A Kereplő Néptácegyüttes már fél évtizede minden ősszel igazi táncünnepet rendez a művelődési központban. Ebben az esztendőben sem volt ez másként. András napja nem csak az ősz búcsúztatása - mint ahogyan láttuk meg is érkezett a havas tél - hanem városunk templomának is búcsúnapja. Meg aztán ezen a hétvégén gyújtották meg az adventi koszorún az első gyertyát, és kezdetét veszi a karácsonyi - lelki - készülődés.
     Tulajdonképpen már az előző évben leírtakat tudnám ismételni eme tudósításban. Mert teljesen igaz, hogy idén is zsúfolásig megtelt a színházterem és állóhelyekkel is alig lehetett elférni. Igaz, hogy az Aprócskáktól kezdve az egyesület "holdudvarába" tartozó minden korosztályi tánccsoport megmutatta táctudásának egy esztendős gyarapodását. Igaz, hogy mindez - az egyesület tagjainak, a szülők nem kevés munkájával és áldozatvállalásával, de mégiscsak - Kozák Katalin táncoktató lelkes munkáját dícséri. Valamikor 6-7 évvel ezelőtt, amikor csak szerveződött a helyi táncoktatás - akkor még Lajtorja szineiben - talán maga sem gondolta, hogy mivé fejlődik ez a művészetoktatási forma. Mára több korosztály táncol rendszeresen, beleértve a felnőtteket - szülőket - is, sőt már énekegyüttes is alakult a jobb hangú fiatalokból. Egész kis intézmény a maga nemében. Nem csak a tánc az egyetlen érték ebben a munkában, hanem az a közösségi élmény, amelyet a gyermekek, a szülők éreznek át minden jelentősebb megmozdulásnál.
      A program javarészt a tervezett szerint alakult. Felléptek a helyi óvodás, iskolás és felnőtt táncosok de vendégek is csatlakoztak a műsorhoz Onodi Attila és Onodiné Csécsi Katalin a Magyar Állami Népi Együttes táncosai, a népművészet ifjú mesterei, továbbá Kiss László az Óbudai Népzene iskola tanítványa aki kobozzal és saját énekhanggal szerepelt. A zenét Kóborzengő zenekar szolgáltatta, mind a színpadon, mind a későbbi táncházban, Erdélyi Molnár Klára vezetésével. Azt pedig ugyancsak nem kell megírni, hogy az egyes műsorszámokat hatalmas vastaps követte.
      Ami pedig nem a terv szerint következett, az egy meglepetés. A szülők, a felnőtt táncscsoport tartott egy műsor utáni műsort, amelyben vetített képek segítségével elevenítették fel egy erdélyi kirándulás hangulatát, és önálló dalos összeállítással szinesítették mindezt. Majd Kozák Katinak köszönték meg az eddigi munkáját. Megható és meghatott pillanatok voltak.
      Az előtérben vendégül látták a kicsiket kalákában készült süteménnyel, de felvágták az alkalomra készült ünnepi tortát is. Azután ahogy megszólalt a zene, elindult a tánc. Most másképpen mint a színpadon, szabadabban bekapcsolódva, táncházként. Közben tombolahúzást is tartottak. Ahogy értesültem, amikor a gyermekek már hazamentek, a szülők a maguk táncházával folytatták az estet.
      Szép hagyomány vállt a Szent András havát búcsúztató táncos eseményből, amiért érdemes ellátogatni a művelődési központba. Legközelebb talán a téltemető lesz hasonló, amelyre az invitálást időben közzétesszük. Alábbi képek felidézik a gazdag nap pillanatait.