A Karancs-Medves Természetvédelmi Alapítvány időről-időre rendez egy-egy szakmai tanácskozást, melynek célja, hogy megyénknek egy tájegységét mind jobban megismerjék az érdeklődők. Szándékuk szerint mindig a legkiválóbb előadókat nyerik meg a programhoz. Szükség is van erre, hiszen a hallgatóság körében is szakemberek - természetvédők, erdészek, pedagógusok -, a természet elhivatott munkásai ülnek. 
      Az alsópetényi konferencia előadásaira igen sokan voltak kíváncsiak. Ez alkalommal - a nyolcadik szakmai tanácskozás során - a Nyugat-Cserhát különlegességeit vették számba. Már a helyszínválasztás sem volt véletlen, hiszen e településen született 1895. aug. 1-én a világhírű paleobotanikus liptószentadrási Andreánszky Gábor.
      A későbbi kiváló tudós professzor az alsópetényi elemi és váci gimnáziumi oktatást követően a háború miatti megszakítással a budapesti tudományegyetemen folytatott tanulmányokat Tuzson János akadémikus tanítványaként. 1922-ben avatták bölcsészdoktorrá. Nagy hatással volt reá egy, a professzorával, 1914-ben a Fogarasi havasokban tett gyűjtőút. Az első világháborúban az olasz és az orosz fronton is harcolt. 1918-ban olasz fogságba esett. Később a professzor által alapított Növényrendszertani Tanszéken lett tanársegéd, majd 1929-ben a tudományegyetem magántanárává habilitálták. 1942-ben lett a Magyar Nemzeti Múzeum Növénytárának igazgatója, majd 1945-tó1 a tudományegyetem növényrendszertani és növényföldrajzi tanszékének egyetemi tanára. 1952-ben visszahelyezték a múzeumba és ott működött haláláig. A konferencián mai utódja, Dr. Hably Lilla professzorasszony, a Magyar Természettudományi Múzeum-Növénytár vezetője emlékezett reá.
      A szakmai konferenciát Judik Béla A Bükki Nemzeti Park Salgótarjáni igazgatóság vezetője nyitotta meg  és köszöntőt mondott Drexler Szilárd a Karancs -Medves Természetvédelmi Alapítvány elnöke.
      Dr. Horváth Gergely (ELTE FFI Környezet- és Tájföldrajzi Tanszék) a Nyugat-Cserhát természetföldrajzáról tartott előadást. Kiemelte, hogy a Börzsönytől a Karancs-Medves vidékéig tartó terület rendkívül változatos, mozaikos szerkezetű földtani adottságokkal rendelkezik. Ásványi kincsei sorában olyan fontos alapanyagok található itt, mint a Naszály mészköve és a felsőpetényi tűzálló agyag.
      A földtani értékeket Dr. Haas János professzor, a MTA-ELTE Geológiai Kutatócsoportjának vezetője vette számba. Kifejtette, hogy geológiai szempontból a Nyugat-Cserhát a Dunántúli Középhegység részének tekinthető. Prakfalvi Péter, a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal munkatársa, a barlangtani különlegességekről. Dr. Vojtko András (Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola) a vegetációkutatás eredményeiről számolt be. Számos olyan különlegességet említett a Naszályban, mint a nagyfejű hangyabogáncs, tarka- és a sápadt kosbor, valamint a kék atracél.  A Naszály flórájáról Pintér Balázs szólt.  (Tölgy Természetvédelmi Egyesület) / Elmondta, hogy a hegységben 1092 növényfajt írtak le, melyek közül sok a védett és a fokozottan védett növény. 
     Tímár Gábor, az Állami Erdészeti Szolgálat munkatársa a Cserhát erdőállományának természetességéről mondott adatokat. Kiemelte, hogy kevés helyi védettséget élvező erdő, s hogy a térségnek nevet adó cser, az állománynak mindössze egyharmadát teszi ki. Ezzel szemben az akác a "cserháti táj végzete", hiszen ennek részaránya az országos 22-vel szemben eléri a 34 százalékot. Az akácinvázió egyébként egész országunkra jellemző, hiszen nálunk annyi akácerdő található, mint az egész Európában együttvéve. Dr. Kiss József a megyénkben található történeti kertekről tartott előadást, melyek egyaránt jelentenek természeti és kultúrtörténeti értékeket. 11.kép Ilyen érték az alsópetényi Andreánszky kastélypark is, melynek lehetséges fejlesztéséről és Gál Sándor vázolt fel egy képet.
      Majcher Tamás régész, a szécsényi Kubinyi Ferenc Múzeum igazgatója a Cserhát földvárairól szólt. A térségben ugyanis számos nevezetes történelmi helyszín található. Az alsópetényi földváron kívül szó esett többek közt a honti István-kori ispánsági várról, a tolmácsi johannita kolostor nyomairól, a tereskei Kurucdombról, a legéndi Békavárról, a szécsénkei Gyalogvárról, a jásztelekpusztai meglepően épen maradt földvárról. Valamennyi rejt még titkokat számunkra.        
      A kétnapos tanácskozás nem csupán az elméleti kérdések megtárgyalására nyújtott lehetőséget. A találkozó során a házigazda - alsópetényi önkormányzat - lehetőséget teremtett arra is, hogy az érdeklődők megismerkedjenek Alsópetény látnivalóival. A polgármester a faluközpontból a templom dombra kísérte fel a tanácskozás résztvevőit majd a Werbőczy-emlékmű és harangtorony mellett a település múltjáról, természeti szépségeiről és gazdag történeti-kulturális örökségeiről szólt. A templombelső megtekintése után a séta az Andreánszky-féle védett parkerdőbe vezetett, majd onnan a Cser-tó érintésével a kápolnai úton a Prónay kastély megtekintése következett.
     Pénteken reggel a Dudás György helyi amatőr fa- és köfaragó által készített Andreánszky Gábor  mellszobornál a polgármester mondott köszöntőt. Kihangsúlyozta, hogy a szakmai konferencia milyen nagy biztatást és segítséget jelent céljuk teljesítése érdekében. Nagy az adósságuk a község világhírű szülöttjével szemben és szeretnék a parkerdő rehabilitációs pályázatát  beadni és a történelmi pihenőhelyek egyikén olyan emlékhelyet kialakítani tudósnak mely az utókor méltó  megemlékezését prezentálná. Köszönetet mondott a jelenlévő Dr. Hably Lilla professzorasszonynak a személyes segítségnyújtásért, Judik Bélának az anyagi és szakmai segítségért, Gál Sándornak a pályázat írójának  a lelkiismeretse munkáért.
     A mellszobor ünnepélyes avatása a június 6-i falunapon lesz. 
     A szakmai konferencia résztvevői még az Agyag-Ásvány Kft tulajdonosának vendégszeretetét
is érezték, hiszen megtekinthették a bánya mélyében lévő barlangrendszert is, sőt az előadások során gyakran említett felsőpetényi ásványbányába is eljuthattak.