is a témában. Lehet tehát naponta egyszer voksolni. (A portál címlapján - jobboldalt középtájt - is elérhető!)
GiK 
Kell-e tanuszoda Rétságon?





pollcode.com free polls


Illusztrációk a jelenleg futó tanuszoda projektek dokumentációjából
www.retsag.net
©Copyright
E-mail
Webmester
<vissza
^fel-