HANGADÓ
2006. ÁPRILIS 


Átmenet az iskolába
Gondolatok az óvoda tanköteles korú gyermekekkel 
kapcsolatos feladatairól,  az iskolába való átmenetről

(Tankötelezettség – tanköteles kor – tankötelessé válás – 
tanácsadói illetve szakértő vizsgálatok fontossága)

Az iskolai beiratkozáshoz közeledve mindig megélénkül az érdeklődés a tankötelessé válás feltételei iránt. Szinte nem telik el nap, hogy szülők e témában ne kérnének felvilágosítást a differenciált iskolakezdés lehetőségeiről. Felmerül sok szülőben a kérdés: mi a szülők teendője a tankötelezettség elkezdése, illetve elhalasztására irányuló kezdeményezések kapcsán.
     A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény erre vonatkozó 6. §-a szerint "A gyermek, ha az isko-lába lépéshez a fejlettséget elérte, abban a naptári évben, melyben 6. életévét május 31. napjáig betölti, megkezdi a tankötelezettség teljesítését."
     Szülőknek, óvodapedagógusoknak egyaránt az a célunk, hogy a gyermekek rugalmasan, a differenciált iskola-kezdés szabályaihoz és egyéni fejlettségi állapotukhoz igazodva kezdjék meg a tankötelezettség teljesítését. Nem kezdheti meg minden gyermek hatévesen az iskolai tanulmányait, hiszen egyéni fejlődési ütemükben kü-lönbség tapasztalható. A „lassúbb fejlődés”, a „később érés” mindennapi jelenség, aminek egyik következménye, hogy a tanköteles-kor elérése nem jelenti feltétlenül a tankötelessé válást.
     A "későn érők" fejlődését az óvodai környezet célzott fejlesztéssel hatéves koron túl is segítheti.
Az eltérő fejlődési ütem értelmezése kapcsán tehát: "A gyermek, ha eléri az iskolába lépéshez szükséges fejlett-séget, legkorábban, abban a naptári évben, amelyben a hatodik, legkésőbb, amelyben a nyolcadik életévét betölti, tankötelessé válik."
     A később született (a 6. életévét június 1-től tölti), de az iskolába lépéshez szükséges fejlettséget elérő gyermek iskolakezdésének lehetősége is adott: "A szülő kérelmére a gyermek megkezdheti a tankötelezettség teljesítését akkor is, ha a hatodik életévét december 31. napjáig tölti be."
     Szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy az óvodai nevelés meghosszabbításához nem minden gyer-mek esetében szükséges vizsgálatot végezni. A tanköteles korba lépő gyermekeknél az óvónők véleménye alap-ján eddig is biztosítható volt a további óvodai nevelés, hiszen a közoktatási törvény értelmében a fejlettség véle-ményezésére elsősorban a gyermeket nevelő óvoda óvónői jogosultak.
A tankötelezettség teljesítésének kezdetéről „az óvoda véleménye alapján, illetőleg ha a gyermek nem járt óvo-dába, vagy az óvoda kezdeményezi, a nevelési tanácsadó véleménye alapján; a sajátos nevelési igényű gyerme-kek esetén a tanulási képességet vizsgáló szakértői, rehabilitációs tevékenységeket végző szakértői és rehabilitá-ciós bizottság szakértői véleménye alapján” az iskola igazgatója dönt.
     A jogszabály alapján jól figyelemmel kísérhető a hat és hétéves gyermekekkel kapcsolatos, tankötelezettség megkezdését segítő szülői, óvodapedagógusi döntés. "Abban az évben, amelyben a gyermek a hetedik életévét betöltötte, akkor kezdhet újabb nevelési évet, ha augusztus 31. után született és a nevelési tanácsadó, vagy a szakértői és rehabilitációs bizottság javasolja, hogy még egy nevelési évig maradjon az óvodában. A nevelési tanácsadó vagy a szakértői és rehabilitáció bizottság ilyen javaslatot a szülő kérésre és az óvoda nevelőtestületének egyetértésével tehet."
Természetesen korábbi életkorban is, 3 és 5 éves életkor között is kezdeményezhetnek az óvodapedagó-gusok vizsgálati vélemény iránti kérelmet, amennyiben a gyermekek aktuális fejlettségének egy-egy részterüle-tén fejlődésbeli lemaradást észlelnek. A vizsgálati szakvélemény segíti a korai fejlesztő-nevelő tevékenységün-ket, hiszen a megfelelő szakember által adott javaslat alapján egyéni fejlesztési lehetőséget tudunk biztosítani a rászoruló gyermekek számára. A lehető legkorábbi időben megkezdett fejlesztés hatására a gyermekek fejlődése ugrásszerűen megnő, lemaradásukat behozzák. Ehhez a szülők együttműködő hozzáállása, pozitív szemlélete feltétlenül szükséges.
     Ha a probléma, fejlődési rendellenesség összetettebb, a szakemberek speciális szakértői bizottsági vizsgálatot javasolnak, amely nagyban segíti a probléma feltárását, a gyermek differenciált, szakszerű, egyéni fejlesztését, az iskolakezdésre felkészítését.
Ha az óvónők és a szülő is bizonytalan a gyermek fejlettségének megítélésében, illetve a szülő az óvónő véleményével szemben szeretné még egy évig gyermekét óvodában tartani, illetve iskolába küldeni, a döntést a nevelési tanácsadó vizsgálati eredménye alapján ajánlatos meghozni.
A fejlettség megállapításához az óvodai nevelőmunka során a gyermekekről az óvónők által dokumen-tált megfigyelések, a szülőktől kapott információk nyújtanak segítséget. Kétes helyzetek tisztázása a szakszol-gálatok feladata!
     Erre a gyermekek vizsgálata során a megyei illetve országos szakszolgálatokban kerülhet sor, amely a gyerme-kekkel foglakozó szakemberek által készített korrekt jellemzéssel kérhető.
     Az óvodai élettér változatos fejlesztési tevékenységeket biztosító 3 illetve 4 éve alatt arra törekszünk, hogy felkészítsük a gyermekeket az iskolakezdésre. Az iskolába óvodás gyermekek mennek. Tapasztalataink azt bizonyítják, hogy a helyi iskola pedagógusai maximálisan felkészültek az óvodás gyermekek fogadására. Felkel-tik tudás iránti vágyukat, megtanítják őket arra, hogyan kell tanulni, ismereteiket gyarapítani.
     1998-tól az óvodából iskolába való átmenetet igyekszik könnyíteni a Fejlesztő Szakmai Műhely tevékenysége is. A nyolc év alatt több sikeres pályázatot írtunk, melyből finanszíroztunk különböző foglalkozásokat az óvodában, iskolában, különböző segítő könyveket tudtunk ajándékozni az arra rászoruló szülőknek, országos és helyi elő-adókat finanszíroztunk, akik igen sikeres előadásokkal segítették a pedagógiai munkát – többek között előadónk volt a Meixner-módszer egyik jeles képviselője, Adorján Katalin is. A fent említett igen fontos vizsgálatokat Salgótarjánból két alkalommal sikerült helybe kihozni.  Sajnos több alkalommal nem volt módunk rá. Cikksoro-zatot írtak szakembereink a felvilágosítás, tájékoztatás érdekében – pedagógus, pszichológus, óvónő, védőnő, gyógypedagógus tollából jelentek meg írások. Szintén pályázati pénzből sikerült megszervezni az első bemeneti mérést az első osztályosoknál. Ennek jelentősége az évek során egyre nőtt, ma már ez része az iskolai mérési rendszernek. 
     Megalakulásunk óta az óvodában és az iskolában is lehetőséget biztosítunk érdeklődő kollégáknak, szülőknek nevelési, pedagógiai kérdésekben való konzultációra, tanácsadásra. Nyolc év alatt igen szép számmal kerestek fel bennünket szülők és kollégák is aktuális nevelési, vagy pedagógiai problémáikkal. "Az embert nem lehet valamire megtanítani, csak hozzá lehet segíteni ahhoz, hogy a tudást maga szerezze meg." (Galilei)
     Ezt alapozza meg az iskola, az óvoda.

Sztruhár Istvánné óvodavezető
Horváthné Moldvay Ilona gyógypedagógus-logopédus
a Fejlesztő Szakmai Műhely vezetői

A közoktatásról szóló 1993 évi LXXiX törvény >>> 
Az általános iskola oldala honlapunkon >>>
Az óvoda oldalai a retsag.hu portálon >>>

www.retsag.hu
©Copyright
E-mail
Webmester
<vissza
^fel-