Emléktáblát avattunk Rétságon a római katolikus templom falán. Az 1848/49-es szabadságharc során a fontos hadiút mentén fekvő településünket számos alkalommal érintették a rajta átvonuló osztrák, magyar és orosz cári seregek.
     Már március végén a nagyobb városokban megalakultak a nemzetőrségek. Nagyon nagy gondot okozott azonban a kezdeti fegyverhiány. A május 2-án tartott vármegyei közgyűlés intézkedett Nógrád vármegyének választókerületekre történő felosztásáról, s ezek székhelyéül Balassagyarmatot, Rétságot, Szécsényt, Szirákot, Losoncot és Füleket jelölte ki.
     Szeptember 8-án már 1100 ember állott Nógrádban útra készen, de csak 304 volt puskákkal ellátva, száznak vadászpuskája volt, míg 400-an kaszával voltak felfegyverezve. A nemzetőri csapat zászlajának felszentelése szeptember 11-én Vadkerten volt, ahonnan a nemzetőr-ség szeptember 12-én Rétságra és Tolmácsra, majd onnan Vácra vo-nult. Vácott az egész csapatot ellátták szuronyos puskákkal.
     Görgey Artúr, a feldunai sereg vezére a móri vereség után 1849 ja-nuár 4-én átkelvén hadaival a befagyott Dunán, Vácra vonult, ahol 5-én kibocsátotta nevezetes szózatát a hadsereghez. A haditerv értelmé-ben - Lipótvárat felmentendő - két irányban indult el a váci táborból. A balszárnya Duna mentén Verőcén át Szob fe1é vette útját, míg maga Görgey, a többi dandárral Rétságon át Nagyoroszi felé vonult, hogy onnan Ipolyság felé nyomuljon tovább. A mozdulatot a Komárom előtt álló osztrákokkal szemben a Piller-hadosztálynak kellett fedeznie. Görgey, a Mészáros Lázár hadügyminiszterrel való összeköttetés céljából január 8-án egy osztagot rendelt ki, amelynek Rétságon, Balassagyarmaton és Losoncon keresztül kellett a Hernád felé nyomulnia. Görgey a január 7-ről 8-ra virradó éjjelen a rétsági plébánián szállt meg, s 10-én követték őket a császáriak 40 000 emberrel. 
     Windischgrätz attól félt, hogy a feldunai sereg Bécs ellen fordul, ezért Csorich altábornagyot bízta meg Görgey üldözésével. Csorich 9 gyalogzászlóaljból, 8 lovas századból és 46 ágyúból álló hadával in-dult Rétságon keresztül Görgey nyomába, kinek utóhadát Nagyoro-szinál utolérve Ipolyságig űzte, hol azonban a Guyon honvédezredes parancsnoksága alatt álló csapatok 11-12-én visszaverték őket. A vis-szavonulás során császáriak vették be magukat Rétságra, kik a lakos-ságnak sok kellemetlenséget okoztak.
     1849 márciusában több alkalommal is érintették a fontos hadiút mentén lévő Rétságot a császári seregek. Ezek közül az egyik alkalom az volt, mikor egy - Beniczky Lajos vezette - 500 fős portyázó csapat megugrasztotta a császáriakat. Az Almásy ezredes által vezetett sereg Losonctól Vácig szaladt, s önmagát igazolandó egy 6000 fős ellenség-nek mesélte a kormánybiztos kis csapatát.
     Április 10-én Damjanich győzelmet aratott Vácnál Christian Götz tábornok csapatai felett, s a honvédsereg ezután Rétságon át Ipolysá-gig vonult. 11-én Klapka jött 8 000 emberrel, másnap, 12-én Nagysán-dor József és Damjanich János tábornokok vonultak végig seregeikkel községünkön.
     A szabadságharc legjelentősebb rétsági eseményére 1849. július 17-én került sor, mikor kisebb ütközet zajlott a településnél.
     A sikertelen váci ütközet után Görgey már az előző nap délutánján elhatározta, hogy az éjjel Rétságon át Gyarmatig nyomul. A menekülő váci lakosság többezres szekérhada azonban fölborítva a terveket hátráltatta a csapatmozgást, így csak 27-én indulhattak. A korábban szerzett fejlövése miatt lázzal küszködő Görgey a Váctól Rétságig tartó harcot személyesen irányította testvérbátyja, Görgey Ármin segítségével. Rüdiger orosz tábornok a harmadik hadtesttel nagy erőket vetett be, s a magyar honvédsereg kénytelen volt szüntelenül harcolva egészen Rétságig hátrálni. Leiningen Károly honvédtábornok, Poeltenberg Ernő honvédtábornok hadával egyesülve Rétságnál visszaszorították az oroszokat. Az ellenség a III. hadtestnek azt a felét, mely őt még Rétság előtt feltartóztatta, üldözőbe vette és azzal kezdte meg a következő támadást, hogy hevesen ágyúzta a falut, mely ennek következtében több helyen kigyulladt. A rétsági csatában részt vett a későbbi aradi vértanúk közül még Nagysándor József tábornok is, aki a Lókosnál lezajlott összecsapás után vette át csapattestével az utóvéd feladatát. A rétsági helytállásnak volt köszönhető, hogy a fősereg zavartalanul vonulhatott tovább Balassagyarmat felé.
A rétsági emléktáblát a Kultúra Lovagrendje adományozta a városnak. A rajta látható – Görgeyt ábrázoló – domborművet Rosengart Béla szobrászművész készítette. A vasárnapi mise keretébe illesztett rövid ünnepségen Bencsik Tibor plébános úr megáldotta városunk új látnivalóját. Úgy fogalmazott, hogy gazdagodott általa a templomkert, mely méltó helyszínéül szolgál más hasonló sorsfordító események emlékezetének is.