HANGADÓ
2007. JANUÁR

"Embernek lenni jó!"

A budapesti Nyugati téren /vénebbeknek a Marx téri felüljárónál/ van egy múlt századi épület, amelyben az Alexandra Könyvesház lakik. 2200 négyzetméteren kínálja a magyar és külhoni könyvkultúrát, no meg a zenét. A Könyvesház egy éves fennállása alkalmából hirdetett novellapályázat eredményhirdetésére kaptam meghívót, melynek szívesen tettem eleget, mert így - azt reméltem, talán - alkalmam lesz nagyra becsült Írómmal, Konrád Györggyel találkozni, aki maga is döntnök volt. A dedikálás reményével cipeltem el hat kötetét. A bejárat őrző-védőinek megmutattam a könyveket, mosolyogtak, és egyáltalán nem tűntek izom-agyúaknak. Matyi Dezső, a tulajdonos erre is figyel, gondoltam.
     A földszinten újdonságok, utazás, sport és áttekintés az áruház kínálatából. Az első emeleten krimi, horoszkóp, romantika, ezotéria, sci-fi és fantasy. A harmadikon a testesebb irodalom és a kávézó, még feljebb a Panoráma Terem, ahol napról-napra író-olvasótalálkozók, zenei bemutatkozások és sok egyéb színes, a mai magyar művészet palettájáról. Aki idáig kapaszkodik; az alkotó vagy őrült, kultúr-sznob vagy művészet-imádó.
     Az áruház belső terei meghittek, ődöngésre alkalmat adóak, miket finoman sző át a láthatatlan hangszórókból szitáló zene. Háttér-technikája fővárosi rangú, kínálata európai. Közhangulata kultúrált.
     A Panoráma Terem 50-70 ember befogadására alkalmas fél-manzárdja meghitt, visszafogott, tisztes tegeződésekre csábító. Az alacsony pódiumra utolsónak érkezik Konrád György - lefogta a pesti közlekedés. Összehúzódva mered maga elé, néha felveti loboncos nagy fejét és valami hihetetlen nyíltsággal néz a közönségre. Mellette színészi rutinnal Jordán Tamás ül, másik oldalán Vámos Miklós szemtelen mosolya. Spiró György farmerban is doktoros, majd Radnóti Sándor ősz hajú optimizmusa csillog. A fél karéj végén Závada Pál, az éppen befutottak extrovertáltságával beszél - szépen. Mintha kézzelfogható értékek lebegnének az alacsony mennyezet alatt. A díjátadás moderátora, finom ízléssel, a pódium mellett, mondhatni "talajszinten".
     Eredményhirdetés: négy dicséret, két harmadik, két második és két első helyezett. A művekből Jordán Tamás adott ízelítőt. Aztán zsongás, pezsgőspoharak csendülése, amitől oly távol volt a világ haragja, nyelvelése, durvasága.
     A Mester beírta nevét könyveimbe - melyek árnyékában 32 éve hajszolom a teljességet -, s azt kérdezte, hány éves vagyok. Mondtam az eredményt, hunyorított, s azt felelte: "Akkor még van idő!" Akár el is hihetjük, Mester Úr, de annyi már bizonyos, hogy legalább egy napra, megint, jó volt embernek lenni!

www.retsag.hu
©Copyright
E-mail
Webmester
<vissza
^fel-