Honismereti sorok
Kassák Lajos Drégelypalánkon
-
 |
A Tarjáni Kassák Kör,
Drégelypalánk község Önkormányzata és a Művelődési Ház rendezésében egy
Kassák-Irodalmi Ankétot szervezetek a költő születésének 120. évfordulója
tiszteletére.
A Vasút utca 7.
számú háznál – hol a költő számos nyarat eltöltött –, a Kassák emléktáblánál
tartott koszorúzási ünnepségen Pál
József író, költő, a Tarjáni Kassák Kör alapító tagja mondott emlékbeszédet.
A program a Teleházban
folytatódott egy irodalmi ankéttal. A meghívott vendég Kiss Sándorné –
az egykori „Munka-Kör” egyetlen élő tagja, volt. A vendéggel Tarnóczi László
újságíró beszélgetett, s közreműködtek a Tarjáni Kassák Kör, valamint a
Pódium Stúdió és a Vertich Színpad tagjai. A kilencvenkét éves Kiss Sándorné
- Zsóka néni - meséjét hallgatva betekintést nyerhettünk a harmincas évek
legendás korának világába. A szemtanú, idős kora ellenére rendkívül friss
emlékezettel, bölcs értékítélettel tekintett vissza, s mai korban való
naprakész jártasságát is igazolta.
Fiatal korában
barátságban volt Kassákkal, s az őt körülvevő számos irányból érkező társaság
valamennyi tagjával. Jól ismerte a korában nem elég ismert, |
 |
s elismert József Attilát is. A “Munka
Kör” egy baloldali indíttatású mozgalom volt, mely számos területen adott
lehetőséget a közösségi és művészeti tevékenységre. Zsóka néni több alkalommal
járt Rétságon is. Ő volt a hivatásos művészek fellépéseinek szervezője,
s mint ilyen több alkalommal járt a rétsági laktanyában.
Kassák Lajos
egy patikussegéd apa és egy mosónő anya gyermekeként látta meg a napvilágot
a felvidéki Érsekújváron. Bár szülei taníttatni akarták, szándékosan kibuktatta
magát a gimnáziumból, hogy lakatosinasnak állhasson: vonzotta az anyag
megmunkálhatóságának lehetősége, a kétkezi
munka. Szakmunkásként Budapesten
keresett állást: Szinte folyamatosan munka nélkül tengödött s ekkor került
kapcsolatba az akkori baloldallal: Hamarosan a Szociáldemokrata Párt tagja,
majd szervezője lett.
Hatalmas életművet
hagyott maga után. Számos műfajban alkotott maradandót: író és költő, teoretikus
és kritikus, szerkesztő és mozgalmi vezér, festő és tipográfus, aki alkalmanként
szakértelemmel szólt zenéről, színházról, építészetről, filmről, reklámról,
fotóról. Folyóiratai
modern művészetünknek az európai
kultúrával egyenrangút teremtő fórumai, kritikus történelmi
időkben őrizték és gyarapították
a progresszív társadalmi és művészeti szellem alapvető értékeit. Szerteágazó
munkássága alapján a hazai avantgárd vezéralakjának tekinthetjük.
A Tanácsköztársaság bukása után 1919 végén Bécsbe emigrált. 1926-ig ott
élt. Hazatérése
után az avantgárd terjesztése töltötte
ki az életét. 1945 után az elsők között kapott Kossuth-díjat, a fordulat
évét követően azonban elhallgattatták. A hatvanas évek elejétől kapcsolódhatott
be újra a művészeti életbe. Újrafelfedezését nemzetközi szinten is párizsi
kiállításának köszönhette.
Negyven évvel ezelőtt, 1967. július
22-én halt meg Budapesten.
|