|
Európa-nap Nógrádi Györggyel
Évekkel ezelőtt indított a művelődési központ "Uniós Esték Rétságon" címmel egy sorozatot, ahol jeles előadók határainkon túl számunkra fontos események hátterét világították meg az érdeklődőknek. Ez a sorozat nem mondható túl gyakorinak, de amikor újra sor kerül egy újabb programra, az valóban jelentős esemény. Május 9-én rendeződött a program, ami nem véletlen. Erre a napra valaha úgy emlékeztünk, hogy a "győzelem napja". Aztán ahogy változtak az idők, változtak a történelemkönyvek, úgy változtak a megfogalmazások is. Kár lenne pedig nem tudomásul venni, hogy a Földgolyó ezen térfelén 1945. május 9-én ért véget a II. világháború, a súlyos veszteségeket okozó, emberek millióit feláldozó értelmetlen hadakozás. A nap mégis bekerült az unió történetébe, hiszen az Európai Unió jelképei között számontartja ezt a napot. Európa-Napnak tekintik és ünneplik a kontinens országai. Az apropót tehát ez adta. Meg a gondolat, hogy mi a jövője Európának? Mi a jövője mint úniónak, és milyen lehetőségek vannak a békés életre mint soknyelvű, soknemzetiségű, sokvallású, különféle gazdasági potenciállal rendelkező országok együttesére. Mindezekről előadni a legavatottabb, nemzetközi hírű szakembert hívta meg a művelődési Központ. Nógrádi György mára a televíziók kedvelt sztárja, szivesen hívják ha bármilyen biztonsági, külpolitikai kérdésről van szó. Ő pedig szivesen válaszol. Rendkívül felkészült, jobban ismeri a világot, mint mi járásunkat. Sokat utazott, tanult, és mindezt tanítja is. Akik jelen voltak, meggyőződhettek róla, hogy nem egy száraz tényeket rezzenéstelenül elsoroló előadó. Éppen ellenkezőleg! Könnyen érthetővé fogalmazott összefüggéseket nem kevés humorral fűszerezve tette élvezetessé az estet. Elengedhetetlen a térkép ahhoz hogy bemutassa, mely területén a világban milyen geolpolitikai viszonyok alakulnak ki, és azokat mi vezérli, milyen kilátások lehetnek a jövőre nézve. Egészen más szemlélni a világot a Föld más országaiból. Az európai kultúra ismerete egészen más megközelítéseket jelent, mint az ottani viszonyok részletes megtapasztalása. Legyen szó Kínáról, Koreáról, vagy Afganisztánról, Irakról, Törökországról Líbiáról, Indiáról, Pakisztánról. Nem is sorolom, hiszen Európát nem lehet megérteni a világgal való viszonyai nélkül, erre jöttem rá az előadás során. A bevezető gondolatok is jól szemléltették, milyen más a gondolkodásmód a Föld más tájain. A kifüggesztett térképre mutatva elmondta, hogy ez egy Európa központú térkép, amit mi megszoktunk. Fő tengelye még csak nem is a 0 szélességi fok, hanem valahol Közép-Európa. Fel sem merült bennünk, hogy Pl. Kínában olyan térképeket készínek, ahol ők vannak az origóban, ugyanúgy mint Amerikában is a földgömb mindig úgy fordul hogy ők látszanak a legkiemeltebb helyen. És így is gondolkodnak, élnek értelemszerűen. Saját életükön hagyományaikon kerszetül viszonyulnak a világhoz, és ez lényegében más, mint amit mi gondolunk róla. Az élvezetes előadást még vázlatosan is nehéz lenne felidézni, erre tehát nem is teszek kisérletet. Az egyetemi tanár, nemzetközi hírű szakértő a második részben felvetődött kérdésekre válaszolt. Voltak is érdekes, lényeges, izgalmas kérdések, és kerteletlenül lényeglátó válaszok. Még kötetlenül a rendezvény után is.
GiK
|
