A rétsági önkormányzat képviselő testülete február első napjaiban tartotta meg az eredetileg január végére kitűzött ülését. A tanácskozás első, s legfontosabb napirendi pontja a város 2005. évi költségvetése volt.
     Az idei a legnehezebb tervezési időszak az utóbbi évtizedben – hangzott el a pénzügyi bizottság elnökének összefoglalójában, a bizottsági ülésről szóló tájékoztatóban.
Az állam sajnos hosszú évek óta követi azt a gyakorlatot, hogy lead feladatokat az önkormányzatoknak, azonban fedezetet nem biztosít hozzá. Törvény által emeli a közalkalmazottak és köztisztviselők bérét, fedezetet erre nem, vagy csak igen kis részben biztosít (így történt ez  2002-ben illetve az idén is.)
     Nem elég, hogy nem fedezi a törvények által kötelező kiadásokat, hanem még bünteti is azokat az önkormányzatokat, akik megpróbáltak tenni azért, hogy saját helyi bevételeiket növeljék. A helyi adókról szóló törvény az Antall kormány idején 1992-ben még úgy rendelkezett, hogy egy település önkormányzatának helyi adókból származó bevétele miatt nem csökkenhet a számára biztosított állami normatíva összege. Ezt a törvényi rendelkezést 1999.január 1-vel megváltoztatta az Országgyűlés, a törvényből kivették ezt a mondatot és bizonyos adóerőképesség-számítás alapján azóta az állam úgymond bünteti ezeket a településeket, azaz komoly összeget von el ezen a címen. Sajnos ezt a törvényt azóta sem változtatták meg.
     Ebben az évben Rétság esetében az állam több mint 45 millió Ft-ot von el, emellett még 7 millió Ft kötelező ún. államháztartási tartalék képzését is előírja, amely összeg elvonása is majdnem biztosra vehető. Ez összesen 52 millió Ft, melyet ha nem vonnának el, a költségvetési hiány eltűnne. Így viszont csak az évközbeni plusz bevételekben lehet reménykedni.
     Az elfogadásra kerülő költségvetés igen feszített, de biztosítja az intézményeink és a város működőképességét, ehhez azonban nagyon odafigyelő és takarékos gazdálkodás kell. A működési kiadások csak 0,5 %-al haladják meg a tavalyit, ez máris sokat mond.
     Ami viszont fontos, hogy ez a költségvetés tartalmaz 48 millió Ft fejlesztési célú kiadást. (Ebből 25,3 millió Ft fejlesztési hitel, 12,2 millió Ft a hitelek kamata, 9 millió Ft területvásárlás és 1,5 millió Ft lakásszerzési kölcsön.)
     A hiteleket - és ezt fontos hangsúlyozni - a város nem működésre vette fel, hanem egyrészt konkrét fejlesztésre, (nevezetesen a csatorna beruházásra), másrészt hosszabb távú településfejlesztési célokat szolgáló területvásárlásokra. Az idei költségvetésben szereplő 9 millió Ft pedig újabb, a város fejlődéséhez nélkülözhetetlen területvásárlásokra fordítódik.
     Mindezek következtében a költségvetés számított hiánya a fejlesztési feladatok nélkül 49.109 eFt, mely a pénzmaradvány elszámolással kismértékben módosulhat. A forráshiányos költségvetés megköveteli a takarékos és átgondolt gazdálkodást, a belső tartalékok feltárását, szervezeti racionalizálás lehetőségének megvizsgálását, a pályázati lehetőségek fokozottabb kihasználását.

A Kölyöksziget Alapítvány nevében egy felajánlást tett Dr. Katona Ernő alpolgármester. Az anyagi támogatás a régóta tervezett városi televízió megvalósítása terén kíván segítséget nyújtani. A tervezet az első lépésben a testületi ülések, ünnepségek élő közvetítését célozta meg, melyet a későbbiekben tovább gazdagíthatnak a szerkesztett műsorok adásai.