Megalakult az új önkormányzat
2014.11.02.
Add a Facebook-hozAdd a Twitter-hez
-
A demokrácia legnagyobb ünnepe, amikor egy közösség saját maga számára választ vezetőket, és megalakul a vezető testület. Itt Rétságon a képviselő-testület alakuló ülését hívták össze október 27-re. Hogy aztán mennyire volt emelkedett, ünnepi, és miért nem, arról szól az alábbi elemzés.
     Az első szavak a gratulációé. Mindenkinek nagy elismerés, aki tisztességes kampányban, valós ígéretekkel megnyerte a választók bizalmát hogy a város ügyeiben legjobb tudása szerint vegye ki a részét. Szerkesztőségünk is e cikk keretében jó munkát kíván mindazoknak akik a választás eredményeként a város vezető testületének részesei.
     A következő szó a köszöneté. Mindenkit köszönet illet, aki elindult a választáson. A demokrácia alapja ugyanis, hogy legyenek emberek, akiknek van elképzelésük a közösség működésével kapcsolatban. Ezt nem csak az utcán, baráti körben fogalmazzák meg, hanem programmá szerkesztve jelentkeznek is a feladatra. Ez akkor is igen megbecsülendő vállalás, ha teljesen természetes, hogy 23 jelöltből mindössze 6 választható meg. Aki nem jutott be nem kiesett, nem lemaradt. Mások kaptak felhatalmazást! Ez nagy különbség! Azért azok a programok - megjelentek a Hangadóban is - amelyeket összegyűjtöttek nem vésznek el. Egy valóban demokratikus testületnek mindezeket a véleményeket, javaslatokat figyelembe véve kell végeznie a munkáját. Tehát már a jelöltség vállalása is a demokrácia alapértéke, amelyért köszönet jár.

Ünnep, vagy ünnneprontás?
     Ha az alakuló ülés valóban a demokrácia legnagyobb ünnepe, akkor annak megfelelően kellett volna előkészíteni, lebonyolítani. Szomorú, hogy a tv közvetítését nézőknek, a teremben megjelenteknek inkább a sajnálatosság olykor a nevteségesség ült ki az arcára. 

Ennek nem kellett volna így történnie! Elemzésünk tulajdonképpen néhány momentumot ragad ki az ülés menetéből. Nem célunk jegyzőkönyvszerűen feldolgozni a témát, hiszen a hivatalos jegyzőkönyv azt megteszi és olvashatóvá válik. Mi inkább tájékoztató, értelmező hátteret nyújtanánk a történtekhez.
     Már a körülmények, a Himnusz elhangzása is valami sértő előkészítetlenségről árulkodik. Az ünnepi alkalomra máskor előkészített, esetleg díszített terem járta. Méltó lenne a város zászlaját is lehozni, a magyar és uniós lobogót nem is említve. (Vagy az ezeréves államiságunk jelképét a milleneumi zászlót, amelyet erre is kapott a város) Díszítés, lobogó nem volt. Egy darab virág sem, sőt az asztalok sem voltak nagyobb távolságra rakva, hogy mindenki jól látsszon. Mindennek a csúcsa a Himnusz. Az ülés elején a polgármester felszóllította a megjelentekez, hogy énekeljük el a Himnuszt. Feszült csend, mindenki várta a zenét. Nem volt! Senkinek nem jutott eszébe, hogy ez egy anyakönyvi terem, alapból ott van a lejátszó, csak egy mozdulat kitenni és megnyomni egy gombot egy CD-vel? Hát ez sem jutott eszébe aki előkészítte az ülést. Aztán ki-ki tehetsége szerint próbált valamilyen hangokkal eleget tenni a felhívásnak zenei kíséret nélkül. Az rendben van, hogy Kodály országában mindenkinek illik hibátlan énektudású dalos pacsírtának lenni, de akkor ezt előre nem árt megmondani, ki mire készüljön. (Amúgy tényleg ne nevezzenek az X faktorba. Már a selejtezőn elvéreznének.) Ez a megszégyenítő húzás helyett jobb lett volna egy CD!
      Nem ezek a a külsőségek az igazán lényegesek, mondhatja joggal az Olvasó. Azt kell hogy mondjam, igaza van. Ha ezek mellett egy jól előkészített, flottul levezetett, az ünnepi alkalomhoz méltó képviselő-testületi ülés történt volna, feledhetők lennének ezen bakik.

Az időpont kitűzése
      Az tény hogy a vonatkozó törvény azt írja, hogy a választást követő 15 napon belül kell megtartani az alakuló ülést. Ez így helyes. De érvényes választásról csak akkor beszélhetünk, ha az jogerőre emelkedik. A legtöbb helyen zavartalanul zajlottak a választások, tehát 3 napon belül jogerőre emelkedett az eredmény. De volt néhány település, ahol fellebbezések történtek. Rétságon több is. Okkal és joggal kért törvényes eljárást egy állampolgár az elfogadhatatlan kampányhazugságokat felsorakoztató kiadvány okán. (Ez nem elítélni való, hanem a tudatos állampolgár jogérvényesítése okán - ami mások nevében is történik -, inkább dicséretes. Aki ezt szégyennek titulálja, az az alkotmányos jogállamiságot kérdőjelezi meg.) 
     Mindaddig, amíg az eljárás jogerősen be nem fejeződik, nincs érvényes választás. Sokmindent lehet, (előkészíteni, egyeztetni) de olyan tevékenységet, amit csak érvényes választás birtokában lehet, hát azt nem! Ilyen péládul, hogy a polgármester (aki a jogerőig nem is az) aláír egy meghívót az alakuló ülésre. Ilyen az időpont kitűzése is. Akkor lehet jogszerűen összehívni az ülést, ha minden kétséget kizáróan jogerős a választás eredménye. Lehet számolgatni, sakkozni, de hétfőn még nem volt meg az Ítélőtábla végzése. Mint ahogyan az is nonsensz, hogy megbízólevél nélkül szavazgassanak a tagok. (Jó majd visszadátumozva megkapják!?) Olyan ez mint amikor valaki jogosítványért vizsgázik. Átmegy, de amíg a papírt nem kapja kézhez, nem vezethet, mert komoly büntetésre számíthat. Megbízólevél nélkül itt sem jogszerű szavaztatni. Ennek híjján törvényes ülést tartani nem lehetett. 
     Erre a tényre ugyan többen utaltak is, de nem számított. "Legfeljebb egy jót beszélgetünk, mert akármi lehet," mondták többször. Valóban lehetett volna akármi, mert a panasz megalapozott volt. Lehetett volna új választást kiírni. Lehetett volna. 24 órán múlt! Mert az eljárás során különféle mellébeszélő magyarázatokkal rázták le az érdemi vizsgálatot. A törvény október 15-ig biztosított fellebezési lehetőséget. Ehhez képest az időben beadott indítványt hátáridőmulasztás okán utasították el. Érdemben nem foglaltak állást a beadvány tartalmával. Tanulságos e tekintetben a végzés is. Érdemes elolvasni az indoklást - különösen a 4-5. oldali részen. Világossá válik, hogy ha nincs az a jó kifogás bizony megtörtént a választók félrevezetése, tényállítások történtek, stb.
      Mindez mellékes mindaddig, amíg az írtélet nincs kihirdetve, az nem olvasható. A végzés 28-án délelőtt 11.20-kor jelent meg az Ítélőtábla honlapján, ez tehát a hivatalos kihirdetés helye és ideje. Ehhez képest el is hangzott az ülésen, hogy nincs még ítélet, de "előző két alkalommal el lett utasítva, nagy valószínűséggel ez is el lesz"! Mi van itt tulajdonképpen? "Virág elvtárs, ez nem a vallomás, ez az ítélet...  Micsoda kupleráj van itt ... ". Mintha Bacsó Péter filmjének jelenetei elevenedtek volna meg. Meg az is, hogy valaki bemondta volna: nyugodtan ki lehet végezni Dániel Zoltánt, úgyis az lesz az ítélet. Aztán ha mégsem, hát csak egy kicsit kivégezték, tévedtek. Mindez a független magyar bíróság önállóságának semmibevétele, az ítélkezés tisztaságának megkérdőjelezése.
      A határidő egyébként nem kötelezte a polgármestert a nem jogerős választási eredmáénnyel az összehívásra. Mert ha megnézzük néhány megtámadott választás helyszínét, teljesen törvényesen később kerültek megtartásra. Salgótarjábnan pl. a meghívók a jogerősség napján lettek kiküldve, és 29-én, szerdán volt az ülés! Teljesen szabályosan! Ugyanez a helyzet pl. Kiskőrösön, Polgárban. Esztergomban viszont november 5-én lesz! Ugyancsak törvényesen. Lehetett volna a törvényeket betartva itt is.

Bűvös szó SZMSZ
      Az ülésen többször visszatért egy bűvös szó az SZMSZ. Talán érdemes feloldani ezt a mozaikrejtvényt, és tartalmát. Ez az önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzata. A helyi képviselő-testület Alaptörvénye! Az ám! Ahogy valaki fogalmazott, a Bibliája. Ebben vannak rögzítve azok a szabályok, amelyeket mindenkinek be kell tartani. Polgármesternek és képviselőnek egyaránt. Ez egy helyi jogszabály, amire ugyancsak vonatkozik az eskü: "jogszabályait megtartom és másokkal is megtartatom". Ehhez képest az eskütétel után több alkalommal derült ki, hogy ezt a fontos alapjogszabályt a polgármester több ponton nem tartja be, nem is ismeri teljes egészében. Sőt jegyzői támogatást is kap hozzá, hogy "nem kell itt jogászkodni". Hanem mit kell? A jogszabály nem mese, hogy lehet mást gondolni mint ami bele van írva. A jegyző dolga pedig az, hogy azonnal jelezze, ha ettől eltérés van.
      Ez olyannyira fontos alapdokumentum, hogy korábban az újonnan megválasztott képviselőknek főképpen, de a régieknek is külön ki lett küldve. Tanulmányozásra, betartásra, illetve a majdani módosítás előkészítésére. Itt nem lett kiküldve. Hogyan tudja a 2 új képviselő mihez tartsa magát?
      Megjegyzendő, hogy a polgármester nem először találkozik ezzel a leglényegesebb helyi jogszabállyal. Maga is részt vett (vehetett volna) a megalkotásában, módosításában. Az eddigi képviselői tevékenysége során is betéve kellene ismernie, de legálább kéznél tartani és fellapozni. Ehhez képest pontsoan látható volt, amikor képviselői hozzászólás hangzott el, hogy mit tartalmaz az SZMSZ 47. §. (2), - és mások - csak pillogott.
      Na szóval, amikor ez a betűsor jelenik meg, hogy SZMSZ, mindenki tudja, hogy ez a legfontosabb helyi alapszabály, amit be kell tartani, amelyre az eskü is vonatkozik.

Hibás vagy nem hibás az SZMSZ?
      Egy kérdéskörben a jegyző végső érvként bejelentette, hogy az SZMSZ különben is érvénytelen. No a tv néző erre felkaphatta a fejét, hogy ez hogyan van? Az igazság ezzel szemben az, hogy az SZMSZ érvényes. Azt a testület hagyta jóvá, ami abban van azt be kell tartani. Amúgy érdekes, hogy a jegyző már közel egy esztendeje látja el a törvényességi felügyeletet, akkor kötelessége lett volna jelezni, ha valami nem jó, és előterjeszteni a módosítást.
     Mindezen nem változtat, hogy néhány kérdésben az Ötv helyett Mötv-t kell írni, és pár dolgot átvezetni az új önkormányzati törvénynek megfeleleőn. Ez azonban nem jelent érvénytelenséget, és a törvénnyel nem érintett dolgok tekintetében a helyi jogszabály teljes érvényű.

Előkészítés teljes hiánya
     Ha mindezen (feltéve de meg nem engedve) túllépünk, és tartalmi dolgokkal foglalkozunk akkor is van itt pár kérdőjel. Az ülésen is elhangzott, hogy olyan még a demokratikusan választott önkormányzatok idejében elő nem fordult, hogy a megválasztott polgármester nem hajlandó egy asztalhoz ülni későbbi kollégáival, akikkel 5 éven keresztül nap mint nap együtt kell dolgoznia a város érdekében. 
      No ezt viszont nem zárja ki a törvény. Mindenki azzal beszél, akivel akar, és lehet egyeztetést folytatni a működés mikéntjéről, a bizottságok összetételéről, alpolgármester személyéről. És semmi baj nem lett volna, ha a beszélgetés új választás miatt részben alaptalan. Mint hozzászólásban elhangzott, ez nem kötelező, de soha nem volt másként. A megválasztott testületi tagokkal létrejött egy informális ülés, ahol a fontosabb részkérdésekben megegyezés született. Arra volt már példa, hogy a polgármester ettől el akart térni, de olyan nem volt hogy egyeztetés ne lett volna.
      Kérdezem én miért? Két hét telt el a választás óta. A polgármesternek más dolga sem volt (törvény szerint meg nem is lehet a polgármesterségen kívül) mint a város érdekét egyengetni. Nem tartotta fontosnak. Nem hívta össze a képviselőket. Ki-ki vonja le a tanulságokat, bár ennek a következménye látható. Az alakuló ülésen nem volt bizottságválasztás, és később is konszenzus nélkül, többségi szavazással történt az előterjesztéstől eltérő bizottság alakítás. Erről a cikk második fele szól.

Tapasztalatlan ülésvezetés
      Egyértelmű, hogy a polgármester nem volt a helyzet magaslatán. Nem volt képben: mire is kötelezi tisztsége, és hogyan kell törvényesen, szabályosan vezetni az üléseket. Az természetesen egy újonnan megválasztott polgármestertől nem várható el, hogy mindent azonnal jól tudjon. De erre két érv is van. Egyrészt van két jegyzője is a városnak, velük együtt kellett volna végignéznie az SZMSZ-t, megbeszélni az ülésvezetés feladatait, módozatait. Ez egyébként le van írva, csak el kell olvasni. A másik érv viszont az, hogy nem volt teljesen zöldfülű ebben a tekintetben a város első embere. 3 ciklusban volt képviselő, egy ciklus egyik részén bizottsági elnök. Ezen minőségeiben ismerni kellett az eljrárásrendet, és bizottsági elnökként ugyanúgy betartarni az ügymenetet mint polgármesterként.
      Ehhez képest alapvető szabályokat hagyott figyelmen kívül. Mik is ezek? (nem hosszú) A soronkövetkező napirend címének ismertetése. Ha az előterjesztőnek van kiegészítése erre rákérdezés. (Itt még bizottsági jelentés nem volt máskor ez következik) Ezután nem azt kell bemondani, hogy szóljatok hozzá, kinek mi a véleménye! A vélemények csak később következnek. Elsőként kérdések az elhangzás sorrendjében. Erre az előterjesztő válaszol. Ez után nyílik meg a vita, hangozhatnak el vélemények, és módosító indítványok. Ha mindennek vége, az előterjesztő összefoglalja a vita lényegét, jön a szavazás. Előbb a módosító indítványok elhangzásuk sorrendjében, majd a teljes határozat. A leírt szöveg felolvasásával, hogy félreértés ne lehessen! Itt meg volt szavazás, és sokszor az sem derült ki - a polgármesternek se - hogy végülis mire is szavaztak.
      Ugyanígy nincs tisztában a zárt ülés és titkos szavazás fogalmával. Alpolgármestert mindig nyílt ülésen, de titkos szavazással kell megválasztani. Tehát cédulával, úrnába dobva, amelynek előkészítettnek kell lennie. (Ez is SZMSZ és törvényi előírás)
      Összességében látható, hogy a szakszerűtlen ülésvezetés miatt egy (lehet hogy jobbfajta) kocsmai beszélgetésre és nem egy tanácskozásra hajazott az első nap. De tulajdonképpen a második is. Ez szokás néhány kis faluban, aztán vannak is parttalan viták témától eltérő beszélgetések, pontatlan határozatok. De egy városban - pro pláne tv közvetítette ülésen - ez a felkészületlenség teljesen elfogadhatatlan.

Alpolgármester kérdésköre
      Ennek az ülésnek volt a feladata az alpolgármester megválasztása, és tiszteletdíjának megállapítása. Itt is volt egy bizonytalanság, hogy majd valamit a későbbi napirendnél, vagy hasonló. Olyan, ami ide való. De ez szinte mellékes is.
     Az viszont már nem, hogy az előterjesztő polgármester - ugyancsak előzetes egyeztetés nélkül - szépen megtervezte, hogy majd főállású alpolgármestert javasol. Ezt a törvény egyébként eddig is megengedte, csak a város nem élt vele.
     A dolog lényege (sok mendemonda helyett, ami nem igazolódott) a kiadott előterjesztésből derül ki. "Ezen felül igen sok időt szándékozok a városban tölteni, a választások után is kapcsolatot tartva a lakossággal. Szeretnék „jó gazdaként” figyelni a közterületekre, a kiadott fenntartási feladatok  végrehajtását személyesen kívánom ellenőrizni." Ez mind szép de nagymértékben jogsértő. Meg van ugyanis annak a rendje, hogy a város intézményeit, feladatait ki vezeti, és a polgármester nem adhat a főnököket megkerülő közvetlen utasítást. Ellenőrizni pedig nem kell olyan nagy időtartamban. (Éppen most lesz soron a városüzemeltetés beszámolója, ez a módja a feladatok számonkérésének, nyilvános testületi ülésen.) Másrészt a polgármesternek nem ez a legfőbb dolga. Igenis a hivalatban vannak fontos tennivalói. De a lényeg kiderült. Keveset akar a hivatalban dolgozni. Dolgozzon helyette más.
      Időközben kiadásra került egy SZMSZ tervezet. Nem láttam, de többektől hallottam róla, hogy abban mi áll. A polgármester igazából nem akar a hivatalban végzendő munkát végezni. Ez van benne a feladatoknál felsorolva. Ugyanakkor akart maga mellé egy alpolgármestert, akire az összes lényeges feladatot kiosztaná. A pályázatírást is a városüzemeltetést is. No erről többet akkor lehet tudni, ha kiadják tárgyalásra. Ennek szellemében a polgármester valóban csak az üléseket vezettet volna, és néhány át nem adható feladatot látott volna el. Nem demagógia, hogy a költségtérítéssel együtt több mint félmillió forintért havonta.
      Azonban a város pénzén tartott volna valakit, aki mindent meg kellett volna hogy csináljon, és mivel a sok dolog eredményesen nem is végezhető, jó lett volna bűnbaknak. Valósznűleg a jelölt mindezt időben átlátta, és vállalta az alpolgármesterséget, de nem főállásban. Joggal mondta, hogy nem akarja megosztani a város közvéleményét.
     Az persze ide tartozik, hogy az előterjesztésnek - ha már eskütétel után van - be kellett volna tartani a helyi jogszabályt. Például éppen azt leírni tételesen, hogy mi lenne a fizetett főállású alpolgármester feladata, hol lenne az irodája (ilyen sincs és hely se rá) Ezeket a részeket az előterjesztésnek kötelező tartalmaznia a döntéshez. Nem csoda, hogy a testület többsége ezt már csak ezért sem fogadta el. Itt ugyanis nem diktátumok kellenek, hanem érvek, kidolgozott megindokolt javaslatok. Azt lehet mérlegelni. Ezt így nem. Az egy másik kérdés, hogy ha a leírtak alapján főállású alpolgármestere lett volna a városnak, azt az SZMSZ következő módosításakor - a határozatban foglaltak szerit! - át kellett volna vezetni. Mivel nem volt konkrét feladatkör így törvényesen nem is lehetett dönteni.

Polgármesteri program
     Végülis túl sok szót nem érdemel, de azért ezen szakasz végefele nem lehet elmenni szó nélkül. Dicséretesnek tűnik, hogy legalább volt polgármesteri program. Mondhatják, hogy nekem már ez sem tetszik? Hát nem, és ennek oka van. A polgármester egyszerűen oldotta meg ezt a kérdést. Felolvasta azokat a dolgokat, amelyeket a kampányban lengetett meg.  Szép ez a következetesség, de azért egy 5 évre szóló polgármesteri programnak többnek, és alaposabbnak kell lenni mint a kampányígéreteknek. Pláne így eskütétel után. Mi köze ennek az eskütételhez? Hát csak az, hogy kampányban lehet olyan dolgokat is ígérni, amelyek homlokegyenest ellentétesek a törvényekkel. Amelyekre azt esküdte, hogy betartja. Na mámost például a szociális törvény nem engedi meg, hogy karácsonykor minden idősnek osztogassa a város pénzét. Hasonló más dolgok is elhangzottak, ami a hatályos törvényekkel szöges ellentétben vannak. Ismétlem, ez kampányban elmegy, de program, szintjére nem emelhető, és több tétel jogszabályba ütközik.
      Azon sem rugóznék sokáig, hogy mindenben úgy fogalmaz, hogy "meg fogom csinálni..." Szó sincs arról, hogy a képviselő-testület elé terjesztem, és bölcs érvelő vita után, ha van anyagi háttere, majd kezdeményezem. Egyáltalán a képviselő-testület működéséről, azzal kapcsolatos szándékról egy szó sem esett. (Legfeljebb a végén, hogy ebben kér segítséget, de ez nem elég!) Tudomásul kell venni, hogy a várost a testület vezeti minden képviselővel és a polgármesterrel együtt. Ez nem egyszemélyes "akarom" történet. Kit érdekel már mit akar a polgármester? Abból akkor lesz valami, ha leírja, előterjeszti, megjelöli a forrását, megtervezteti, megszavaztatja, és kijelöli a kivitelezőt, megvalósítja a város - és nem a polgármester. Hogy ez így túl macerás? Pufogtatni lehet szabadon? Nem illő és nem kellene. Be kell tartani a demokratikus működés alapelveit.
      Az ismét egy más kérdés, hogy a képviselő-testületnek az Mötv  116. § szerint gazdasági programot kell készíteni, amelyet nem a polgármester hagy jóvá, mert a 42. §. (4) szerint ennek jóváhagyása kizárólag a testület határkörébe tartozik.
      Ezért talán megalapozottabb lett volna pár konkrét és tényleges elképzelés, amelynek a forrása is megjelölésre kerül, netalán az ütemzés éve is.
      De van más is. Lényeges dolgok maradtak ki, miközben arról beszélt, hogy saját magukra (a városháza nemrégen felújított épületére) majd költeni akar. Azt ismét nem mondja, hogy az épület közös tulajdon a Magyar Állammal (földhivatali rész) és előbb egy megfelelő társasházi alapokmányt kellene létrehozni vagy aktualizálni. De sok más mellett kimaradt a piactér fejlesztése, a valódi piac megteremtése. Miért, ki tudja, holott ebben voltak előzetes döntések, lépések, vannak látványtervek. De a városházán kívül azzal az épülettel sem akar foglalkozni, amire jóval jobban ráférne a felúíjtás. Nevezetesen a középiskola házára, ami önkormányzati tulajdon.
      Na szóval ezek tükrében érdekes programbeszédet hallottunk, amiben beszéd volt, valódi, teljesíthető, anyagilag alátámasztott program nem.

Van más is?
      Természetesen lenne még, de inkább arra buzdítom a Tisztelt Olvasót, hogy nézze meg az ülés videóját, ha úgy gondolja hasonlítsa össze az elemzéssel, és alakítsa aki a saját véleményét, amit be is írhat a hozzászólások között.

A történet folytatódik, miként a cikk is, és a rendkívüli ülés elemzését megtalálják a képek után.

Eskütétel
Tanácskozás

Rendkívüli képviselő-testületi ülés október 31-én


A polgármester már az előző ülés egyik iratában jelezte, hogy a bizottságokról rendkívüli ülés keretében akar dönteni. Miért, kérdezik többen? Már elkezdődik a közvetítés és nyilvánosság nélküli tárgyalgatás? Dicséretes, (és nagyon is indokolt, mert tanulságos), hogy végül volt közvetítés, így a nagyobb nyilvánosság is figyelemmel kisérhette azt a tánácskozást, amit az alakuló ülésen kellett volna megtenni.
      Ehhez képest teljesen elfogadhatatlan, hogy a konkrét felhívás, kérés, javaslat ellenére továbbra sem volt egyeztetés a bizottságok témájában. Pedig most már bizonytalan helyzetre sem hivatkozhatott a polgáremster, letette az esküt, átvette megbízólevelét, elfoglalhatta az irodáját, minden feltétel adva volt ahhoz hogy végre szóba álljon kollégáival. Nem tette. Ez meg is hozta az eredményét. Ismételjük, az egyeztetés nem törvényi kötelezettsége, de a működés praktikuma, és az együttműködő szervezet kialakítása ezt megkövetelné. Meg az is hogy ne a nyilvánosság előtt kelljen égnie, hogy leszavazzák az elfogadhatatlan javaslatát. Vagy éppen ez volt a cél? Újabb bűnbakok kellenek, akikre rá lehet fogni, hogy a polgármester javaslatát nem fogadták el? Ez felesleges, mert a demokratilkus testület a többség döntésével működik, amit a polgármesternek betartani kell, és nem kritizálni.

A bizottság neve, funkciója
      A polgármester javasolta, hogy a Pénzügyi és Városüzemeltetési Bizottság helyett Pénzügyi és Városfejlesztési Bizottság legyen. Első érdekesség persze az, hogy az általa aláírt és kiküldött előterjesztésben sem a név sem az indok nem szerepel. Ilyen módon a saját előterjestését tartotta alkalmatlannak. Ez persze a kisebb hiba. A nagyobb gond nem a névvel, hanem a tartalommal van. Ugyanis a bizottság tennivalóit nem a neve határozza meg, hanem az a feladatsor, amit az SzMSz-ben meghatároznak számára. Na mármost ha a feladatai ugyanazok lennének mint az előzőekben, akkor minek a névváltoztatás? Ha viszont nem, akkor további két kérdése merül fel: Miért nincs bemutatva és előterjesztve az új feladatkör? Továbbá, hogy ami ilyen módon kikerül az új bizottság hatásköréből, az hová kerüljön. Ugyanis minden előterjesztést illetékes biottságnak meg kell tárygalnia. Amennyiben például a városfejlesztéséből kiveszi a javaslattevő az intézmények üzemeltetését, a hivatali előterjesztések véleményezését - hogy csak párat említsek - akkor ezen témákat a jövőben ki fogja tárgyalni?
     A kisebb létszámú testület hozta magával azt a helyzetet, hogy egy nagyobb bizottság alakult. A Szociálison kívül így minden téma a PVB-hez tartozik. Értelmetlen és szinte kivihetetlen 2, vagy 3 további csapat létrehozása, hiszen ugyanazon emberek lennének benne, ha hatékony munkát kellene végezni. Ez nem kivitelezhető. Ha pedig csak a név változna, de minden funkció marad, akkor mivégre lenne értelme a névváltoztatásnak?
     Egyébiránt ha ez komolyan felvetődik, akkor ezt is az előzetes konzultáció során lehetett volna egyeztetni. Ha a tartalon nem változik, akkor erre is az SzMSz előírásai vonatkoznak, és a PVB feladatkörében vannak - mint ahogyan voltak is - a városfejlesztési kérdéskörök.

SZMSZ van vagy nincs?
     Ismét tönbbször képviselői felhívás hangzott el arra vonatkozólag, hogy az SZMSZ a helyi alaptörvény, azt a polgármester az ülés előkészítésekor és vezetésekor tartsa be. Ehhez képest állandóan ki kellett igazítani, hogy mi a tárgyalás helyes sorrendje, és mikor mit kell megszavazni. (A Bizottságok nevét feladatkörét, azután a létszámát, majd a vezetőjét, és a vezető javaslatára a tagokat és külső tagokat.) Ez sehogyan nem akart sikerülni. Állandóan más irányba akarta terelni a szót és a szavazást. Azt is elfeledve, hogy elsőként a módosító indítványokat kell megszavaztatni, nem az előterjesztést. Mégis megfordította a sorrendet, és szavazást eröltetett az általa leírt névsorra. Hát megkapta az eredményt.
     A testület végülis a megválasztott bizottsági elnökök javaslata alapján megválasztotta tagjait és külső tagjait. A tagok letették az esküt, és így már ki lehet tűzni a következő napirendek szabályos tárgyalására a bizottsági üléseket. Mert különben nem lehetett volna.

Miért lényeges ez?
     Már csak azért, mert a város testülete előtt fontos, mondhatni halaszthatalan feladatok állnak, amelyeket mielőbb bizottsági tárgyalás után a testület elé kell terjeszteni. Jelesül pl. a következő év költségvetésének irányelvei, ami szoros határidős dolog. Ez így rendben van. A megválasztott külső tagok éppen jelen voltak, letették az esküt, így nincs akadálya, hogy az időközben készülő előterjesztéseket tárgyalják.
      Mi lett volna, ha a polgármester javaslata kap többséget? Hát az, hogy az általa javasolt külső tagokból mindössze egy fő volt jelen, a végén ő is kirohant mint Zrínyi. (Tanulva "főnöke" korábbi harci kedvéből) Ez azt jelentette, hogy azon külső tagokkal nem kezdődhetett volna el amunka. Erre még egy rendkívüli ülést kellett volna összehívni kifejezetten az eskütétel céljából, hiszen bizottság nélkül mást nem tárgyalhatott volna az a testület sem.

Mire ez a nagy ráérés?
      Teljesen érthetetlen miért húzza az időt a polgármester. Ha törvényesen jár el, az alakuló ülésen meg lehetett volna választani a bizottsági tagokat, ők is letehették volna az esküt, és indulhatott volna az érdemi munka. (Azt már nem is említem, hogy nem lett volna fellebbezés, ha nem készít hazugságokkal teli kiadványt)  Ha már így alakult, hogy az alakulót jogerő nélkül megtartották, mégiscsak ez lett volna az SZMSZ-ben is előírt eljárásrend.
      Merthogy a képviselő-testület munkatervében október 31-re volt testületi ülés ütemezve. Igencsak fontos témákkal. Ezen anyagok a hivatal munkatársai által nyugodtan készülhettek, valószínűleg készültek is. A hétfői alakuló után szabályosan megalakult bizottság már kedden tárgyalhatta volna, és a munkaterv kötelező jellegét figyelembe véve 31-én már rendes döntéshozó testület jöhetett volna össze.
       A polgáremester ezen szabályt sem tartotta be. És - noha erre is figyelmeztették - még azt sem, hogy akkor kéri a testületi időpont átütemezését. Ez így már szükségszerű, de nehézséget okoz, hiszen a továbbiak csúszása sem elkerülhető. Nem tette fel szavazásra az új időpontot. Mikor lesz, milyen napirenddel, így már nem tudni, mert a testületi határozat - noha kötelező - újra nagy ívben le lesz ... ejtve.

Csak úgy egyebekben ... ki a főnök, kinek mi a feladata?
       Ha már volt egyebek, a polgármester felolvasott pár levelet. Például azt amiben a - távollétében megszavazott - tüzifa pályázatra nyert a város, a kért összeg egynegyedét. Ez eddig örvendetes dolog. Csakhogy mi volt a követlező mondat? "Ezt majd kiadom a szociális bizottságnak, intézzék" Mi van már megint?
       Egyrészt itt is el kell mondani, amit korábban már rögzítettünk, hogy a megválasztott képviselők nem beosztottjai a polgármesternek. Megkérheti őket dolgokban való közreműködésre, de munkafeladatot nem adhat nekik. Éppen fordítva áll. A polgármestert a város választja, de a munkáltatója a testület. Tehát nem ő szab feladatokat, hanem a testület által neki meghatározottakat hajtja végre. A munkáltató joga ennek számonkérése, és ha a teljesítés nem megfelelő, annak szankciolásása. Egyértelmű, hogy a testület tekintetében nem a polgármester a főnök. Ezt illene tudomásul venni és a törvényt betartani.
      De amúgy is mit tudna tenni a szociális bizottság egy ilyen feladattal? Semmit! Ki tudna tenni? A jegyző állandó helyettese elmondta, amit mondani sem kellett volna.
      Elsőként is előterjesztést kell készíteni - a polgármesternek, vagy akit ezzel megbíz - a testület elé, a tüzifa értékesítésre kijelölt szervezetek közül ajánlattételre. Majd a beérkezett ajánlatok és szerződéstervezetek alapján ugyancsak előterjesztés tárgyalását követően majd szavaz a testület, hogy kivel köteles szerződést kötni a polgármester. Meghatározhatja a testület a végrehajtás idejét, módját, felelőseit.
       Másodikként - ahogy ugyancsak jelezte a jegyző helyettese - módosítani kell a helyi szociális rendeletet, az ugyanis nem tartalamaz előírásokat tüzifa juttatásra. Egy ilyen rendelet módosítását is előtrejesztés formájában a testület elé kell terjeszteni majd az szavaz róla. (Még a társadalmi véleményezés is indoikolt) Ha a szavazás megtörténik, az abban lévő jogosultsági és jövedelmi viszonyok szerint lehet pályázatot kiírni. Na kéremszépen ez eddig mind nem a szociális bizottság dolga, ellenben hogy mindez elkészüljön a polgármester felelőssége.
      Nem gondolom, hogy ebben is bűnbakot keres, ha a SzocBiz törvényi lehetőség híjján nem lép, akkor majd ők lesznek a hibásak. De a képernyőn nagyon jól hangzott az, ami ugyancsak ellentétes a letett esküvel.

Diktafon
      Ugyancsak SZMSZ előírás, hogy az üléseken hangfelvételt kell készíteni. A jegyzőkönyv ennek alapján készül, és szükség esetén a hitelesítők visszahallgatják a történteket. Nincs is ezzel semmi gond, ha a polgármester betartja ezt az előírást is. Bizonyára emlékeznek, elődje többször megkérdezte, hogy  "kezdhetünk, magnó megy?"  És ameddig nem ment addig nincs kezdés. Nem úgy mint az alakuló és a rendkívüli ülésen. Itt ugyanis nem készült hangfelvétel, pedig a bizonytalanul fogalmazott határozatok is külön indokolták volna.
      Ezt a dolgot a törvényesség őrének, a jegyzőnek is jelezni kellett volna. Ő ehhelyett azt mondta, hogy nincs hangrögzítő. Azt Girasek hozta a sajátját. Az állítás második része igaz, mint ahogyan más dologgal is segítettem az ülések technikai lebonyolítását. Pl. biztosan észrevették, hogy nem volt háromkamerás közvetítés. A tv adás milyensége azonban nem előírás. Ha nem lenne diktafon, akkor még az ülés előtt be kell szerezni.
      De van! Kettő is, igaz a régebbihez érteni kell egy kicsit, ennek hiányában könnyű ráfogni, hogy rossz. De van egy másik.  Új alig használt. Egy Sharp típusú, ami egyetlen gombnyomással indítja a felvételt és akár egyfolytában több órát is képes rögzíteni. Nopersze elem az kell bele! Meg a végén átmásolni a számítógépre, ami ugyancsak nem gond, vagy egy USB csatlakozója mint bármely pendrive-nak. A mellébeszélés helyett tehát a polgármesternek ügyelni kellett volna arra, hogy az SZMSZ be legyen tartva. Akárhogyan! Ha nem lett volna a hivatalban, akkor kölcsönkérni, vagy venni. (Van a Bagyikerben alkalmas típus.) Hagy ne adjak már tippeket, hogy a legtöbb mai mobiltelefonban van diktafon, csak be kell kapcsolni. 
      A két fontos ülésen nem volt! Ezzel szemben elhangzott egy javaslat, hogy a jövőben milyen szuper technikával képzelik el helyettesíteni az egytelen mozdulatot. Több mozdulattal, több géppel, külön technikusi felügyelettel. De ha még úgy is lesz valamikor, nem mentség arra, hogy ebben a kérdésben nem lett betartva fontos szabály. Aztán elhangzott, hogy majd a tv felvételből a művház technikusa kiveszi a hangot. Ez mind szép dolog de ugyancsak nem pótolja az asztalon elhelyezett hangfelvevő anyagát. A tv felvételben ugyanis sok dolog - pl közbeszólások - nem hallatszanak, mert mindig csak az a mikrofon működik amelyekbe beszélnek. Az SZMSZ egyébként sem videofelvételt, hanem hangfelvételt ír elő, megadott paraméterekkel, arvhíválási előírással.
      A tanácstalanság és mellébeszélés helyett tényleg azt lehet meleg szívvel javasolni, hogy aki felelős az ülés szabályos megnyitásáért, vezetéséért, az végre egyszer olvassa már el a szabályokat és azt tartsa is be.

Befejezésül
       Volt még pár érdekes momentum, de maradjon a Tisztelt Olvasó számára is felfedezni való. Nézzék meg a videót, és elemezzék saját felfogásuk szerint. Amire jutottak írják meg hozzászólásban.

GiK 
.
www.retsag.net
©Copyright
E-mail
Webmester
<vissza
^fel-