Német Szövetségi Köztársaság
Németül: Bundesrepublik Deutschland 

A Nyugat-Európa vezető országai közé tartozó Németországot, a volt NDK és NSZK területeinek egyesítése (Einigung) óta 16 szövetségi állam alkotja. Mint tudjuk: 1949-1990 között két államra volt osztva. (NDK. és NSZK.) A két állam 1990. X. 3-án újra egyesült. Minden tagállam (bundesland) önálló tartományi központtal, székhellyel, közigazgatással, törvényekkel rendelkezik.
Az országot sokáig kettéválasztó politikai ellentétek miatt a gazdasági, és ipari fejlettség terén különbségek alakultak ki az ország keleti és nyugati területei között. Ez a különbség 1990 óta csökken, ám az újonnan jött tagállamok jelentős hátránnyal indulnak a régi tagállamokhoz képest.
Az ország éghajlata északnyugaton óceáni, délkelet felé haladva kontinentális jellegű. 

Terület: 357 733 km2.
Lakosság: 80 275 000 fő.
Népsűrűség: 225,0 fő/km2. 
Főváros: Berlin; kormányzati központ: Bonn 282 000.
Államforma: demokratikus parlamenti szövetségi köztársaság.
Közigazgatási beosztás: 16 szövetségi állam (Bundesland). >>>
Pénznem: 1 €uro = 100 eurocent.
Hivatalos nyelv: német.
Egyéb beszélt nyelvek: szorb, dán.
Népek: német (91%), külföldi (8,9%), szorb (vend) és dán (0,1%).
Vallások: protestáns (44,3%), római katolikus (35,1%), mohamedán (2,1%), ortodox (0,3%), egyéb (18,2%). 
Népesebb települések: Berlin 3 438 000, München 1 236 000, Köln 955 000, Frankfurt am Main 647 000, Essen 626 000, Dortmund 600 000, Stuttgart 584 000, Düsseldorf 577 000, Bremen (Bréma) 552 000, Duisburg 537 000, Hannover 514 000, Leipzig (Lipcse) 508 000, Nürnberg 495 000, Dresden (Drezda) 488 000, Bochum 397 000, Wuppertal 384 000, Bielefeld 320 000, Mannheim 312 000, Halle an der Saale 307 000. 
Természetföldrajzi jellemző: Északi részén a Germán-alföld tavakkal, morénahalmokkal ékesített síksága helyezkedik el, amely dél felé a sok tagból álló, folyóvölgyekkel szabdalt, természeti szépségekben gazdag Német-középhegységbe megy át. A középhegységet az ország nyugati felén a Duna-völgyétől déli irányban fokozatosan emelkedő Sváb-Bajor-medence és az Alpoknak az ország területére eső része határolja.
Legmagasabb pontja: Zugspitze 2963 m.
Vízrajz: Az ország területe három tenger vízgyűjtőjéhez tartozik. Európa legforgalmasabb folyója a Rajna, és az Elba az Északi-tengerrel, az Odera és néhány kisebb folyó a Balti-tengerrel, míg a Duna a Fekete-tengerrel kapcsolja össze. A folyókat sűrű csatornahálózat köti össze. Közülük a legjelentősebb, az 1992-ben átadott Duna-Majna-Rajna csatorna. Németország területén sok ezer kisebb-nagyobb tó van. Közülük is a legnagyobb a Müritz-tó (117km).
Legjelentősebb folyók: Rajna (Rhein), Duna (Donau), Elba (Elbe), Odera (Oder), Weser, Majna (Main), Saale, Ems, Spree.
Legnagyobb tavak: Boden-tó, Müritz-tó, Chiemi-tó, Schwerini-tó, Starnbergi-tó, Ammer-tó. 
Éghajlat: Az Atlanti-óceánhoz közelebb és az ÉNy-i területeken még óceáni a klíma (mérsékelten meleg nyár, aránylag enyhe tél), viszont Dél és Kelet felé egyre több a kontinentális jelleg (nagyobb hőingadozás a tél és nyár között, kevesebb csapadék). A kontinentalitás főként a zárt Sváb-Bajor-medencében szembetűnő. Az ország legmelegebb tája a Felső-Rajna-völgy, ahol a tél 20C-kal melegebb, a nyár ugyanennyivel hűvösebb, mint nálunk Magyarországon. Általában Nyugatról Keletre az évi középhőmérséklet kissé emelkedik, míg a csapadék valamelyest csökken.
Növényzet: A növényzet az éghajlat és a tengerszintfeletti magasság függvényében változik. A Germán-alföld természetes növénytakaróját a rétek és legelők, illetve. nyírrel és gyertyánnal kevert tölgyesek alkotják. A Német-középhegyvidék alacsonyabb területein bükkösök, magasabb térszínén és az Alpokban a luc- és a jegenyefenyvesek terjedtek el.
Gazdasági adatok >>>

Berlin

Berlin

Berlin

Berlin

Berlin

Berlin

Berlin

Berlin

Nünberg

Drezda

Franfurt

Goettingen

Heidelberg

Lipcse

Lipcse

Mainz

Mainz

Lipcse	München
Kobleinz	München

-
Szövetségi államok

Szövetségi állam	Székhely
Baden-Württemberg	Stuttgart
Bayern (Bajorország)	München
Berlin	Berlin
Brandenburg	Potsdam
Bremen (Bréma)	Bremen (Bréma)
Hamburg	Hamburg
Hessen	Wiesbaden
Mecklenburg-Vorpommern (Mecklenburg-Elő-Pomeránia)	Schwerin
Niedersachsen (Alsó-Szászország)	Hannover
Nordrhein-Westfalen (Észak-Rajna-Vesztfália)	Düsseldorf
Rheinland-Pfalz (Rajna-vidék-Pfalz)	Mainz
Saarland (Saar-vidék)	Saarbrücken
Sachsen (Szászország)	Dresden (Drezda)
Sachsen-Anhalt (Szász-Anhalt)	Magdeburg
Schleswig-Holstein	Kiel
Thüringen (Türingia)	Erfurt

-

Gazdaság: ipari ország.

Egy főre jutó GNP: 20 750 dollár.

A társadalmi össztermék megoszlása ágazatonként: mezőgazdaság 2,3%, ipar 48,7%, kereskedelem, szolgáltatás, hírközlés 15,4%, egyéb 33,6%.

Földterület megoszlása művelési áganként: szántó 30,8%, kert 2,1%, legelő 21,1%, erdő 29,6%, egyéb 16,4%.

Legfontosabb termesztett növények: búza, rozs, árpa, zab, burgonya, cukorrépa, komló, takarmánynövények, zöldség, dohány, szőlő, gyümölcs. Fakitermelés. 

Legfontosabb tenyésztett állatok: szarvasmarha, sertés, juh, ló, baromfi. Jelentős tengeri halászat.

Bányászati termékek: kálisó, barnaszén, feketeszén, kősó, kőolaj, földgáz, pirit, színesfémek, réz, kadmium, magnézium, higany, grafit.

Feldolgozóipar: gépgyártás, textilipar, vas- és színesfémkohászat, acélgyártás, hajógyártás, autógyártás, bőripar, ruházati ipar, faipar, papíripar, élelmiszeripar (cukorgyártás), építőanyag- és építőipar, alumíniumkohászat, kőolaj-finomítás, híradástechnika. 

Keleti tartományok (5 tartomány):

Egy főre jutó GNP: 11 118 dollár.

A társadalmi össztermék megoszlása ágazatonként: mezőgazdaság 9,7%, ipar 69,2%, kereskedelem, szolgáltatás, hírközlés 19,6%, egyéb 1,5%.

Földterület megoszlása művelési áganként: szántó 45,0%, kert 2,5%, legelő 11,7%, erdő 27,9%, egyéb 12,9%.

Legfontosabb termesztett növények: burgonya, búza, árpa, rostlen, cukorrépa, takarmányrépa, gyümölcs, zöldség.

Legfontosabb tenyésztett állatok: sertés, szarvasmarha, juh, baromfi. Jelentős édesvízi és tengeri halászat.

Bányászati termékek: barnaszén, kálisó, kősó, színesfémek, urán, földgáz. Az elektromos energia nagy része a barnaszénre települt hőerőművekből származik.

Feldolgozóipar: vegyipar, gépgyártás, textilipar, vas- és színesfémkohászat, acélgyártás, hajógyártás, élelmiszeripar, építőanyag-ipar, bőripar, ruházati ipar, faipar, óragyártás, hangszerkészítés, játékgyártás, nyomdaipar, híradástechnika. 

Közlekedés:

Vasutak hossza: 41 278 km, ebből 14 776 km villamosított.

Közutak hossza: 630 219 km, ebből 10 830 km autópálya.

Fontosabb belföldi hajóutak: Rajna (Rhein), Majna (Main), Duna (Donau), Elba (Elbe), Odera (Oder), Weser, Ems.

Legfontosabb kikötők: Hamburg, Rostock, Wilhelmshaven (kőolaj), Bremen, Bremerhaven, Lübeck, Duisburg-Ruhrort, Köln, Emden, Düsseldorf, Frankfurt am Main, Kiel, Mannheim, Wismar, Stralsund.

Nemzetközi repülőterek: Frankfurt am Main, Berlin (Schönefelde, Tempelhof), Düsseldorf, Hamburg, Stuttgart, München, Hannover, Bremen, Köln, Nürnberg, Leipzig, Dresden, Erfurt, Saarbrücken. 

Külkereskedelem:

Kiviteli cikkek: gépek és berendezések, közlekedési eszközök, textiláruk, vegyipari cikkek, gyógyszer, barnaszénbrikett, kálisó, foto- és optikai cikkek, közszükségleti cikkek.

Behozatali cikkek: kőolaj, textilipari nyersanyagok, gépipari termékek, élelmiszer, bauxit.

Legfontosabb külkereskedelmi partnerek: Franciaország, Hollandia, Olaszország, Nagy-Britannia, USA, Belgium, Svájc, Ausztria, Japán, Svédország, Spanyolország, Jugoszlávia, Lengyelország, Csehország, Magyarország, Dánia, Bosznia-Hercegovina.