A parlagfűről - Világháborús "ajándéknak" tekinthetjük a parlagfüvet is, amelyet az I. világháború alatt hoztak át Észak-Amerikából. A mai Magyarország területén a 20-as években a dél-somogyi részeken már megtalálható volt a nagy uradalmakban, ahonnan az áruszállítási útvonalak mentén szétterjedt a déli részeken, majd észak felé. 
Csak kevés időnek kellett
ahhoz eltelnie, hogy megszokja az éghajlatot, és meg tudjon telepedni.
Amikor a klíma elfogadhatóvá vált számára, a továbbiakban semmi sem tudta
útját állni. Bár talajban az enyhén savanyú homokos vályogot kedveli leginkább,
minden más területen is jól megél. Igénytelensége és nagy növekedési, szaporodási
erélye révén a kedvezőtlenné váló környezeti viszonyok között könnyen kerekedik
felül más növényeken.
A parlagfű elleni védekezés fő szempontja, hogy a virágzás, pollenképződés előtt kerüljön sor a teljes kiirtásra, és az oldalhajtások képződésének megakadályozására. Ez háromféle módon történhet: Kézi gyomlálással, mely során teljes egészében eltávolítjuk a növényt. Ezt a technológiát nagyon alacsony területteljesítménnyel lehet alkalmazni, viszont nagy jelentősége van és lesz továbbra is, különösen játszóterek, homokozók, parkok, szórvány előfordulásos parlagfű élőhelyek mentesítésénél, ahol a kémiai védekezés mellőzendő, illetve célszerűtlen. A virágzás elkezdődésekor már nem érdemes ezzel a módszerrel védekezni, mert különösen gyerekeknél - a nagy mennyiségű pollennel történő érintkezés kiválthatja az esetleg addig rejtett túlérzékenységüket. Kaszálás - különösen egyszeri alkalommal - alapjában véve nem jelenti a parlagfű kiirtását, mert a növény az alacsonyan elhelyezkedő oldalrügyeiből 3-4 oldalhajtást nevel, és ugyanolyan intenzitással virágzik néhány hét múlva. Általában 3 kaszálás biztosít megfelelő eredményt. A háromszori kaszálás költsége viszont nagyon magas. Az egyszeri kaszálás a virágzást közvetlenül megelőző időszakban a leghatékonyabb. Kémiai védekezés: Jelen helyzetben tudomásul kell venni, hogy a parlagfű irtása gazdaságosan a gyomirtó szerek felhasználása nélkül NEM KÉPZELHETŐ EL. Nyilvánvaló, hogy vegyszeres gyomirtás előtt alapos környezettanulmányt kell folytatni. Ilyen kezelést nem szabad alkalmazni különösen frekventált helyeken, játszótereken, ahol a gyermekek vegyszerekkel történő kontaminációja elkerülhetetlen. Ezen parkokat már csak a látvány szempontjából is gyepesíteni és ápolni kell. Budapesten viszont a pollenszennyezettség jelentős része olyan elhanyagolt építési telkekről, ruderáliákról, ipari területekről, város környéki szántóföldekről vagy nem megfelelően gyomirtott kapás kultúrákból ered, ahol a hatékony vegyszeres kezelés lehet az egyedüli alternatíva. A parlagfű a magról kelő kétszikű gyomnövények közé tartozik, magvainak többsége a talaj felső 2,5-3 cm-es rétegéből csírázik ki. A talaj mélyebb rétegeiben (35-45 cm) a magvak akár 30-40 évig és elfekszenek, megőrizve csírázóképességüket. A parlagfű pionír gyomnövény leggyakoribb felszaporodási helye a bolygatott talajú, zárt növényborítással nem rendelkező területek. Ezek elsősorban építkezések, földutak, árokpartok, friss füvesítések, nem megfelelően gyomirtott kapás kultúrák (napraforgó, kukorica). Az allergia (túlérzékenység) a szervezet védekező rendszerének (immunrendszerének) kóros túlműködése. Allergiás betegségről akkor beszélünk, amikor a szervezet az egészségre ártalmatlan anyaggal szemben olyan válaszreakciót produkál, mintha az anyag káros lenne. Hogyan alakul ki az allergia? Az allergiára való hajlam öröklődik. Azokban a családokban, ahol legalább az egyik vagy mindkét szülő allergiás a gyerekek is nagyobb valószínűséggel lesznek betegek. Emellett a környezeti hatások játszanak fontos szerepet az allergia kialakulásában. Az érzékennyé váláshoz (szenzibilizálódáshoz) idő kell, vagyis az allergénnel való első találkozáskor még nem jelentkeznek a tünetek, csak később. Hogy mikor? Az nagyon változó, van rá példa, hogy valaki egyfajta ételből csak egyszer fogyasztott és már a második alkalommal súlyos tünetei vannak, de igen gyakori az is, hogy valaki 30-40-50 éven keresztül szívja be panaszmentesen a pollennel teli levegőt, de allergiája csak felnőtt korában jelentkezik. Kezdetben a szervezet csak egyféle allergénre válik érzékennyé (monoallergia), később azonban egyre több anyag vált ki allergiát (poliallergia). A növények legintenzívebb növekedési időszaka júliusban van. Ezután növekedése lelassul, és virágozni kezd. Porzós virágai már július elején-közepén megjelennek, a termős virágok egy-másfél héttel később. A termős virágok beporzását a szél végzi. A virágpor szóródásának legnagyobb tömege július végén és augusztus hónapban történik meg, ezután kisebb mennyiségben egészen a fagyok beálltáig tart. A virágpor szél útján akár 100 km-es távolságokra is képes tömegesen eljutni. Két érdekesség: Az újabb kutatások szerint a parlagfű allergiát a szokásos medicinák helyett jól lehet kezelni kecsketejjel. Ha a kecskét parlagfüves legelőn tartják, akkor a lelegelt parlagfű allergén anyagaira ellenanyag képződik a kecske vérében, ami a tejében is megjelenik. Dr. Márai Géza kutatásai szerint az élelmiszerek vitamintartalma 1966-tól 1990-ig a töredékére csökkent, mely szintén jelentősen hozzájárult az allergiás megbetegedések (így a parlagfű allergiások) számának hatalmas növekedéséhez. |
