Tisztelt Komlós Ilona! 

Én így névről nem ismerem Önt, mert lehet, hogy ez az álneve. Mátyás Király járt így annak idején (Meghalt Mátyás oda az igazság!).
     Még soha nem dobtak a posta ládámba a „Rétsági Levél” című kiadványból, de most, június végén valószínűleg Május 1-re emlékezve ez megtörtént, ami nem baj, viszont egy cikkben igaztalan vádak értek.
     Mivel írásában a nevemet nem írta le, valószínűsítem, hogy nem merte, ezért én válaszolok Önnek nyíltan a HANGADÓ hasábjain. Nevemmel és az objektív tényekkel együtt, az Ön hallomásból szerzett információival szemben. Tudom Önnek javasolni, hogy ha legközelebb írni szeretne valamiről a hiteles tájékoztatás miatt, mind két felet célszerű meghallgatni. Néha már bosszantó számomra, hogy akik nagyon-nagyon ráérnek - mivel nincsen más dolguk - adják veszik a "híreket", amelyek köszönő viszonyban sincsenek az igazsággal és a valósággal. A módszer nem rossz, mert kritizálni azt lehet aki csinált már valamit. Aki semmit nem tett, arról nem lehet beszélni.
     Első olvasatomban azon gondolkodtam, hogy érdemes-e foglalkozni az Ön kijelentéseivel.Válaszom az volt, hogy nem. Többszöri olvasás és értelmezés után mégis arra az elhatározásra jutottam, hogy mindenképpen válaszolni kell, mégpedig a választópolgárok pontos és igaz érdekében.
     Nézzük a tényeket! A március 25-i testületi ülésen szerepelt az „egyéb kérdésekben” a május 1-i rendezvény sorsa. (hol legyen, hogyan legyen stb.)
     Abban igazavan, hogy ígéretet tettem a főzésre. Azonban szubjektív okok miatt ezt az ígéretet március 31-én a hivatalban lemondtam, és ezt Mezőfi Zoltán polgármester Úrral személyesen közöltem. Pontosan azért, hogy időben tudjon intézkedni a főzéssel kapcsolatosan, mert  több száz főre főzni felelősségteljes feladat. Én egyszer már  – közmegelégedésre – baráti segítséggel megszerveztem és megcsináltam ezt, hétszáz főre. Le is vontam belőle a tanulságokat, amelyek jelentősen befolyásolták utolsó döntésemet. Azért határoztam így, mert nem tudtam biztosítani azon személyi feltételeket amelyeket kijelentésemkor biztosra vettem.  Ekkora feladatot egy fő semmiképpen nem tud ellátni. Több - egészségügyi könyvvel rendelkező - személy képes csak ennyi alapanyagot előkészíteni, és ízletes étellé varázsolni. Mivel csodát tenni nem tudok, egyedül, segítségek nélkül képtelenség és felelőtlenség lett volna kitartani vállalásom mellett. Tehát amit Ön állít  írásában, idézem „melyet a majális előtt pár nappal” lemondtam, az hamis állítás! Ezzel félre vezeti a közvéleményt. Lehetne ezt másképpen is fogalmazni, de én ezt nem teszem!
     A főzésről részemről csak annyit, hogy az reklamáljon és írjon erről a kérdésről objektíven, aki már egyszer - legalább egy pár főre - szervezett és főzött is valamit. Kérdezem Öntől, hogy csinált-e már ilyet? Valószínű, hogy Ön ebben a témában szakértő! Én csak amatőr vagyok. Föltehető a kérdés úgy is, hogy egy képviselőnek kötelező-e a főzés? A válaszom az, hogy nem.
     A „ki, kiért, ki dolgozik a városért” kérdés felvetésére csak a magam nevében tudok adatokkal szolgálni. A terjedelem miatt csak röviden, de ha találkozhatnánk szóban részletesen is kifejteném Önnek. Nem dicsekvésként, csak tényként tájékoztatom arról, hogy vezetője vagyok a Polgárőr Egyesületnek és egy civil szervezetnek. Tagja vagyok több a városban működő bejegyzett, törvényes egyesületnek, amelyek összefogottan, szervezetten, kollektíven, csapatmunkában eredményesen dolgoznak. Senki előtt nincsen szégyellni valónk. Ebből adódóan felkérésre igen sokféle rendezvény megszervezésében, végrehajtásában segítettem különböző intézményeknek, egyesületeknek, szervezeteknek. Minden alkalommal társadalmi munkában. Hogy csak a legutolsót említsem: a három napos repülős nap biztosításában, kiszolgálásában vettem részt többed magammal eredményesen, önként, ellenszolgáltatás nélkül! Ha erőm engedi és az ilyen kicsinyes írások nem veszik el a kedvemet, a jövőben is hasonlóan cselekszem. Megnyugtatom Önt és a hasonlóan gondolkodókat, hogy tenni akarásom és jó kedélyem továbbra is töretlen.
     A fentebb sorolt tények birtokában én úgy érzem, hogy az Ön állításával szemben a közérdekért, a városért, a lakosság egy részéért már biztosan tettem valamit. Ezt a kérdést majd döntsék el a választópolgárok.
     Joggal kérdezem, hogy Ön milyen területen és mit segített már a településen a kavaráson kívül? Az Ön nevét én még nem hallottam... Biztosan az álneve miatt.
     Tisztelt Komlós Ilona! Összegezve a leírtakat, véleményem szerint annak van joga ítélkezni, aki ezért a városért, a lakosságért, a közérdekért már tett valamit.
Rétság, 2004. július 5.