Rétságnet - Ballagás bolondosan és komolyan

Ballagás bolondosan és komolyan

Nyomtatható változat >>>

-
Bizony már négy éve annak, hogy Rétságon ismét beindult a nappali tagozatos kézépiskolai oktatás. Mert persze középiskola levelező és esti tagozatokkal folyamatosan működött településünkön, de az általánosból kikerült, és napi életüket tanulással tölteni szándékozó diákoknak Balassagyarmatra vagy Vácra kellett ingázni. "Elsuhant a négy esztendő" ahogyan szokták mondani, és az első itt induló évfolyam rövidesen be is fejezi tanulmányait. Az érettségi vizsgák a jövő héten kezdődnek, így ebben az évben április utolsó hétvégéjére esett a ballagás.
      Hagyomány, hogy a komoly, öltönyös, könnyes, virágos, útravalós ünnepi beszédes, vándortarisznyás búcsú előtt, egy felhőtlen vidám ballagást rendeznek a tanulók. Úgynevezett bolond ballagást, amelyben jelmezekben vicces szerelésben felhíva magukra a figyelmet mondanak búcsút a városnak, a közintézméyneknek, az itteni emlékeknek. Csütörtökön valamivel dél előtt indultak el, hogy körútjukon bejárják azokat a helyeket, amelyekhez tanulmányaik, rendezvényeik emléke köti a csoportot. Mi a művelődési központ előtt vártuk be őket, és örökítettük meg a felvonulást és a csoportképre összálló 18 éves fiatalokat.
      Pénteken délután az iskolatéren kialakított ülőhelyek sora, a halk zene, a felvirágozott épület, és a gyülekező szülők, hozzátartozók gyűrűje egyértelműen jelezte, hogy a középiskolában tanulmányokkal töltött 4 esztendő utolsó hivatalos eseményére, a búcsúzú diákok ballagására kerül sor. A tanulmányok befejezése után kezükben a bizonyítvánnyal már csak az érettségi vizsgára készülhetnek, illetve a következő napokban le is tehetik. Bizonyára mindenki vállalkozik erre, mert mai szabályok szerint a bizonyítvány középiskolai végzettséget jelent, de továbbtanuláshoz, és sokminden máshoz elengedhetetlen a diákévek megkoronázását jelentő érettségi vizsga.
      Az utoljára megszólaló hangos iskolacsengő szavára, diáknóták kiséretében vonultak végig az alma mater helyiségein. (Tulajdonképpen jelképesen, hiszen sok kedves teremre nem lett volna idő.) Majd felsorakoztak a téren. Mocsári Gergely tagozatvezető köszöntötte a megjelenteket, a tanárokat, a szűlőket, hozzátartozókat, vendégeket. Majd az intézmény egykori diákja Szájbely Zsolt szavalata idézte Ady Endre ilyenkor örökzöldnek számító költeményét. Mezőfi Zoltán polgármester felidézte, hogy 32 év után ismét van nappali tagozatos ballagás városunkban, és ez történelmi jelentőségű esemény. Ezt a 10. évfolyam nevében elhangzott útravalók követték, és a ballagók búcsúüzenetei hangzottak el.
       Az intézmény igazgatója Lavaj Árpád foglalta össze röviden a 4 év történéseit, és szólt a tanulás nehézségeit is vállalni érdemes felnőttéválásról. Szokásos jókívánságokkal engedte útra a fiatalokat. (Beszéde itt alul megnyitható, meghallghatható) Egyben a legkiemelkedőbb tanulámányi és közösségi tevékenységet végzőket jutalmazta. A Szózat hangjai után még egyszer felkeresték tantermüket, ahol tanáraiktól is búcsút vettek a tanulók. A szülők is itt köszöntötték virággal, ajándékokkal a felnőtté vált, érni kész gyermekeket. Jó ötletnek tűnt, hogy a ballagók az ünnepség útjaira ne a rengeteg virággal vonuljanak végik, hanem jelképesen egy-egy szál szegfűvel. Így a szülői, hozzátartozói köszöntések a rendezvény utánra maradva, a tanteremben kerültek sorra.
      A képek a két nap eseményeiből adnak keresztmetszetet.

GiK -