Nos a testületi ülés és a téma kapcsán sokmindent meg lehet fogalmazni, és azt már korábban is megtettük. Ezen rövidnek elképzelt elemzés nem ezekről, és nem a testületi tárgyalás jogi kérdéseiről szól, hanem a látványról, a látható tervekről. (Egyebekről majd a testületi ülés kommentárjában.)

Elöljáróban
     Úgy látszik a gyors munka meghozta a maga gyors eredményét. Hogy ez a látvány valóságos koncepciót és a város fejlesztését valóban elősegítő elképzelést tartalmaz-e? Nos ebban jogos minden olvasó kételye. Nem véletlen a címben a kérdőjel! Ezek lennének a város fejlesztésének legfontosabb kérdései, és ezekkel lehetne jobban várossá tenni Rétságot? Kicsit kiszinezni - szép narancssárgára - a művelődési központot, mellette valamiféle koronázóhelyet kialakítani amelynek középpontjába ki tudja ki ül majd egyszer, lábainál fogadva az alattvalók hódolását.
     Meg kell hagyni az igen élénk színű rajzok nagyon jól mutatnak, és talán be is venné mindenki, aki nem itt él, és nem itt kell intézni napi ügyeit, gondjait. Azért az hozzátartozik, hogy ez a halszemoptikásra sikeredett nagylátószögű képek olyan mértékben láttatják tágasnak a teret, amennyire nem az. Nem kérem, nem nőtt meg a Nagyparkoló, nem lett odébbtéve az OTP, és a művelődési ház előtti pár méteres sáv sem szélesedett meg. Egyszerű optikai csal(ód)ásnak szemtanúi a szemlélők.
     Aztán azt sem kell egészen komolyan venni, hogy a csodálatos szinekben pompázó útburkolatok, és az egészen vadregényes színű lombkoronájú fák majd a valóságban is így fognak kinézni. Láttunk már néhány szines viacoloros burkolatot. Mit mondjak, a barnát a szürkétől meg lehetett különböztetni, ha szépen sütött a nap. Tehát a látvány kedvéért ugyancsak álomszerű szinek a valóságban igenis szürkeséget takarnak.

Mit terveztek és mit nem terveztek
     Elsőként nézzük csak, hogy az önkormányzat által - mindenféle írásos dokumentum nélkül - megbízott tervezők miben látják a városközpontot. Úgy tűnik csak abban, hogy a meglévő épületeket kicsit befestjük - hogy minek, mert pl. a művelődési központ tartalmi munkájára se pénz se szándék, ezt tehát nem tudni - az eddigi szürkét másmilyen szürkére cserélik, az eddigi fákat kivágják és majd helyettük 10-15 év mulva lombos másmilyen csemetéket ültetnek. Ennyi lenne? No meg persze a Nagyparkolót a számítógép képernyőjén szépen becsíkozzák, és ettől aztán milyen hepy mindenki.
     Azt, hogy a városközpontban nincs egy szabályos és normális zebra a gyalogosok átkelésére, hogy nincs egy működő nyilvános wc, nincs egy ivókút, az senkit sem zavar. Az sem, hogy a csodálastosan megálmodott városközponthoz 40-50 méterre szántóföldet találni, amely gyakorta inkább parlagfűültetvénynek hat, az sem zavar senkit. Az sem hogy talán a város "szépségét" fokozó bazársor átalakítása, városközpontibbá tétele lehetne a valóságos térképzés egyik útja, az sem zavar senkit. Az marad. Úgy ahogy van, most éppen szeméthalmokkal a balesetben elhunytak emléktáblája körül, gazzal kivert betonrepedésekkel, pocsolyákkal, és a többivel. Nos a tervező - nyilván megrendelésre - úgy látja, hogy az maradjon, mert olyan szép emléket ad az átutazónak. Az új álomkabátot meg úgysem fogja látni, mert azt szép zöld fákkal, jól eltakarjuk a szem alől. Erről ennyit. 
     (Ha rosszindulatú akarnék lenni azt mondanám, hogy - ha a főváros felé nézünk - bal oldalon ne várjon senki változást. Ami baloldali egy kicsit is az Rétságon vesztésre van ítélve. Mint a bal oldali járda és városkép...

Miért is ez a városközpont?
      A dolog persze ott kezdődik, hogy a városnak magának kellene megfogalmazni mit is akar. Mert a városnak központi tere több is van, sőt a funkcióra alkalmasabb főtér nemcsak akad, hanem van is. Kicsit többet kellene gondozni, de van. Hol? Hát mondjuk az Iskolatér. Egyetlen iskolája a városnak, amely valóságos forgalmat jelent gyermeknek felnőttnek egyaránt. Előtte hatalmas park, Játszótérrel, lombos fákkal, gazzal kivert sétánnyal, amely rendbehozva, sokkal olcsóbban teremthetne helyet szökőkútnak, csobogónak, padoknak, és a többi megtervezettnek. Olcsóbban és funkcionálisan jobban. Ha azt is figyelembe vesszük, hogy a tér másik oldalán az Egészségügyi Központ van, no meg azt a nem teljesen eldobnivaló lehetőséget, hogy az iskolai tanulók fogyásával megüresedő volt pártházi iroda akár városháza is lehetne, akkor egyetlen térben - ráadásul kreszlámpával, forgalomlassítóval, készen is állna az a tér, amely valóságos központ lehetne.
    Bár általában a városközpontot ott szokták elképzelni, ahol a Városháza áll, a Nagyparkolónál pedig nem áll. Hogy akkor miért éppen a művelődési központ kapott olyan figyelmet - és nem az iskola és nem a városháza - hogy annak környezete legyen a városközpont, nem tudni. Mert a városháza, posta, földhivatal továbbta sem költözik ide.
     Aztán persze lehetne egy harmadik hely is a ami a város központjaként szépülhetne meg. Ez éppen a városháza, templomlkert, Milleneumi park, és az annak oldalában meglévő önkormányzati terület, amelyet térré kinyitva egészen az evangelikus imaházig egy gyönyörűen megtervezhető, vszonylag olcsón építhető városközpontot eredményezhetne. Nagy parkkal, hivatallal, templommal, és a városközpont minden tartozékával. E helyett ezt a területet értékén alul eladni tervezik, hogy a mostaninál is még jobban beszűküljön a település ezen része. 
     Akkor hát jogos a kérdés, hol itt a koncepció? Mikor is vetette fel valaki mindezt mint elemzendő alternatívát a testület tagjai számára, gazdaságossági, városszerkezeti érvekkel alátámasztva, és választási lehetőséget adva, melyik legyen a jobb? Sőt nem csak a testületnek, hanem mint városrendezési terv része a legnagyobb nyilvánosságnak. Hát ilyen nem volt, 2-3 hét alatt, a benyújtási határidőt kétszeresen is túllépve kellett valamit rittyenteni, ami sem nem jó, sem nem értelmes, sem nem felel meg a pályázati kiírásnak, de milyen szépen hat, hogy egy tervező micsoda rajzokat nyomtatott ki a számítógépéről.
     És még az is egy meggondolásra való felvetés lenne, hogy a rövidtávon megvalósuló városközpont a laktanya vonzásában, vagy éppen annak területén jöjjön létre. Ezt is több érv alátámasztja. Mondjuk leginkább az, hogy úgy lehet építeni, hogy a meglévő intézmények életét nem zavarja, és majd amikor kész beköltözhetnek.
     No ezek helyett marad a festés mázolás szintű városközpont rehabilitáció.

A város egy szerves egész
    Néhány szót csak arról, hogy nem lehet úgy tervezni városrészeket, központokat, mintha a körülötte lévő egyéb építmények, működő épületegyüttesek, kialakult közlekedési és egyéb hagyományok nem lennének, mintha a közvetlen környezetben emberek nem is élnének. Rá fogok mutatni, hogy városközpontot tervezni is csak a város teljes életének szerves részeként lehet. Több példa helyett csak egyet idehozva. Micsoda egy városközpont az, ahol ahhoz, hogy a túloldalra - jólehet az már ahonnan Gyarmat felé megy a busz nem városközpont? - egyetlen zebra sem vezet. Ha valaki a városközpont egyik oldaláról a városközpont másik oldalára szabályosan és biztonságosan el akar jutni, akkor gyalogoljon oda-vissza a kreszlámpához, vagy a városháza előtti zebrához. Na bravó! Van még egyéb is, ezekről a képek láttán bővebbet.

Hová bújik az üzletsor?
    Aztán ha jól megnézik a képeket - és a többi letölthetőt is - látszik, hogy az üzletsort úgy kezelik, mintha ott sem lenne. Se közlekedés, se parkolás, se rálátás, mert még a facsoportokkal olyannyira álcázzák, nehogy valaki láthassa, hogy ott vállalkozók meg akarnak élni, szolgáltatni és a többi. (Furcsa. Lomen elől le kell bontatni a tűzoltószertárt, hogy látszódjon a főútról, itt pedig mindent megtenni, nehogy az étterembe, a cukrászdába be tudjon menni a turista. Autóval vagy busszal. Még csak ne is látszódjon, hogy ott valami van. De még a reklámtáblákat is kiirtották. Egyszóval több mint furcsa.) Ugyancsak ne parkoljanak ott, ne vigyenek árut, ne vegyenek levegőt sem. A terv annyira nem számol saját szövegével, hogy a Rompos féle cukrászat bővítését tervezi, amihez már meg is vették a telket. Tehát az nem is közterület, és a tervezett építmény sarka szépen belelóg - úgy mint a kezünk a bilibe - a megálmodott szökőkutas kompozícióba. Bravó!
    Aztán van ám autó másutt! Érdekes, hogy a művelődési ház mögött, az üzletsor keleti oldalában állnak autók a terven. Csak azt nem tudni, hogyan is mentek oda? Aki jár arra, tudja, hogy a Korányi utca felől biztosan nem, hiszen lépcsőn nem tudnak közlekedni, amúgy meg le van zárva. A Korányi utca művház melletti részén jelenleg van ugyan egy széles járda, ami kivezet egészen a 2-es útig. Ez sétány, de szükség esetén - akár tűzoltó autó, akár költözködés, vagy éppen fűzfa kivágása - kénytelenek voltak rajta autók is közlekedni. Most az az alsó végén gyönyörű szép kerttel le van zárva. Az ott lakóknak még csak gyalogjárda sem jut, nem egy megközelítő út, ahol esetleg beköltözhetnek, vagy elszállíthatják a kukáikat, esetleg más okból megközelíthetik gyalog vagy autóval házaikat. Mert ezen házak kukái is a művelődési központ mögötti tárolókból üríti a kukás autó, meg a közös koténert is. Ez nem érdekes, a sétány mindkét oldalról lezárva, tanuljanak meg repülni...
     Aki figyelmesen megnézi a rajzokat, láthatja, hogy a művelődési központ tárolóudvara is szép üvegajtót és fedelet kapott. Kérdezem én miért? Lehet, hogy egy térrel lehetne növelni a hasznos helyeket, de szabályosan semmiképpen. Egy intézménynek kell egy hely, ahol kukákat tárol, a szabadtéri szinpad elemei, egyéb göngyölegek lennének. Valamikor az egész mögötte lévő rész odatartozott, most már csak ez az udvar maradt. Egyrészt ide jönnek különféle szellőzőcsövek, másrészt vészkijáratként funkciónál, aminek ugye szsbadba kell jutnia, és ezer más akadálya is van a megszüntetésnek. A fene bánná, ha ezen funkciók kiváltására gondolna valaki. Meg arra, hogy például a szinpad szállításához, az asztalok és székek, a hangtechnika állandó mozgatásához hová is lehet teherautóval odaállni a ház mellé. Elölre nem, oldalra nem, hátulra nem. Tetejére nem, mert sérül a szigetelés...
     A Tanú című film hut eszembe, amidőn Pelikán leégett házát kezdték el jólképzett szakemerek építeni. Láthattuk, olyan egyenes falakat húztak olyan szakszerűen, mint itt ezek a tervek. Azt persze senki nem mondta nekik, hogy ablak és ajtó is kell a házra ... Akkor honnan tudják? Még a hasonlatban a leégés is jelképes erővel bír, mert ami eddig a művelődési ház "támogatásával" történt nagyobb pusztítás mint a futótűz. A testület többsége legszivesebben felégetné, és sóval vetné be a helyét. Elárulom, volt ilyen terv is. Elbontani.... Most még bennehagyták a rajzban ...

Rendezvényhelyszín lesz-e?
     Azt sem mérték fel a tervezők, hogy a Nagyparkoló a város kiemelt rendezvényhelyszíne. Nem egyetlen, de a legalkalmasabb, és jelenleg a leggyakrabban használt. Ott gyakorta előfordul, hogy 3-500 ember vesz részt a programokon, szabadtéri színpadot építenek - volt hogy éppen ott ahol a szökőkutat tervezték - sátrakat vernek, ugrálóvárat telepítenek, mindenki karácsonyfáját állítanak, és így tovább. Ezek a rendezvények ezek után hol kerülnének megrendezésre? A tér ilyettén való szétdarabolása teljesen alkalmatlanná tenné 50 főnél nagyobb program megtartására. Ha pedig városközpont akkor éppen egy ilyen hely felkutatására, kidolgozására kellene gondolni. Amúgy is vicces elgondolni, mi lesz itt az augusztus 20-i tüzijáték során, amikor a sötétben a tömeg - nem látván lába elé sem - majd hempereg a medencékben. Se korlát, se védelem, sem egyéb. (Persze hogy is nézne ki minden bekerítve.)

Közlekedési út
    Tudomásul kellene venni, hogy a Nagyparkoló jelenleg közúti forgalmat lebonyolító út funkciót lát el. Ezen kezesztül közlekednek lakóházakhoz, üzletekhez, a Korányi utcai lakók autóval, és így tovább. Azon túl persze gyalogjárda is, nem sorolva, hogy mi minden gyalogosforgalom vezet át a téren. A gyalogút ugyan megmaradna, legfeljebb télen még takarítani sem tudnák. De egy ilyen funkciótól megfosztani a teret, annélkül, hogy a közlekedés megfelelő megszervezéséről, az érintettek érdekeinek és az - intézményekhez közelező - parkolóhelyek biztosítást más formában megoldanák felelőtlenség.
     Ez nem koncepció, hanem koncepciótlanság. Az hát a javából.

Városháza és környéke
     Nagyon érdekes terveket látunk, tulajdonképpen a semmire. Hiszen a szépen kiszinezett rajzokról semmi más nem látszik, csak a meglévő helyzet, kellően rontva rajta. Azon túl pedig csak annyi lenne a nagy felújítás, hogy szadesezs színre festik a városházát, fideszesre a művházat.
     Viszont eltalálták ismét a szarva közt a tőgyét! Nézzük csak sorban. Ugye aki helyben lakik az tudja, hogy a városháza mögötti parkoló nem egyedül azt a létesítményt szolgálja ki, hanem bejárat a Korányi út egyes házaihoz, és a Sasbolt feletti 10-12 lakáshoz, az önkormányzati garázsokhoz, és legfőképp árufeltöltő útvonal - meg kukásautó közlekedési hely - Sas bolthoz. Ehhez képest több rajzon az látszik, hogy a Sas bolt és a városháza közötti terület szépen be van gyepesítve. Miért ennyire kedvezni a városházi garázs autóinak és a Sasbolt teherautóinak, nem tudom? Biztosan nem kérték, és nem is tudnak róla. Na, hogy aki meg tervezte, fogalma sem volt róla? Ez teljesen életszerű. Mert nem mondták meg neki?
     Így aztán szépen fest a parkoló közepére telepítendő néhány fa, nehogy nagyobb autó be tudjon menni a lakásokhoz Sashoz, a garázsba, stb. Gratula! Egyenesen grandiózus, hogyan kell itt is és a Nagyparkolónál is taccsra tenni vállalkozásokat, ott élőket!

Ha már terveznek...
      Az új dolgok megalkotása általában arról szól, hogy a meglévőt elemeire szedve megpróbálunk újra - másként - összerakva újat alkotni. (Ennyit a filozófiáról) Itt példásul jelentené azt, hogy a városházi parkoló bejáratát kicsit hátrább tenni - no persze meg kell oldani a vízelvezetést és a kapaszkodót - és akkor a mozgáskorlátozott parkolót lehetne a városháza hátsó bejárathoz közel tenni. Úgy lenne értelme! Így, hogy majd a forgalomnak - és ismét mondom télen az eltakarítatlan hókupacoknak - kitéve igen nehéz lehet áthaladni. Ami azt illeti másutt nem látni az épületen semmi nyomát az akadálymentesítésnek, pedig az nem igazi megoldás, hogy egy nehezen megközelíthető hátsó ajtón - és szűk átjárón - közlekedjenek akik erre vannak kényszerülve. De ha már ott van akkar legalább a járda mellett kellene valami védelem, meg szélesítés, hogy ne szaladhasson fel a gyalogosok helyére az autó. Pláne amikor azon kerekes székkel járna valaki, még a többieknek is a forgalom elé ki kell lépni.
      Vannak persze ennél súlyosabb kérdések is, amivel egy épületrekonstrukció során szembe kellene nézni, ha valóban van - vagy lenne - koncepció.
     Ugye mindenki tudja, hogy a hivatal javarészt az emeleten foglal helyet, és az önkormányzati tulajdonú épületben több helyiség bérbeadással hasznosul. Az okmányiroda ugyan a földszinten van, de más funkciókért emeletre kell menni, ami akkor is felesleges, ha lesz lift. A bérlemények felszámolásával, és ésszerű helyiséggazdálkodással lehetne ezen a helyzeten változtatni, neadj Isten egy szép kis információs pultot, érintőképernyős számítógépes terminált kialakítani a földszinten. (Lásd Munkaügyi Központ.)
      Ennél lényegesebb, hogy úgy látszik visszavonhatatlan az a kormányzati törekvés, hogy a kistérségi központokban munkaszervezet működjön és kistérségi tanács dolgozzon. Nemde az lenne a településfejlesztés egyik meggondolnivalója, hogy a jelenleg nem olcsó bérleményben, nem is ideális feltételek között működő szervezet kapjon 5-6 irodát a városháza épületében? Van ennyi, csak más használja, a kistérség - mindannyiunk pénzéből - sokkal többet fizet béleti díjként, mint amennyi bevétel emiatt keletkezik. Aztán természetszerűleg lenne tanácskozóterme, nagyobb eseményekhez igénybevehetné a "dísztermet" és egybek, amelyet egy üzemeltetéssel meg lehetne oldani. Ez persze távlatos és startégiai gondolkodást igényelne, és ezen a téren semmi változás nem lesz amíg itt az a döntések mércéje, hogy jelenleg ki a munkaszervezet vezetője, és annak ha bele döglenek is semmiféle jót nem szabad kitalálni...
      De ha már tetőtérbeépítés szóbajött más helyütt, miért is nem vetődik fel a Városháza tetőterének kihasználása? Kiválóan alkalmas erre, olyannyira, hogy vannak is ott titkos helyiségek, ablak is a hátsó részre. Értelemszerűen be lehetne építeni legalább a nagyobb tetőteret. És ezt most kellene eldönteni amikor az akadálymenetesítéshez amúgy is liftet építenek. Akkor az könnyűszerrel beleférne, hogy jó 200-250 m2 újabb irodarész alakuljon ki olyan funkciókra, amelyeket nem is biztos, hogy a lakosságnak kell látogatni. (Irattár, sokszorosítás, szerverterem, stb.) Arról nem is beszélve, hogy újabb 300-400 m2-t lehetne nyerni a keresztépület ugyancsak beépítésre alkalmas tetőterének felhasználásával.
     Ez pedig támogatást élvezhetne, mert egy ilyen terv valóban funkcióbővítést jelentett volna, ami a pályázat alapfeltétele. A jelenlegiből nem derül ki, hogy bármi ilyen elképzelés megfogalmazódott volna. Pályázat ügyben pedig késő bánat, mert azt már - így ahogy van - beadták.
     Úgy vélem kellő időben elkezdett gondolkodás, tényleges lakossági vita, a témában megalapozott véleményet alkotni tudók megkérdezésével, ezek a dolgok sokkal jobbá tehetők lettek volna.

Templomkert
      Noha sok egyéb hajmeresztésre méltán okot adó rész fedezhető fel a rajzok sematikusságán. A többit vegye észre a Tisztelt Olvasó, és írja be véleményét a hozzászólásokhoz. >>>
     Azért a Templomkert "átstruktúrálást" még nem lehet szó nélkül hagyni. Itt úgy látszik annyiról szól a tett, hogy az első világháborús emlékművet eltávolítják, és a kőszegélyeket is. No meg az ősszes szép nagy fát, és helyére ültetnek csenevészeket, ahonnan az egyház - mert ártalmasnak és a templomra veszélyesnek ítélte - a fenyőket kivágatta, oda ismét nagy fenyőket terveznek. (Már nem közterületre!) Hogy kinek mi baja van az emlékművel, azt nem tudom? És azt sem hol akarják elhelyezni, miután jó középtájra a kopjafát őriznék meg.
     A rajz nagyvonaluúan megfeledkezik arról, hogy az úton éppen forgalomelterelő sziget is van, és egyebek. Ez bizony nagyon is összefügg.
     Az ugyanis jól látható. hogy ennek a terepnek jelentős emelkedése - pontosabban az út felé - sülyedése van. A valamikori kerítés alapját szolgáló kövrkány jól megfogják a lezúduló vizet, és nem engedik rámosni a járdára és a főútra. No meg a terület lépcsőzetesége is azt szolgálta, hogy a víz ott megállva szikkadjon el, mert nemigen van hová mennie.
     Ehhez képest elég merész vállalkozás erre a területre épített járdát tervezni, bár meg kell hagyni néhány pad most is jó lenne. (Még olyan is ami két lábon áll a földön, nem úgy mint a tervetett, ami lebeg a levegőben.)
     Mi változna, kérdezték sokan. Tulajdonképpen semmi, csak a meglévőt a szép fákkal kiirtva, egy papíron szépnek látszó, funkciótlan terület keletkezne, semmivel sem több szolgáltatással, és élménnyel, mint a jelenlegi. Akkor pedig elegendő lenne a gondozás, amiben ugyan a város nem jeleskedik, de a templomkertre azért nem lehet sok panasz.
     Egy struktúrális tervezésre kész team például meggondolná, hogy itt is legyen egy 2 méteres füves kertes sáv az út és a járda elválasztására, és a mostani járda beljebb kerülvén, szembenézne a postával, és a városháza előtti gyalogjárdával. Ílyen módon még a postával szemben is lehetne szabályosan zebrát telepíteni, amit most nem lehet, annak szabályai miatt. Minek is a zebra? Hát csak azért, mert ha a laktanya forgalma beindul, akkor elég nehezen képzelhető el ott az átjutás.

Röviden ennyi!
      Valóban röviden, mert sok más észrevétel is megfogalmazódik mindenkiben, aki kicsit is ismeri a várost, és van elképzelése a javításra. Most már csak az a kérdés, hogy ezen emberek bölcsességére miért nem volt törvényesen (rendezési terv stb.) és időben kíváncsi a város vezetése. Miért akar a helybenlakók helyett úgy okos lenni, hogy az éppen a helybenlakók többségének élhetetlenné teszi a várost, gondot, bosszúságot okoz? Úgy vélem a L'art pur L'art művészetek ideje lejárt a városépítésben is. A funkcióbővítő településfejlesztés pedig nem festés mázolás, akármennyire is hatalmas újításnak tüntetnék fel az elmúlt 6-8 év karbantartási mulasztásait.