Nem lehet elég korán kezdeni ... Mondja a köznyelv sok dologra, ami egész életre szóló elkötelezettséget kell hogy jelentsen. Így gondolták ezt az óvónők is, amikor két csoport őszi kirándulását első pillanatra meglepő helyszínre szervezték. Kiderült mennyi izgalmat rejt egy ilyen túra, különösen, hogy efféle tapasztalatszerzés csak előre szervezetten lehetséges. Nem olyan hétvégi program, hogy a család beül az aztóba és irány ... Hova is? Egy hulladékfeldolgozó telepre? Pedig a téma aktuális, hiszen mint egy korábbi cikkben beszámoltunk róla városunkban is kihelyezésre kerültek a szines konténerek és rövidesen elindul a rendszeres szállítás.
      Sokat kellene tudnunk róla, hogyan is teheti élhetőbbé életünket ha a kor szavára hallgatva válogatva gyűjtjük a hulladékot. Ha már hivatalos tájékoztató - egyelőre - nincs, egy régi vicc aktualizált változata jut eszembe: "Kisfiam, már elég nagy vagy, óvodás, beszéljünk komolyan a ... szelektív hulladékgyűjtésről. Erre a gyermek: Kérdez bátran anyu, apu!" Mert ők már többet tudnak mint sok felnőtt. Egy különös és hasznos kirándulásról kaptunk tudóstást, amit megköszönve örömmel közreadunk.

---

Nem nagy ördöngösség, csak oda kell figyelni!

Óvodások kirándulása Nógrádmarcalra,
a Szelektív Hulladékgyűjtő Telephelyre

Óvodánk Katica (nagycsoportos) és Pillangó (nagy-középső csoportos) gyermekeivel 2010. szeptember 29-én (szerdán) autóbuszra ültünk, hogy ellátogassunk Nógrádmarcalra, a Szelektív Hulladékgyűjtő Telepre.
     Izgalommal telve, hátizsákokkal felszerelve indultunk neki az útnak élményeket és tapasztalatot gyűjteni. Már a buszozás is élményt hozott, hiszen sokan most ültek először rajta. A kanyargós, lejtős út után végre megérkeztünk a falu szélén található telepre. Ott egy oktatási referens (Tóth Alexandra) fogadott minket, aki ismertette a programot, majd felvezetett minket a központi előadóterembe. Diavetítés és játékos tevékenységek formájában ismertette a szelektív hulladékgyűjtés és feldolgozás lényegét. Különféle hulladékokat találtak (fa, műanyag, fém, papír, üveg, …) a gyerekek és mindenki választhatott, illetve eldönthette, hogy melyik kukába való. Ügyesen, egymást segítve, javítva dolgoztak, élvezték, hogy amit tudnak, gyakorolhatják. Nem volt számunkra idegen ez a játék, hiszen évek óta egyik kedvenc játékuk a Kukatündér elnevezésű társasjáték, mely épp a szelektív hulladékgyűjtést tanítja meg a gyerekeknek játékos formában. Az ovisok szeretik és az ezzel kapcsolatos ismereteiket beleviszik játékaikba.
     Mindezek után az épület ablakából végignézhettük a telep minden állomását és utána indultunk, hogy közelebbről is megismerhessük. Az egyik csarnokban végigkísértük a beérkező szemét útját a futószalagon, hogy melyik helyen mit és hogyan választanak külön konténerekbe. A gyerekek rácsodálkoztak a hatalmas szerkezetekre és folyamatosan kérdeztek. Miután kijöttünk a csarnokból megismerkedhettünk a vadonatúj kukásautókkal, amiket néhány napon belül már Rétságon is láthatunk majd. A gyerekek nagy örömére a kukásautó vezetője megengedte, hogy mindenki felmászhasson a vezetőfülkébe és onnan nézhessen szét a telepen. Még a félénkebb gyerekek kíváncsisága is nagyobb volt a félelménél és így mindnyájan kipróbálták milyen jó ott fent.
     Feltűnő volt a telep rendezettsége és tisztasága, nem lehetett szemetet látni, csak a feldolgozóban. 
     Végül mindenki kapott ajándékba egy vászontáskát, lufit és könyvecskét, amit otthon megmutathatott szüleinek ismertetve a szelektív hulladékgyűjtés fontosságát és a környezetünk védelmét.
     Kellemesen elfáradva értünk haza a kirándulásból. Nagyon jól esett mindenkinek az ebéd, és a délutáni alvás sem okozott gondot senkinek.
     Hasznos kezdeményezésnek tartjuk, hogy már óvodás korban megismerkednek a gyerekek a szelektív hulladékgyűjtés fogalmával, időben felismerjék fontosságát. Talán a felnőttek – tőlük tanulva – szintén komolyan veszik és elkezdődik valami, hogy megóvhassuk környezetünket. Csoportjaink a kirándulást követő napon megnéztük a KRESZ-park melletti „szuperkukákhoz”, vittünk különféle hulladékot és gyakoroltuk, hogyan is kell használni őket. Visszafelé sétálva az úton néhány gyermek meglátott egy-egy szemetet a földön és megkérdezte: „Ezt ide kell dobni?”. Úgy gondoljuk, hogy már most nagy hatással volt rájuk ez a kirándulás.
    Városunk tisztasága és a fenntartható fejlődés megvalósulásáért kérjük a szülők és az olvasók segítségét!
     Köszönjük a telep kezdeményezését és a lehetőséget, hogy ellátogathattunk Nógrádmarcalra, valamint az óvoda Kölyökvár Alapítványának utazási támogatását!