Kultúra napja, könyvbemutató

2016.01.22.

Nyomtatható változat >>>

-
1989 óta a Himnusz "születésnapja" a Magyar Kultúra napja. Optimista emberként hiszem, hogy hazánkban minden nap a kultúra napja, sőt ezek közül is preferálva a magyar kultúrát. (Hasonlatos ez az érzés ahhoz, mint amikor a nők napján köszöntjük a hölgyeket. És más napon nem érdemelnek ugyanolyan tisztelelet?) Mégis indokolt kiemelt napokat, ünnepeket szentelni egy-egy fontos ügynek. Márpedig a kultúra fontos ügy. Az életünk minden részét meghatározó tartalom.

      Városunkban emberemlékezet óta meg is emlékezünk erről a napról. Különféle, a szellemi, tárgyi örökséghez tartozó tartalmak felmutatásával.
     Az ünnepélyes alkalom keretében először ifj. Majnik László muzsikált és énekelt, majd Varga Nándorné intézményvezető, házigazdaként köszöntötte a megjelenteket. Bevezetőjében felelevenítette Kölcsey munkásságát és a Himnusz - nemzetünk legszentebb imája - keletkezésének történetét.
     A bevezető után Szájbely Zsolt olvasott fel verseket a most bemutatott műből.
     A szerző, Karaffa Gyula, - akinek már több könyve jelent meg, és azokat is megismerhette a a közönség - elmondta, hogy a mostani kötet ugyan már régebben jelent meg, de a rétsági közönségnek ez alkalommal ajálja figyelmébe.
     "Tartozásaim gyűlnek ..." a címe a kötetnek. Mondhatni hogy egyfajta személyes számbavétele az életnek. Mert hát bizony az ember élete során különféle tartozásokat halmoz fel. Rohanó az élet, minden magunknak tett igéretet, nem lehet megvalósítani, minden bűnt nem lehet megbánni. Ez a hasonlat pedig azért került ide, mert ahogyan a szerző elmondta, a másik legszentebb ima a Miatyánk. Ennek mai fordítása úgy szól, hogy "bocsásd meg a mi vétkeinket". Ellenben az eredeti nyelven elérhető szöveget akként lehetne pontosan idézni, hogy "engedd el a mi tartozásunkat".
     Tartozásaink tehát gyűlnek. Magunk felé, és a környezetünk fel. Mint ahogyan a szerző elmondta, azt tartja fontosnak, hogy az ember - és különösképpen az alkotó ember - ott tegyen a világ jobbításásért, ahol él, és azt tegye meg ami tőle tellik. Ennél a gondolatnál fogva nem véletlen hogy éppen Rétságra kapott meghívást. Hiszen - ne feledjük el - Rétság város Pro Urbe díjával kitüntetett emberről van szó, aki sok szállal kötődik a városhoz. Ugyancsak fontos - ez a későbbi olvasói kérdésekben is visszaköszönt - a Börzsönyi Helikon című irodalmi, művészeti folyóirat főszerkesztője, amelyet teljesen társadalmi munkában szerkeszt immár 11. éve, és díjmentesen bocsát az egyre népesebb olvasótábor részére.
     Ő tehát tesz helyben amit lehet. Tesz a kultúrában, a közéletben saját lakóhelyén. És a kötet valahogyan az eddigi életútnak a tükre. Sok élettapasztalat, sok kín, szenvedés, és sok öröm szeretet köszön vissza a lapokon.
     Befejezés előtt az jelenlévők kérdezhettek, véleményt mondtak. Szájbely Zsolt újabb élő idézeteket mutatott be, és Majnik László is muzsikált.
     Egy kellemes hangulatú rendezvényen emlékeztünk a kultúra fontosságára, és kaltunk élményeket. Az alábbi pár kép az eseményt dokumentálja.

GiK