Kereplős
téltemetés
| 2016.02.06. |
 
|
|
-
A farsangi
népszokásaink legfontosabb indítéka, hogy a maskarába öltözött emberek,
hangos szóval, síppal, dobbal elijesszék a zimankót, a kiszebáb elégetésével
pedig a rossz szellemek is távozzanak. A gonosz tűzre vetése megszabadítja
az embereket minden bajtól. Szó mi szó, az ijesztés elég jól sikerült.
A múlt héten még kiszámíthatatlan volt az időjárás, de amikor megjelentek
a Kereplő Egyesület plakátjai, már attól is visszavonultak a téli szellemek.
Így aztán ragyogó napsütésben, és tavaszias hangulatban gyülekeztek az
álarcosok, jelmezesek és az érdeklődők a "Mező utcai téren". Majd elindult
a zajkeltőkkel megerősített felvonulás. A cél most is a Nagyparkoló, amelynek
közepén már felállításra került az "áldozati bábu". Az érkezett felvonulók
kört alakítva, zeneszóval kísérve, énekelve körbetáncolták a bábot. Majd
felcsaptak a lángok, és a rossz szellemek elhanvadtak. Egyes helyeken szokás
a bábura cédulákat tűzni a gondokkal, szomorúságokkal, és az elégetésével
ezek is elszállnak. Nem tudni itt rejtett-e ilyen égetnivalókat a kisze,
de hogy miután elhamvadt vidámság vette körül, az jól látható volt.
Közben a vendégeket forró teával és harapnivalóval (hagymás zsíroskenyér)
kínálták az egyesület tagjai. Aztán a menet elindult a művelődési központ
bejárata felé, majd a színházteremben foglaltak helyet. Ezen alkalommal
is az egyesület táncosait egyféle ajándék, meglepetés várta. Elég sokszor
lépnek színpadra, így igazán kellemes figyelmesség, hogy van néhány alkalom,
amikor nekik szól a program. Ilyen az András havi rendezvény és ilyen a
farsang is.
Fabók Mariann bábos színművész igazán érdekes előadást tartott. Azon túl,
hogy minden mozdulat gondosan kidolgozott, a mese valóban élt, egy különös
alkalom is volt az itteni fellépés. Ennek az előadásnak a 335. alkalma.
Mint mondotta, a 334 már elmúlt legközelebb a 336-ra kerül sor. 335. tehát
csak itt és csak a rétsági közönségnek. Az előadott történet alapvonalai
ismertek egy népi regéből, de Arany János meséjéből is. (Jóka ördöge) Mindezen
túl kiegészítve pár gondolattal, játékkal. Például "aki úton vagy egyszer
megérkezik". Ennél fontosabb - és ma különösen aktuális gondolat - a díszletként
szolgáló székelykapura van vésve, hogy mindenki láthassa: "Vándor, e kapufél
nem akar kizárni, azt mutatja csak meg, merre kell bejárni." A játékba
bevont résztvevőkkel együtt alakuló történetnek máltán volt nagy sikere.
Ez után a maskarába öltözött gyemekek és felnőttek mutatták meg jelmezeiket.
Közben az előtérben már terített asztal várta a vendégeket és az egyesület
tagjait. Az elmaradhatatlan farsangi fánk mellett a kereplős szülők által
készített egyéb finomságokból is válogathattak kicsik-nagyok. Közben átszerelt
a zenekar, és újra megszólalt a furulya, pengett a húr a kobozon, és dob
is szorgalmasan adta az ütemet. Indult a táncház előbb kisebb, majd nagyobb
körrel, és egymást követő más formációkat megjárva alakult a közös tánc.
Gyermek felnőtt - jelmezes és nem jelmezes - táncos és csak most bekapcsolódó
együtt. Ez adja az ilyen táncházak igazi hangulatát, amelyet Simon Katalin
vezetett. Itt említjük meg a muzsikusokat is, akik élményszerűvé tették
az egész napot: Ladányi Ferenc (furulyák, kaval, klarinét) Keresztes Nagy
Árpád (duda, koboz) és Walch Márton (dob, doromb). A tánc után kell egy
kis pihenés. Erre kiváló alkalomat adott, és kellemes meglepetéseket tartogatott
a tombola. A rendezvényt támogatta: Rétság Város Önkormányzata, Varga Dávid,
Hegedűs Ferenc és Helyi Vöröskereszt.
Képeink az eseményeket mutatják meg.
GiK
.
.
|
